Back to top

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Ezekről is beszámolt Gulyás Andrea, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. kiemelt ügyekért felelős igazgatója, de beszélgetésünkkor szóba került a vadgasztronómia, a kutyatartás és természetesen a vadászat is. A Földművelésügyi Minisztérium egykori közigazgatási államtitkára tavaly áprilisban csatlakozott a szervezőirodához. Mint mondja, nem volt kétséges, hogy elfogadja a felkérést, mert kötelességének érezte eleget tenni a szakterület kihívásainak, másrészről e nemes cél szorosan kötődik hozzá, hiszen maga is vadászik.

Vadhúst az asztalokra

„A fővárosban közel 70 ezer négyzetméteren jelenik meg a világkiállítás a HUNGEXPO területén.

Külön pavilonban látogatható majd a központi magyar tárlat, ami hazánk vadászati múltját, híres vadászokat, a vadgazdálkodás változásait mutatja be.

További fontos témáink között szerepel a nemzetközi és hazai trófeakiállítás, nemzetközi taxidermia kiállítás is helyet kap, továbbá külön csarnok láttatja Magyarország vizes élővilágát, de a hagyományos vadászati módokat is ismerteti a programsorozat. Ezeknek a kialakításában már a szakterületek kurátorai is segítik a munkákat” – meséli Gulyás Andrea. Budapest mellett kiemelt helyszín lesz még Keszthely, Vásárosnamény és Hatvan, valamint további vidéki települések is részesei a 2021. szeptember 25. és október 14. között zajló rendezvénynek. „Külön szerepet szánunk a vadgasztronómiának is, melynek kiemelt partnere a Magyar Bocuse d’Or Akadémia. Ők az éttermeket szólítják majd meg, ételkoncepciókat, vadétel-menüsorokat készítenek, illetve készülnek a séfekkel könyvkiadványok is.

De nemcsak az éttermek kínálatába szeretnénk beilleszteni a vadhúsokat, hanem a mindennapok étkezésébe is” – hangsúlyozza a szakember.

Ehhez jó kiindulási alap, hogy az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítást követően, mérhetően megnőtt a vadhúsfogyasztás az országban. A szervezők célja, hogy a 2021-es világkiállítás után is így legyen, azzal kiegészítve, hogy a vad mellett a halak fogyasztását is népszerűsítsék. Fontos üzenet, hogy a családi asztalokon is helyük van ezeknek a húsoknak, ezért a szervezők ötleteket nyújtanak az elkészítésükhöz, mivel érdemes társítani őket, és arról is tájékoztatnak, hogy hol vásárolhatjuk meg az alapanyagokat. Kedvcsinálóként a kiállítás alatt a HUNGEXPO megújult passzázsán számos vad- és halételt kóstolhatnak majd a látogatók és késztermékeket is vásárolhatnak; a látványkonyhán pedig végigkísérhetik az elkészítésüket.

A bronzérmes bika

Gulyás Andrea szenvedélyes vadász.

A családjában senki nem hódolt eme ősi tevékenységnek, a minisztériumi kollégák által „fertőződött meg”, és ez a szerelem a mai napig tart.

Ám nem a lövés élményéért járja az erdőt, sokkal inkább kikapcsolódást nyújt számára a természet. „Minden egyes alkalommal tanulok valamit a természettől. Van úgy, hogy csak ülők a lesen, és nézem, mi történik a szórón. De ha mégis elsütöm a puskát, és a vadászláz a hatalmába kerít, annál nagyobb izgatottságot nemigen érezhet az ember.

Talán a legemlékezetesebb vadász-élményem, mikor bőgésben sikerült elejtenem egy gímbikát.

Kísérőmmel kiértünk a bőgőhelyre, azonban a kavargó szélben nem láttunk egyetlen szarvast sem. Már sétáltunk vissza a kocsihoz, amikor szinte a közvetlen közelünkben bőgést hallottunk. Keskeny nyiladékon át láttuk, hogy a bika egy tarvágáson áll a háremével. Vékony akácok szegélyezték a nyiladékot, így kitámasztásra nem volt lehetőség, közelebb araszolni viszont nem tudtam, nehogy kiszúrjanak a tehenek.

Szabadkézből nem mertem leadni a lövést, így lőbot híján a legvastagabb fához támasztottam a puskát.

Diana volt oly kegyes, hogy sikerült terítékre hoznom a bikát, ami a trófeabírálaton bronzérmet kapott” – emlékezett büszkén Gulyás Andrea.

Hű vadásztárs

Vadászember csak félkarú óriás vadászeb nélkül, és ezzel Gulyás Andrea is tisztában van. Egy évvel ezelőtt került hozzá kutyája Latte (hivatalos nevén Micskei Kópé), a kifejezetten jó pedigrével megáldott német vizsla. Mivel a szervezőiroda kutyabarát munkahely, Latte rendszeresen elkíséri munkába a gazdáját, de természetesen a vadászterületre is kimennek. A sok gyakorlás meghozta az eredményt, Latte levizsgázott a vadászkutya-képességvizsgán, de a megmérettetések ezzel még nem érnek véget. Jövőre indul az IKP-n (Nemzetközi Rövidszőrű Német Vizsla Tenyészvizsga), amit a világkiállítás jegyében Magyarországon rendeznek.

„Kiemelt feladatként kaptam meg a kiállítás vadászkutyás rendezvényeinek leszervezését.

Nemzetközi viszonylatban is jelentős versenyeket tervezünk, amelyeken bemutathatjuk a hazai vadászatokon alkalmazott, valamint a magyar vadászkutyafajtákat is. Éppen ezért a kiállítás húsz napja alatt az IKP mellett tacskó-terrier Európa-bajnokságra, valamint az Országos Magyar Vadászkamara által minden évben megrendezett vizsla főversenyre is sor kerül. De a retrivereknek, vérebeknek és az erdélyi kopóknak is lesz lehetőségük a bemutatkozásra. Ezeknek a programoknak szinte kivétel nélkül vidéki helyszínek adnak otthont” – tájékoztat a szakmai igazgató.

Gulyás Andrea kihangsúlyozta a vadászkutyás berkek legnagyobb eredményét is, hogy megalakult a Magyar Vizslák Világszövetsége.

Ez azért jelentős, mert két olyan magyar kutyafajta van, amit minden kontinensen tartanak és tenyésztenek is, nevezetesen a puli és a rövid szőrű magyar vizsla.

A világszövetség anyaországi megalapítása tehát óriási lehetőség a fajtagondozó szervezeteknek és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége számára, hiszen ezzel hazánk biztosíthatja a magyar vizsla jövőjét.

„Azt gondolom, Magyarországnak, mint vadászati nagyhatalomnak, hatalmas lehetőség a világkiállítás megszervezésének a joga. Megmutathatjuk a vadgazdálkodás eredményeit, mely nélkül nincs természetvédelem.

Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy a vadászatban nem érintett emberek is láthassák, hogy a vadászat nem öncélú gyilkolás, annál sokkal több.

Itt a lehetőség, hogy eloszlassuk mindazokat a tévhiteket, melyek körüllengik a vadászatot.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Sokat tesznek érte, hogy eltűnjön a szemét az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok tavaly ősszel 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban korántsem ért véget a somogyi erdőkben sem. A megelőzésre is nagyobb hangsúlyt helyeznek, és ettől az évtől szigorúbban büntethetők lesznek a jogsértők.