Back to top

A járvány megtörte a javuló tendenciát

Jónak mondható esztendőt zártunk 2019-ben, a tavalyi év első hónapjaiban a termelési és a piaci viszonyok is kedvezően alakultak; egyedül az aszály és az enyhe téli időjárás okozott nehézséget. Összességében régen voltak olyan jók az állattenyésztés kilátásai, mint 8-10 hónappal ezelőtt – így értékelték a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke és társelnökei a 2020-as esztendő indulását.

Aztán jött az aszály és a koronavírus-járvány. 20 éve nem esett ilyen kevés csapadék tavasszal, mint tavaly, emiatt a termés egy részét véglegesen elvitte az aszály. A szeptemberi újabb aszály pedig a legelőket is kiszárította. Eközben a koronavírus-járvány alapjaiban átrendezte az állattenyésztők életét is. A piacok már évek óta egyre hisztérikusabban reagálnak egy-egy rossz hírre – abból pedig ebben az évben nem volt hiány.

Zászlós Tibor: a HoReCa-szektor válsága megviselte a beszállítókat is
Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány hogyan érintette az egyes állattenyésztési ágazatokat?

– A tavaszi leállás, majd a nyári újraindulás és az októberi második hullám éreztette, és a mai napig érezteti hatását az élelmiszer-fogyasztásban, valamint a termék-előállításban is – kezdi a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről szóló összefoglalóját Zászlós Tibor, a szövetség elnöke.

Az állati termékek egy jelentős részét közvetlenül a szálloda- és vendéglátóipar (HORECA) részére értékesítjük, azonban ezek a felvevőpiacok tavasszal teljesen kiestek, nyáron ugyan megnyíltak, de a szokásoshoz képest 30-50 százalékkal kisebb forgalmat és keresletet realizáltak. A második hullámban a HORECA-szektor újbóli kiesése pedig tovább rontja az idei eladási és fogyasztási adatokat.

A járvány átalakította a fogyasztási szokásokat is. Kevesebbszer vásárolnak az emberek, és jobban megnézik, mire költik a pénzüket.

A prémium termékek (amelyek között sok állati eredetű is szerepel) fogyasztása érzékelhetően visszaesett.

A tavalyi év azért is volt nehéz, mert miközben a gazdák bevételei csökkentek, addig az inputanyagok drágulása miatt a kiadások megnövekedtek. A megcsappanó jövedelmezőség, és a sok szempontból bizonytalan jövő nincs pozitív hatással a tenyésztési és állattartási kedvre.

Az állatállomány változása sokszínű képet mutat. A szarvasmarha-állomány összességében növekedett, ami részben annak is köszönhető, hogy a vírushelyzet miatt lelassultak az értékesítések, illetve a piacok kevesebbet vásárolnak. A húsmarha­állomány tovább nőtt, míg a kettőshasznú és a tejelőmarhák száma stagnált.

A tejpiac kiegyensúlyozott –, talán valamennyi ágazat közül a legstabilabb maradt.

Ez köszönhető a világpiaci helyzet mellett a Tej Terméktanács által harmonizált termékpályán belüli együttműködésnek. A nyers tej árának a 2020 eleje óta tartó csökkenése szeptemberben megállt, majd végre újra emelkedni kezdett. Ugyanakkor a termelési költségek folyamatos emelkedése felemészti ezt a többletbevételt.

Fotó: MTI - Krizsán Csaba

Amíg a tejtermékfogyasztás a tavaszi átmeneti hullámzást követően a nyári időszakra stabilizálódott, addig a drágább élelmiszernek számító marhahús iránti kereslet már jó ideje csökken Európában, amit a járványhelyzet csak továbberősített. A marhahús nemcsak drága, de az érlelés miatt a nehezebben elkészíthető húsfélék közé tartozik, ami nem teszi annyira vonzóvá a fogyasztók körében.

A húsmarhapiacon 15-20 százalékos áresést lehetett tapasztalni március-áprilisban, a minőségi marhahúst vásárló éttermek, szállodák leállása és a – főként – török export visszaesése miatt.

A legnagyobb áresést (-20%) a vágótehénnél lehetett tapasztalni, igaz, tavaly rekordmagas árakat lehetett jegyezni. Júniustól emelkedni kezdtek az árak, megközelítve a 2019-es szintet, de sajnos szeptembertől újra lefelé tartanak, és a kereslet is kisebb a megszokotthoz képest. A török export júliusban újraindult, de a nyári forróság miatt állatvédelmi megfontolásból hetekre le kellett állítani a szállításokat.

ifj. Csomai Géza: az ASP-mentes státusz megnyitja az expotpiacokat

Szeptembertől aztán ismét megindult a kiszállítás, de a korábbi éveknél jóval kisebb mennyiségben.

Sertés- és juhtartartóként ifj. Csomai Géza társelnök főként e két ágazatról beszélt: „A sertésállomány növekedését az ASP-helyzet és a PRRS-mentesítés évek óta hátráltatja, így sajnos továbbra sem sikerül a bűvös 3 milliós létszámot elérni – valamivel több mint 2,6 millió sertés van az országban. 2020 elején rekordmagas árakat jegyeztek, amelyek márciustól elkezdtek esni. Két hullámban, júliusig mintegy 25 százalékkal csökkent a felvásárlási ár egészen 370 Ft/kg-ig, aztán júliusban újra 400-420 Ft/kg köröli szintre kúszott fel, és onnan nem mozdult szeptember közepéig. Majd miután az ASP Németországban is megjelent, pár hét alatt újra a 370-390 Ft/kg-ra esett vissza, és az elmúlt hetekben ennél is mélyebbre süllyedt.

Kritikus időszaknak néz elébe a magyar sertéságazat. Súlyos veszteségek érhetik a termékpályán belül, és a jelenleginél is sokkal kiszolgáltatottabbá válhat, mert nem lesz elég malac, hízó, sőt még elég vágókapacitás sem.

A kamara keretei között működtetünk egy sertéspiacot figyelő munkacsoportot, ahol a legnagyobb feldolgozókat és termelői szerveződéseket, szakmai szervezeteket képviselő személyek hétről hétre egyeztetnek a piaci helyzetről és lehetőségekről. Ezeknek az üléseknek már most érezhető a hatása, például nem zuhantak be a felvásárlási árak, továbbá az ágazatot segítő kormányzati intézkedésekre is születnek javaslatok.

A juhlétszám 2017 óta – ha csak lassú mértékben is – folyamatosan csökken. Év elején kifejezetten jó bárányárak alakultak ki, majd márciusban, a veszélyhelyzet elrendelését követően, a húsvéti bárányexport veszélybe került, ami az ágazat éves árbevételének több mint egyharmadát adja. Az agrárkamara és a kormány együttműködésének köszönhetően gyorsan és hatékonyan sikerült az exportszállítások folyamatosságát biztosítani.

Nyárra ismét rekordárak alakultak ki Európa-szerte, és ez a karácsonyi szezonra is igaz, ami éves szinten jó eredményt hozhat a juhászoknak.

A Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet létrehozásának hosszú folyamata a végéhez közeledik. Márciusban kibővült a tavaly létrehozott Juh és Kecske Ágazatért Egyesület tagsága, amely szep­temberben átalakult szakmaközi szervezetté. Ezzel egy több évtizedes, vitákkal terhelt folyamat végére értünk, így egy új korszakot nyithatunk a juh és kecskeágazatban.

Legnagyobb létszámcsökkenés az elmúlt félévben a baromfiféléknél volt. Az exportvezérelt ágazatot a pandémia is sújtotta, amit tetőzött a madárinfluenza miatt felszámolt állományok elvesztése (4,8 millió állatot kellett leölni [ebből 1,2 milliót megelőzési céllal], aminek kárát 10-12 milliárd forintra becsülik), illetve a leállított turnusok miatt kiesett termelés.

Mára ezen már túl vagyunk, visszanyertük a mentes státuszunkat, de ennek ellenére a piacok csak nagyon lassan nyílnak meg előttünk. Emellett az inputárak emelkedése, valamint a kínálati nyomás miatt az ágazat rossz évet zárt.”

Haál Gábor: a járvány nem kedvezett a lótenyésztésnek és a lovasturimusnak sem
A lótenyésztés éves teljesítményét Haál Gábor társelnök foglalta össze: „A lótenyésztés és a lovas ágazat manapság elsősorban sport és hobbi célokat szolgál. A koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások, a versenyek, rendezvények és a tenyészállatok adás-vételének részleges vagy teljes leállása súlyosan érintették az ágazatot. A tevékenységek teljes vagy részleges leállása, valamint a tenyészállatpiacon érzékelhető kereslet-, illetve ezzel párosuló árcsökkenés miatt, jelentős bevételkiesést szenvedtek el a lovas ágazat szereplői. A jelenlegi kilátások szerint az ágazat lassabban tud kilábalni a válsághelyzetből, hiszen a turizmus és vendéglátás talpra állása bizonyosan elhúzódik.”

Melyek azok a feladatok, problémák, amelyekkel a szövetségnek is foglalkoznia kell, és mely teendők azok, amelyek a szövetség számára elengedhetetlenek?

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szinte valamennyi hazai elismert tenyésztőszervezetet magába foglalja, és igyekszik az együttműködésüket, valamint a tenyésztésszervezési rendszer megerősödését és fejlődését elősegíteni – hangsúlyozza Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke. Stratégiai partnere vagyunk mind az Agrárminisztériumnak, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Aktívan részt veszünk az állattenyésztéssel kapcsolatos jogszabályalkotásban, emellett sokat foglalkozunk olyan távlatos kérdésekkel, mint az ágazati stratégiák, vagy a fajták szerepének meghatározása.

A tenyésztésszervezési rendszerünk megerősítése, a genetikai alapok többségének magyar kézben tartása, ezzel a tenyésztési szuverenitásunk megőrzése mind stratégiai kérdés, akárcsak az élelmiszer-önellátásunk és a termelési potenciálunk kihasználása. Azért dolgozunk, hogy ezek a célok megvalósuljanak.

A hazai agrárium egyik legégetőbb kérdése a generációváltás. Azoknak, akik beleszülettek a családi gazdaságokba, adott a pályájuk. Azonban vélhetően sokkal nehezebb folyamat mindez azok számára, akiknek a felmenőik nem gazdálkodók. Ilyen esetekre milyen forgatókönyvet képzel el a MÁSZ?

– A kényelmi szempontok mellett a mezőgazdasági munka nehézsége és a kisebb jövedelem nehezítik a fiatalok bevonását a szakmába – hangsúlyozta az elnök. Ugyanakkor a digitalizáció, a termelés automatizálása, a robotok alkalmazása a munkafolyamatok jelentős részét megkönnyítik – elsősorban a nehéz fizikai munkát. Ez egyelőre főként a fejőrobotok alkalmazásának terjedésében és a takarmányozási, tartási rendszerek automatizálásában érezhető.

A jövőben kevesebb fizikai munkára és több digitális készségre, képességre lesz szükség. Ezt le kell követnie a szakképzésnek, aminek átalakítása jelenleg gőzerővel zajlik hazánkban.

A szakmánk jövedelmezősége – és ez egy kardinális kérdés az életpálya szempontjából – nagyban függ attól, hogy mennyire leszünk versenyképesek, miként tudunk jó ágazati stratégiát alkotni, és azt következetesen megvalósítani. Ha ez sikerül, akkor mindjárt többen szeretnének majd ebben a szakmában dolgozni.

A világon mindenütt küszködnek a mezőgazdaság vonzóbbá tételén. Mindezért az idősebb generáció is felelősséggel tartozik, hiszen nekik kell a fiatalokat kiválasztani, kinevelni.

Azt is látni kell, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara. A tőkelekötése és forrásigénye nagyon jelentős, miközben a megtérülés lassú, a jövedelmezőség pedig relatíve alacsony. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ebben az ágazatban sok pénzt kell sokáig befektetni ahhoz, hogy a képződő jövedelem egy családot eltartson. Egy ilyen befektetési konstrukciónál a távlatos gondolkodásnak, a jövőbe és a szakmába vetett bizalomnak hatványozott jelentősége van.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.