Back to top

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Testünknek és lelkünknek egyaránt nagy szüksége van a friss levegőre és a mozgásra. A nagy séták, kirándulások lendületben tartják az immunrendszerünket, és gondoskodnak arról, hogy a szervezetünk hozzászokjon az egyre hűvösebb levegőhöz, felkészülve ezáltal a télre. Ebben az időszakban számtalan értékes és ízletes bogyóval, terméssel lesz tele az erdő, amiket ha felismerünk, akkor nemcsak a kamrapolcot tölthetjük meg különleges finomságokkal, hanem szervezetünk vitaminkészleteit is.

Fekete: bodza

Erdők szélén, kertekben, utak mentén, réteken is gyakori a fekete bodza. Nyár elején gyűjthető virága az egyik legrégebben használt gyógytea-alapanyag. Őszre beérő, markáns aromájú termése is sokféleképpen felhasználható.

A teán és a meghűlés esetén erősítő, izzasztó hatású lekváron kívül szörpök, limonádék, alkoholos italok készíthetők belőle, de savanyúságként is finom.

A nyers termésből azonban nem ajánlatos nagy mennyiséget fogyasztani, mivel a benne található ciánglikozid toxikus hatású lehet, és a zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani felhasználás előtt. A-, B- és C-vitamin-tartalma kétszerese a citrusfélékének, emellett értékes folsav, vas, kálium, kalcium, magnézium és foszfor is van benne. Általános immunerősítő, nagyon jó vértisztító és serkentőszer; gyógyhatása reumatikus megbetegedések, ideggyulladások vagy migrén esetén is megmutatkozik.

Piros: madárberkenye

A rózsafélék családjába tartozó madárberkenye főleg a hegyvidékek erdeiben – fenyvesekben, bükkösökben, tölgyesekben – fellelhető, de mutatós, csüngő bogokban fejlődő terméseinek köszönhetően a városokban díszfaként is szívesen ültetik.

Gyógyászati célokra ősszel gyűjtik a magas vitamintartalmú érett terméseket.

madarberkenye-1.jpg

Madárberkenye
Leszedés után érdemes alaposan megmosni őket, és kiterítve szárítani. Régen főleg enyhe vizelethajtó hatása miatt alkalmazták, de a húgyúti fertőzés, vesekő vagy -homok okozta panaszok esetén is segíthet. A madárberkenye bogyói kis mennyiségben enyhe hashajtó hatással rendelkeznek, nagyobb adagokban hasmenést is okozhatnak.

Ám, ha például lekvárt készítve hosszasan főzzük, a hashajtó hatásért felelős vegyület elbomlik, és inkább a cserzőanyagok hasmenésgátló hatása kerül előtérbe.

Édes íze miatt cukorpótlóként is alkalmazzák, magas pektintartalma zselésíti a belőle készült ételeket. A madarak is szívesen fogyasztják, ezáltal széthordják a magjait.

Fehér: fagyöngy

Egész Európában elterjedt örökzöld növény a fehér fagyöngy. Főként lombos fákon (nyár, fűz, akác) élősködik, ezért a lombhullás után feltűnőek igazán gömbölyű, 60-100 cm átmérőjű bokrai. Az egyik legősibb gyógynövény, az emberiség már az ókorban is alkalmazta. Mai jelentőségét az 1920-as években szerezte, amikor Rudolf Steiner a rák lehetséges gyógyszerét ismerte fel benne. A legújabb kutatások szerint a leveleiben, leveles hajtásaiban található anyagok sejtvédő és immunerősítő tulajdonságúak, vérnyomás-szabályozók, valamint gátolják a rákos áttétek kialakulását. A fehér fagyöngy leveleit és 5 mm-nél nem vastagabb, fiatal ágait novembertől februárig gyűjthetjük. A felhasználásával azonban vigyázzunk, ugyanis a bogyók és a levelek mérgező hatását is kimutatták. A fagyöngy-készítményeket ezért lehetőleg orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzuk.

Kék: kökény

Gyakori és értékes tövises cserjénk, a kökény termését szintén ősz végén érdemes leszedni, mikor már megcsípte a dér. A tartós hidegben ugyanis a gyümölcshús sejtjeiben tárolt víz megfagy, és ezzel szétrepeszti azok szerkezetét, amitől a bogyó krémes állagú lesz, kevésbé fanyar és könnyebben emészthető.

A kökény az antioxidánsokban gazdag „kék gyümölcsök” csoportjának oszlopos tagja.

Apró, kékesfekete, vitamindús, hamvas termése immunerősítő és roboráló; a régi népi gyógyászatban betegségekre és a szülés utáni felerősítésre is használták. Karbantartja az ereket, élénkíti a vérkeringést, valamint antibakteriális hatású. Kozmetikumokban is használják, mivel csersavtartalmának köszönhetően feszesíti, táplálja, regenerálja a bőrt, magas vastartalma pedig fokozza az oxigénellátást.

A gyümölcs nyersen is ehető, önmagában vagy más gyümölcsökkel keverve lekvárt, szörpöt, gyümölcslevet készíthetünk belőle.

Almával társítva például remek mártásként kínálhatjuk sült húsokhoz, de ha mézzel rétegezve üvegbe zárjuk és egy hónapig pihentetjük, különleges csemegét kapunk vadhúsok mellé vagy saláták díszítéséhez.

Vörös: csipkebogyó

Az egyik talán legismertebb erdei „csodaszer” a csipkebogyó, azaz a vadrózsa áltermése, ami az első őszi fagyok idején érik be. Az erdőszéleken, cserjésekben előforduló bokrok gyümölcsének narancsos színe ilyenkor sötét mélyvörösre vált – ezeket érdemes gyűjteni, mivel a puha, már túlérett termés ugyan édesebb, de sokat veszít értékes hatóanyagaiból.

Kiváló vitaminforrás, a friss csipkebogyóhúsban a citromnál tízszer több C-vitamin van.

Emellett A-, B-, K- és P-vitamint, vasat, magnéziumot is tartalmaz, így erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét és ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Gyümölcssavai és pektinjei segítik az emésztést. A gyűjtést makacs tüskéi, a feldolgozást pedig a szöszös magbelek eltávolítása teszi kissé körülményessé.

A megtisztított gyümölcshúst sűrű szitán kell átpasszírozni, ám megéri a fáradtságot.

A népnyelvben hecsedlinek is nevezett termés sokféleképpen felhasználható: frissen lekvár, szörp vagy ivólé, míg szárított formában finom tea készülhet belőle. Fontos azonban, hogy sose forrázzuk, hanem hideg vízben áztassuk, mert így megőrzi C-vitamin-tartalmát. A magjában lévő E-vitaminnak köszönhetően a gyulladásgátló, vesekőoldó, enyhén vizelethajtó csipkebogyóbort inkább a magozatlan gyümölcsből szokták készíteni.

Szauer Melinda

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.

"Gyűrött rózsával" influenza ellen - Cistus incanus

Az influenza, és a felsőlégúti megbetegedések ellen ismét szolgálatra jelentkezik egy régi szövetségesünk a Cistus incanus. Mivel a hétköznapi kórokozók ellen éppoly sikeresen veszi fel az harcot, mint a komplikáltabb esetekkel szemben, ezért a közelmúltban szintén hozzá fordultak a kutatók a jelenlegi járványhelyzetre megoldást keresve.