Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk. Most következzen a nozéma.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 5.

A nozemózis betegségről röviden

A nozemózis egy méhbetegség-csoportot jelöl, amelyet a Nosema nemzetséghez tartozó Microsporidia (kis spórás) elnevezésű parazita okoz. Ezek az egysejtű organizmusok spórával szaporodnak, mely spórák képesek ellenállni a környezeti hatásoknak, így jutva el az egyik gazdatestből a másikba. Napjainkig három microsporidia fajt sikerült azonosítani, amelyek képesek megfertőzni a mézelő méhet, ezek: a Nosema apis és a Nosema ceranae, melyek a világ bármely táján előfordulhatnak, valamint a Nosema neumanni, amelyet eddig még csak az afrikai Ugandában jegeztek fel.

A nem túl régen történt azonosítása miatt jelenleg meglehetősen keveset tudunk a N. neumanni-ról, míg a másik két alfajról, amelyek az „A” és „C” típusú nozemózist okozzák, már sokkal mélyrehatóbb tudásunk van.

Mindegyik változat okozta megbetegedés különböző klinikai tünetegyüttessel jár, melyek – függően azok fertőzőképességétől és sűrűségétől – különböző módon érintik a méhcsaládokat és különböző következménnyel járnak a családok életképességére nézve.

Az N. apis és az N. ceranae mikroszkopikus felvételen

A két ismertebb fajról szólva, mindkettő a mézelő méh gyomrát támadja meg, viszont spóráik alakjában, illetve genom­méretüket tekintve eltérőek. Úgy tűnik, hogy a N. ceranae sokkal jobban képes alkalmazkodni a különböző hőmérsékleti viszonyokhoz és sokkalta fertőzőbb is, mint a N. apis.

Újabb keletű felfedezések szerint – melyek során más hártyásszárnyúakban is azonosították – a N. ceranae által okozott nozemózis sokkalta szélesebb körben lehet fertőző, kevésbé fajspecifikus és sokkal alkalmazkodóbb más fajokhoz,

családokhoz és rendekhez, mint társa, minek következtében a N. ceranae virulenciája a világ minden pontján felfelé ívelő stádiumot mutat.

Diagnózis a terepen

A nozemózis egy olyan betegség, mely nem produkál könnyen azonosítható, egyértelmű klinikai jeleket, így ebből a szempontból kissé különbözik a mézelő méh egyéb megbetegedéseitől. Amint arról már szót ejtettünk, a N. apis és a N. ceranae a mézelő méh gyomrát támadja meg és így gátolja azoknak az anyagoknak a működését, amelyek segítségével a méh képes megemészteni a virágport és a mézet. Amint a nozéma spórája megfertőzi a méh gyomrát, a parazita sejten belül elkezd szaporodni és a fertőzés az egész szervre kiterjed.

Az így megfertőzött gyomor már képtelen ellátni megfelelően a feladatát, amely ennek következtében járulékos megbetegedésekhez vezet.

A fertőzés következtében megváltozik a szénhidrátok metabolizmusa (emésztése), amely így kihatással lesz a röpképességre, a fertőzött méhnek nehezére esik visszatérni a kaptárba. Mindezeken felül, a méhek méregtelenítési képessége és így az immunválasz is sérül, ezért sokkal érzékenyebbé válnak az olyan mérgekre is, mint a peszticidek (rovarirtó szerek). A méhek feromonjai is megváltoznak, ami megmagyarázza, hogy a fertőzött fiatal méhek miért kezdik el idő előtt ellátni idősebb társaik munkáját, mint például a nektárgyűjtést. Végül, de nem utolsósorban, a nozémával fertőzött méhek élettartama jelentősen lecsökken. Ezek a fertőzött méhek aztán bármelyik másik méhet képesek megfertőzni, azonban az is érdekes tény, hogy míg a dolgozók és a herék sokkal inkább ki vannak téve a fertőzés esélyének, addig a méhanya nagyságrendekkel kevésbé.

A nozemózis következtében télen elpusztult méhcsalád tünete

Mindebből láthatjuk, hogy a fent említett tünetek következtében a méhek valamiféle klinikai tünetet biztosan fognak produkálni, amelyet a kaptárvizsgálat során azért fel lehet fedezni.

Ilyen tünetek:

  • A család gyors gyengülése a fertőzött méhek elveszésének következtében.
  • A virágpor- és nektárgyűjtés hatékonyságának csökkenése, amely a beporzó tevékenységet és a termelékenységet is csökkenti. Ez a fertőzött méhek elveszésének következménye, valamint így a fiatal méhek kénytelenek átvenni idősebb társaik feladatait, azonban az ő nektár-, illetve pollengyűjtő képességük még elmarad az idősebb társaikétól.
  • Másodlagos fiasításbéli fertőzések, mivel a kaptáron belül dolgozó méhek száma is csökken és így azok nem képesek a továbbiakban megfelelően ellátni feladataikat.

Amennyiben a fent említett következmények jelentkeznek és a hiányt (csökkent méhállomány, hiányzó táplálékmennyiség) nem pótoljuk (kiegészítő etetés, fiasítás behelyezése másik, egészséges családból, stb.), akkor a megbetegedett család annyira le fog gyengülni, hogy végül biztosan elpusztul.

Az ily módon elpusztult családban az anyát könnyen megtalálhatjuk, mivel már csak néhány méh veszi őt körül egy kis, még megmaradt fedett fiasításon.

A N. apis és a N. ceranae fertőzés közötti különbség a fertőzőképességben rejlik. Míg a N. apis-szal leginkább tavasszal és ősszel, a mérsékelt hőmérsékleti körülmények között találkozhatunk, és csak ritkán üti fel a fejét nyáron, ezért a családok életére gyakorolt hatása elenyésző, addig a N. ceranae egész éven át fertőzőképes és így fertőzőképessége a N. apis-nál sokkalta magasabb.

Nozéma tünetei a mézzel teli kereten
Fotó: Papp Zoltán

Több alkalommal is próbálkoztak már a terepen is alkalmazható, fertőzöttséget azonosító teszt megalkotásával, azonban ezek a mai napig kereskedelemben nem kaphatók. Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk a nozéma-fertőzöttségről a méhészetünkben, össze kell fognunk pár dolgozót – minthogy ezek vannak legjobban kitéve a fertőzésnek –, majd el kell távolítanunk a gyomrukat. Ennek elvégzéséhez kézzel ragadjuk meg a méh potrohát a 7. szelvény felett, a másik oldalról pedig egy csipesszel óvatosan húzzuk ketté azt úgy, hogy a bélcsatorna alsó része láthatóvá váljon.

A fertőzött méhek gyomra általában fehéres megjelenésű és törékeny, míg az egészséges egyedekben ugyanez a rész ellenállóbb és barnás színű.

Mindezt azonban nem tekinthetjük egyértelmű patológia jelként, mivel a fiatal, illetve egyéb fertőzésben szenvedő méhek is rendelkezhetnek hasonló tünetekkel. Mindent kizáró módszer csupán a laboratóriumi vizsgálat lehet, mely során teljes bizonyossággal meg lehet állapítani a vizsgált mintául szolgáló méhek tápcsatornájában lévő spórák sűrűségét. Végül, de nem utolsósorban azt is tudnunk kell, hogy habár a nozemózist hagyományosan összekapcsoljuk a családokban előforduló hasmenés jelével, ez a tünet nem minden esetben jelenik meg, illetve egyéb betegségek is okozhatják ezt a tünetet.

A diagnózis laboratóriumi módszerei

A kimondottan specifikus klinikai jelek hiányában csupán a megfelelő laboratóriumi vizsgálattal lehet kimutatni a spóra jelenlétét és így igazolni a betegség meglétét.

Az egyik, napjainkban is használatos eljárás a mikroszkópos spóraazonosítás.

Ebben az esetben idősebb méheket kell használni, mivel ezek a fertőzésre a legérzékenyebbek. Ennek érdekében szedjünk össze 60 gyűjtő méhet közvetlenül a kaptár bejáratából – vagy gyűjtő méhek hiányában felnőtt méheket a fiasítás nélküli keretekről – ahhoz, hogy a mintául vett méhek 5%-ánál 95%-os biztonsággal meg tudjuk állapítani a betegség meglétét. Vegyük az egész potrohot, vagy csak az emésztőrendszer adott traktusát és készítsünk belőlük vizes oldatot. Vizsgáljuk meg az oldatot tárgylapon (400-szoros nagyításban) lehetőség szerint egy sztereó mikroszkóp alatt. A spórák hőállóak, jól kivehető sötét széllel rendelkeznek.

A N. ceranae spórái kisebbek a N. apis spóráinál, az utóbbiak oválisak.

Egyébiránt a családokban akár mindkét fertőzés is egyszerre felütheti a fejét, ezért a kettő közti különbségtétel nehéz lehet, ehhez molekuláris azonosításra van szükség.

(Folytatjuk)

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

A magyar export tavaly újra meghaladta a 100 milliárd eurót

Tavaly, amikor minden visszaesett a világgazdaságban, a magyar export újra meghaladta a 100 milliárd eurót - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Ócsán.

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Helyi termékek a Spar sajátmárkás élelmiszerei között

A Spar Austria bejelentette az új, sajátmárkás termékcsaládjának bevezetését, melyen keresztül helyi gyártókat mutatnak be, annak érdekében, hogy előmozdítsa az ország mezőgazdaságát.

Egy elvadult ausztrál juhról 35 kiló gyapjút nyírtak le

Baarack – így nevezték el azt a vadon élő juhot, melyet egy ausztrál erdőben találtak megmentői, betegen. Egy állatmenhelyre szállították, ahol megszabadították irgalmatlan gyapjától, sőt, azóta már be is illeszkedett a többi mentett juh közé.

Rendkívüli támogatást kaphatnak a magánalapítású állatkertek

Az Agrárminisztérium szakmai támogatásával a Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) létrehozott egy - a szövetség tagjainak felajánlásaiból visszatérítendő támogatás alapjául szolgáló - több millió forint értékű pénzügyi keretet, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) egy ugyanolyan összegű, vissza nem térítendő kormányzati támogatással növel.