Aztán jött az aszály és a koronavírus-járvány. 20 éve nem esett ilyen kevés csapadék tavasszal, mint tavaly, emiatt a termés egy részét véglegesen elvitte az aszály. A szeptemberi újabb aszály pedig a legelőket is kiszárította. Eközben a koronavírus-járvány alapjaiban átrendezte az állattenyésztők életét is. A piacok már évek óta egyre hisztérikusabban reagálnak egy-egy rossz hírre – abból pedig ebben az évben nem volt hiány.
Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány hogyan érintette az egyes állattenyésztési ágazatokat?
– A tavaszi leállás, majd a nyári újraindulás és az októberi második hullám éreztette, és a mai napig érezteti hatását az élelmiszer-fogyasztásban, valamint a termék-előállításban is – kezdi a szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről szóló összefoglalóját Zászlós Tibor, a szövetség elnöke.
Az állati termékek egy jelentős részét közvetlenül a szálloda- és vendéglátóipar (HORECA) részére értékesítjük, azonban ezek a felvevőpiacok tavasszal teljesen kiestek, nyáron ugyan megnyíltak, de a szokásoshoz képest 30-50 százalékkal kisebb forgalmat és keresletet realizáltak. A második hullámban a HORECA-szektor újbóli kiesése pedig tovább rontja az idei eladási és fogyasztási adatokat.
A prémium termékek (amelyek között sok állati eredetű is szerepel) fogyasztása érzékelhetően visszaesett.
A tavalyi év azért is volt nehéz, mert miközben a gazdák bevételei csökkentek, addig az inputanyagok drágulása miatt a kiadások megnövekedtek. A megcsappanó jövedelmezőség, és a sok szempontból bizonytalan jövő nincs pozitív hatással a tenyésztési és állattartási kedvre.
Az állatállomány változása sokszínű képet mutat. A szarvasmarha-állomány összességében növekedett, ami részben annak is köszönhető, hogy a vírushelyzet miatt lelassultak az értékesítések, illetve a piacok kevesebbet vásárolnak. A húsmarhaállomány tovább nőtt, míg a kettőshasznú és a tejelőmarhák száma stagnált.
Ez köszönhető a világpiaci helyzet mellett a Tej Terméktanács által harmonizált termékpályán belüli együttműködésnek. A nyers tej árának a 2020 eleje óta tartó csökkenése szeptemberben megállt, majd végre újra emelkedni kezdett. Ugyanakkor a termelési költségek folyamatos emelkedése felemészti ezt a többletbevételt.
Amíg a tejtermékfogyasztás a tavaszi átmeneti hullámzást követően a nyári időszakra stabilizálódott, addig a drágább élelmiszernek számító marhahús iránti kereslet már jó ideje csökken Európában, amit a járványhelyzet csak továbberősített. A marhahús nemcsak drága, de az érlelés miatt a nehezebben elkészíthető húsfélék közé tartozik, ami nem teszi annyira vonzóvá a fogyasztók körében.
A legnagyobb áresést (-20%) a vágótehénnél lehetett tapasztalni, igaz, tavaly rekordmagas árakat lehetett jegyezni. Júniustól emelkedni kezdtek az árak, megközelítve a 2019-es szintet, de sajnos szeptembertől újra lefelé tartanak, és a kereslet is kisebb a megszokotthoz képest. A török export júliusban újraindult, de a nyári forróság miatt állatvédelmi megfontolásból hetekre le kellett állítani a szállításokat.
Sertés- és juhtartartóként ifj. Csomai Géza társelnök főként e két ágazatról beszélt: „A sertésállomány növekedését az ASP-helyzet és a PRRS-mentesítés évek óta hátráltatja, így sajnos továbbra sem sikerül a bűvös 3 milliós létszámot elérni – valamivel több mint 2,6 millió sertés van az országban. 2020 elején rekordmagas árakat jegyeztek, amelyek márciustól elkezdtek esni. Két hullámban, júliusig mintegy 25 százalékkal csökkent a felvásárlási ár egészen 370 Ft/kg-ig, aztán júliusban újra 400-420 Ft/kg köröli szintre kúszott fel, és onnan nem mozdult szeptember közepéig. Majd miután az ASP Németországban is megjelent, pár hét alatt újra a 370-390 Ft/kg-ra esett vissza, és az elmúlt hetekben ennél is mélyebbre süllyedt.
A kamara keretei között működtetünk egy sertéspiacot figyelő munkacsoportot, ahol a legnagyobb feldolgozókat és termelői szerveződéseket, szakmai szervezeteket képviselő személyek hétről hétre egyeztetnek a piaci helyzetről és lehetőségekről. Ezeknek az üléseknek már most érezhető a hatása, például nem zuhantak be a felvásárlási árak, továbbá az ágazatot segítő kormányzati intézkedésekre is születnek javaslatok.
A juhlétszám 2017 óta – ha csak lassú mértékben is – folyamatosan csökken. Év elején kifejezetten jó bárányárak alakultak ki, majd márciusban, a veszélyhelyzet elrendelését követően, a húsvéti bárányexport veszélybe került, ami az ágazat éves árbevételének több mint egyharmadát adja. Az agrárkamara és a kormány együttműködésének köszönhetően gyorsan és hatékonyan sikerült az exportszállítások folyamatosságát biztosítani.
A Juh és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet létrehozásának hosszú folyamata a végéhez közeledik. Márciusban kibővült a tavaly létrehozott Juh és Kecske Ágazatért Egyesület tagsága, amely szeptemberben átalakult szakmaközi szervezetté. Ezzel egy több évtizedes, vitákkal terhelt folyamat végére értünk, így egy új korszakot nyithatunk a juh és kecskeágazatban.
Legnagyobb létszámcsökkenés az elmúlt félévben a baromfiféléknél volt. Az exportvezérelt ágazatot a pandémia is sújtotta, amit tetőzött a madárinfluenza miatt felszámolt állományok elvesztése (4,8 millió állatot kellett leölni [ebből 1,2 milliót megelőzési céllal], aminek kárát 10-12 milliárd forintra becsülik), illetve a leállított turnusok miatt kiesett termelés.
A lótenyésztés éves teljesítményét Haál Gábor társelnök foglalta össze: „A lótenyésztés és a lovas ágazat manapság elsősorban sport és hobbi célokat szolgál. A koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások, a versenyek, rendezvények és a tenyészállatok adás-vételének részleges vagy teljes leállása súlyosan érintették az ágazatot. A tevékenységek teljes vagy részleges leállása, valamint a tenyészállatpiacon érzékelhető kereslet-, illetve ezzel párosuló árcsökkenés miatt, jelentős bevételkiesést szenvedtek el a lovas ágazat szereplői. A jelenlegi kilátások szerint az ágazat lassabban tud kilábalni a válsághelyzetből, hiszen a turizmus és vendéglátás talpra állása bizonyosan elhúzódik.”
Melyek azok a feladatok, problémák, amelyekkel a szövetségnek is foglalkoznia kell, és mely teendők azok, amelyek a szövetség számára elengedhetetlenek?
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szinte valamennyi hazai elismert tenyésztőszervezetet magába foglalja, és igyekszik az együttműködésüket, valamint a tenyésztésszervezési rendszer megerősödését és fejlődését elősegíteni – hangsúlyozza Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke. Stratégiai partnere vagyunk mind az Agrárminisztériumnak, mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Aktívan részt veszünk az állattenyésztéssel kapcsolatos jogszabályalkotásban, emellett sokat foglalkozunk olyan távlatos kérdésekkel, mint az ágazati stratégiák, vagy a fajták szerepének meghatározása.
A hazai agrárium egyik legégetőbb kérdése a generációváltás. Azoknak, akik beleszülettek a családi gazdaságokba, adott a pályájuk. Azonban vélhetően sokkal nehezebb folyamat mindez azok számára, akiknek a felmenőik nem gazdálkodók. Ilyen esetekre milyen forgatókönyvet képzel el a MÁSZ?
– A kényelmi szempontok mellett a mezőgazdasági munka nehézsége és a kisebb jövedelem nehezítik a fiatalok bevonását a szakmába – hangsúlyozta az elnök. Ugyanakkor a digitalizáció, a termelés automatizálása, a robotok alkalmazása a munkafolyamatok jelentős részét megkönnyítik – elsősorban a nehéz fizikai munkát. Ez egyelőre főként a fejőrobotok alkalmazásának terjedésében és a takarmányozási, tartási rendszerek automatizálásában érezhető.
A szakmánk jövedelmezősége – és ez egy kardinális kérdés az életpálya szempontjából – nagyban függ attól, hogy mennyire leszünk versenyképesek, miként tudunk jó ágazati stratégiát alkotni, és azt következetesen megvalósítani. Ha ez sikerül, akkor mindjárt többen szeretnének majd ebben a szakmában dolgozni.
Azt is látni kell, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság nehézipara. A tőkelekötése és forrásigénye nagyon jelentős, miközben a megtérülés lassú, a jövedelmezőség pedig relatíve alacsony. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ebben az ágazatban sok pénzt kell sokáig befektetni ahhoz, hogy a képződő jövedelem egy családot eltartson. Egy ilyen befektetési konstrukciónál a távlatos gondolkodásnak, a jövőbe és a szakmába vetett bizalomnak hatványozott jelentősége van.
