Back to top

A kristályosodástól még ehető

Gyakran visszatérő kérdés a mézfogyasztók körében, hogy mi az oka annak, ha a megvásárolt folyékony méz állaga idővel megváltozik – szilárddá válik, bekristályosodik az üvegbe. Vajon miért történik ez? Tehet-e erről a méz termelője? Milyen hatással van ez a méz minőségére?

A legfontosabb tény, amit tudni kell, a mézek halmazállapot-változása teljesen természetes folyamat.

Minősége, szervezetünkre gyakorolt jótékony hatása változatlan marad, folyékony és szilárd formában is erősíti immunrendszerünket.

Ha a kristályosodás folyamatának okait nézzük, akkor az egyik legfontosabb ismérv, hogy a méz gyakorlatilag egy túltelített cukoroldat. Ez azt jelenti, hogy több cukor van benne, mint az adott hőmérsékleten az oldhatóság azt lehetővé tenné. A mézben többféle cukor van, melyek nem kristályosodnak egyforma „sebességgel”, és e cukrok aránya eltér az egyes fajtamézekben. A mézben a cukrok legnagyobb részét kétféle egyszerű cukor (monoszacharid) alkotja: a gyümölcscukor (fruktóz) és szőlőcukor (glükóz). A hazánkban termett fajtamézek közül – a monoszacharidok mennyiségének tekintetében – a két szélsőértéket az akácméz és a repceméz mutatja.

Fotó: naturenates.com

Az akácmézben a legmagasabb a gyümölcscukor-tartalom (50-80%-kal több, mint a szőlőcukor), ezért lassan, akár évek múlva kezd kristályosodni.

A repcében egyforma a gyümölcs- és szőlőcukor-tartalom, sőt előfordulhat, hogy egy picit több a szőlőcukor benne, ezért néhány napon belül bekristályosodik. Ez az oka annak, hogy repcemézet csak kristályos állapotban lehet vásárolni a méhészektől. A kristályosodást tehát a méz előbbiekben leírt két alapvető tulajdonsága okozza. Még akkor is, ha az időjárás kedvező, és bőven terem akácméz.

Tudni kell, minél „kegyesebb a természet” a méhcsaládok annál több akácmézet pergetnek, ezáltal magasabb az adott évjárat akácmézében a gyümölcscukor-tartalom.

De ezek a hófehér színű akácmézek is idővel (évek múlva) kristályosodásnak indulhatnak még egy fontos folyamattól, mégpedig az úgynevezett kristályosodási magtól.

Egy olyan „kezdőkristály”, ami szemmel láthatatlan, viszont erre tapadva elkezdődik a kristályok növekedése, építkezése.

A hőmérséklet befolyásolja a kristályosodás sebességét. Adott méz más időpontban kristályosodik be, ha azt hűtőben vagy a konyhaasztalon tároljuk. A méz a leggyorsabban 14 Celsius-fokon kezd el kristályosodni. A folyamat mérséklődik 20 fok felett vagy 10 fok alatt.

A hazai fajtamézek közül az akácméz kristályosodik be a legkésőbb.

A legtöbb mézfogyasztó, főleg akik rendszeresen vásárolnak 1-2 üveg akácmézet, nem is találkoznak soha kristályosodott akácmézzel, hiszen mire a halmazállapot-változás bekövetkezne, addigra elfogyasztják. Viszonylag lassan, de éven belül kristályosodik a facéliaméz, a selyemkóróméz vagy a szelídgesztenyeméz. A virágméz, a napraforgóméz vagy épp a hársméz viszonylag gyorsan, míg a leggyorsabban a repceméz „köt be”.

Érdekesség, hogy minden méz más kristályszerkezetűvé válik, különbözik a szilárd halmazállapot minősége.

Fotó: ashevillebeecharmer.com
A repceméznek apró kristályai vannak, krémszerű az állaga. Azonban idővel van egy nem éppen fogyasztóbarát tulajdonsága: a méz tetején megjelenik egy híg folyadék. Ennek oka, hogy a kristályos rész víztartalma csökken, de maga a mézben lévő összes víztartalom nem, így a kristályos részből kiszoruló víz megjelenik a méz tetején.

Ez is egy természetes folyamat, ne ijedjünk meg tőle – egy kanállal el kell távolítani a hígabb részt a repceméz tetejéről, és máris fogyasztható.

A sárga színű napraforgóméz nagyon keményre köt be, kristályai nagyok. Ezért szokták egyes méhészek krémesíteni a napraforgómézet, így lágyabbá, élvezhetőbbé téve annak felhasználását. De vannak mézek, melyek az üvegbe kristályosodva – a repcével ellentétben – alul képeznek egy híg réteget, és felül alakul ki a sokszor szinte száraz kristályos rész.

A mézek halmazállapot-változása megfordítható folyamat – hő hatására visszaáll az eredeti, folyékony állapot.

Azonban tudni kell, hogy minden hőhatás csökkenti a mézben lévő, szervezetünkre pozitív hatással bíró, értékes elemek számát! Barátkozzunk meg a kristályos mézzel, saját érdekünkben ne melegítsük fel, kanalazzuk ki az üvegből. A legvégén pedig langyos teával öblítsük ki az üveget, oldjuk fel az üveg falán lévő maradékot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az NBA "kezdőcsapatában" a Hennessy konyak

A Hennessy lesz az első globális szeszesital-partnere a Nemzetközi Kosárlabda Szövetségnek (NBA) - jelentette be a LVMH.

Közzétették a paradicsomos carbonara receptjét Amerikában, az olaszok kiakadtak

A New York Times közölte a carbonara receptjét, amely összetevői között a paradicsom is szerepel. Emellett több más hozzávalót is felcseréltek az olaszok hagyományos tésztaételben. A recept mélyen felháborította az olasz szakácsokat és a carbonara rajongókat. Az olasz gazdákat tömörítő szervezet közleményt adott ki.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Elrajtolt a „Magyarország étele 2021” szakácsverseny

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (ÉTREND) a Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Szakgimnázium és Szakközépiskola együttműködésével és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakmai partnerségével immár negyedik alkalommal hirdeti meg a „Magyarország étele” elnevezésű, élőmunkás melegkonyhai szakácsversenyt.