Back to top

Mi lesz a bodzával?

Tavaly rekordáron lehetett eladni a bodzát, félő, hogy az emiatt megugró telepítések néhány év múlva újra piaci zavarokhoz vezetnek. A termés a megszokottnak körülbelül a fele volt, és a koronavírus-járvány miatt növényikivonat-gyártók is vásárolták a bodzát.

Hagyományosan ételszínezéket készítenek a fekete bodzából, kisebb részét dolgozzák föl lekvárnak, szörpnek vagy gyógyhatású készítménynek. A hazai átlagtermés körülbelül 30 ezer tonna, tavaly viszont csak 16 ezer tonnát szüreteltek. Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész) kereskedelmi igazgatója szerint ennek az volt az oka, hogy a virágzatokban jóval kevesebb virág kötődött, mint kellett volna.

Ez szemmel nem látható az érett fürtökön, de a feldolgozás során kiderült, hogy 5-6% helyett 9% volt a kocsány aránya, vagyis körülbelül a bogyók 40%-a hiányzott a szokásoshoz képest.

Fontos, hogy egyöntetű legyen az érés
Fontos, hogy egyöntetű legyen az érés
A bodzát nem közvetlenül a tavaszi fagyok károsították, hanem a hűvös, nedves idő akadályozta a megtermékenyülést, ugyanis a bibe nagyon érzékeny a nedvességre. Esős időben rosszabb a kötődés. Az utóbbi években a 2018-as fagy okozott ilyen rossz megtermékenyülést bodzában, emlékezett vissza a szakember.

Tavaly a Covid-járvány miatt megugrott a gyógyhatású készítményt gyártók kereslete a bodza iránt, 3000 tonnával több nyersanyagra volt igény, mint általában. A kevés termés és a tizedével megnövekedett kereslet vezetett oda, hogy több mint 400 forintot is fizettek egy kilogramm bodzáért, és megjelentek az ügyeskedők a piacon.

Ha a termesztők fejében ez az irreálisan magas ár marad meg, és boldog-boldogtalan bodzát telepít, akkor négy év múlva egyszerre fog a piacra ömleni nagyon sok termés, újabb áreséshez vezetve.

Nem túlzottan jövedelmező

Az árszint valószínűleg nem marad ilyen magas, hosszú távon 200-300 forint a reális átvételi ár. Remélhetőleg a 100 forintos szintre sem zuhan vissza, amennyit például 2019-ben fizettek a termésért.

Nagy kérdés, hogy a színezék mellett megmarad-e a nagy kereslet a bodzából készült étrend-kiegészítő, gyógyhatású termékekre. Erősen befolyásolja a termesztés gazdaságosságát az is, hogy megugrott a termesztés költsége: össze sem lehet hasonlítani az emelkedését a bodza árának húsz év alatt bekövetkezett megduplázódásával. Igaz, a szaporítóanyag most is körülbelül annyiba kerül, mint húsz évvel ezelőtt. Ezek a gazdasági folyamatok vezettek oda, hogy Ausztriában már csak 4000-4500 tonna bodza terem, szemben a korábbi 12 ezerrel. Manapság itthon egy hektár bodzaültetvényből 80-100 ezer forint jövedelem remélhető, számol Csizmadia György.

A bodzaültetvény előnye viszont, hogy alacsony a befektetési igénye, és a termesztéshez nem szükséges sok kézi munka, sem intenzív technológia.

Piaci előny lehet

Az értékesítésben is a szervezettség lenne a jó megoldás, de a helyzetet borúsnak látja a szakember. Még a tészek sem tudják kiaknázni a nagyobb mennyiségű szállításban, jó időzítésben rejlő előnyöket, mert sokan saját maguk keresnek vevőt a bodzára, ami összezavarja a piacot és lenyomja az árakat. Régi betegsége ez a hazai gyümölcstermesztésnek. A Botész ma 30-40 család megélhetését szolgálja, akik 650 hektáron 3300 tonna bodzát termesztenek. Több dán bodzafajtát hoztak be Magyarországra, és öt éve vizsgálják őket. Mindegyik jóval korábban érik, mint a termesztésben egyeduralkodó Haschberg, ráadásul a fürtön belül is egyenletes az érés. Beltartalmi értékeik jobbak, és többet is teremnek. (A dán fajtákról gyűjtött első tapasztalatokról a Kertészet és Szőlészet 2014/36. számában írtunk, Korábban szedhetők címmel.) Ezek alapján a Botész elindítja a fajták mikroszaporítását, de a szaporítóanyagot nem akarják mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Azoknak adnak csak belőle, akik vállalják, hogy az összes termést a szövetkezetnek adják le, hasonlóan, mint azt a klubfajták termesztőitől megkövetelik. Csak így lehet ármeghatározó szerepet kivívni a piacon. A tízéves munka, kísérletezés gyümölcsét azoknak kell élvezni, akik befektettek valamit, vallja a kereskedelmi igazgató.

Magyarországon az utóbbi két évben nem volt bodzatelepítés, és szaporítóanyag sincs nagy mennyiségben. Földalapú támogatást 6600 hektár után vesznek igénybe, de ebből jóval kevesebb lehet a jó állapotú ültetvények aránya. 2007 után 4200-4500 hektár bodzást ültettek, ezekről hektáronként 8 tonna termést lehet szüretelni, de az általános termelési színvonal még mindig viszonylag alacsony. A legfiatalabb ültetvények 2010–2014 közt jöttek létre, ott még 3-4 jó termőévre lehet számítani. Mindent összevetve Csizmadia György szerint öt év alatt 3000 hektár bodzát lenne jó újratelepíteni, ütemesen, szervezett keretek között.

Gyógyhatásait már bizonyították

A bodza virága és termése is gyógyhatású, az utóbbit sokféle bajra használják hagyományosan.

Hatékonyságát napjainkban tudományos vizsgálatokkal próbálják alátámasztani, ezekről is szó esett a 2013-ban az USA-ban rendezett első nemzetközi bodzakonferencián.

A rendezvény összefoglaló kiadványából szedtük össze a legfontosabb eredményeket.

A bodza vizes kivonata in vitro kísérletekben vírusellenes hatású volt, az influenzavírus szaporodását is gátolta. Egyelőre nem születtek a pontos adagolással kapcsolatos eredmények más betegségek elleni hatékonyságáról sem, de sok biztató mérésre került sor. A bodzában lévő procianidinek, antocianinok és fenolsavak erős antioxidáns hatásuk révén a gyulladásos eredetű betegségek megelőzésében és enyhítésében játszanak szerepet, mint például a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, vagy az érelmeszesedés. A kedvező hatás kifejtéséhez azonban rendszeres bodzafogyasztás szükséges. A hasznos anyagok magas hőmérséklet, fény és oxigén hatására lebomlanak, amit C-vitamin hozzáadásával lehet csökkenteni.

A gyulladások visszaszorításában a rutinnak van a legnagyobb jelentősége.

A sok hasznos anyag mellett kissé mérgező szambunigrin glikozid található a levelében és a virágkocsányban, sőt az éretlen bogyókban is, de a vegyület magas hőmérsékleten elbomlik.

Öt év alatt 3000 hektár ültetvény újratelepítése lehet reális
Öt év alatt 3000 hektár ültetvény újratelepítése lehet reális

Amerikai kutatók a prosztatarák gyógyításában próbálták ki a bodzalevet. Több növényi hatóanyagról állapították meg ugyanis, hogy képesek blokkolni az egyik ismert jelátviteli útvonalat, ami kiváltja a rákos sejtek növekedését. Egerekkel végzett kísérletben három töménységben adtak bodzalevet az állatoknak, és kevésbé alakultak ki rákos sejtek azoknál a példányoknál, amelyek egy 60 kilogrammos embernél legalább napi 2 teáskanálnyi bodzalének megfelelő mennyiségű levet fogyasztottak.

Dániában is hagyományos gyógynövénynek számít a bodza, nátha, influenza, gyulladások és cukorbetegség kezelésére használják.

Dán kutatók szerint a bodzavirágban és a bogyóban lévő polifenoloknak, illetve még nem azonosított vegyületeknek tudható be ez a hatás, amit epidemiológiai módszerekkel már igazoltak. A kutatások viszont elsősorban in vitro módon zajlanak, és a Petri-csészében elért eredmények nem azonosak az emberi szervezetben kialakuló hatásokkal. A bodzavirág mégis segíthet a cukorbetegség megelőzésében, illetve a kezelésben, főként az inzulinra nem reagáló betegek esetében.

A termés 8 tonna lehet hektáronként
A termés 8 tonna lehet hektáronként
Ukrajnában a csernobili atomkatasztrófa következtében foglalkoznak a különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásának megismerésével és ellensúlyozásuk lehetőségével. Sokféle gyógynövényt vizsgáltak abból a szempontból, hogy képesek-e megelőzni a gének mutációját, illetve a rákos sejtek kialakulását.

A bodzában lévő sok lektin például emlőssejtekben aktiválja azt az enzimet, ami kijavítja a DNS-károsodást, illetve önmagában is akadályozza azt.

Értékes kivonat

Izraelben a standardizált bodzakivonat, az USA-ban 1995-ben kifejlesztett Sam­bucol hatását hasonlították a propoliszt, illetve kasvirágot tartalmazó készítményekéhez. Emberi vérmintákban mérték a készítmények hatását az immunválaszban fontos szerepet játszó cito­kinek szintjére. Kiderült, hogy a legtöbb citokin a bodzás kezelés esetén keletkezett, jóval több, mint a másik két anyagnál. A kutatók erre az eredményre alapozzák, hogy influenza és immunhiányos betegségek esetén érdemes bevetni a Sambucolt a gyógyszeres kezelés kiegészítésére. Egy másik izraeli kísérletben egy kibuc lakóinak adtak Sam­bucolt az 1993-as influenzajárvány idején, és megállapították, hogy a kontrollhoz képest több volt a szervezetükben az influenzavírusokkal szembeni antitest, mint azoknál, akik placebót kaptak.

A kedvező hatás abban is megnyilvánult, hogy két napon belül javult az állapota a Sambucolt fogyasztó embereknek, míg a többiek hat nap elteltével kezdtek meggyógyulni.

Ez a készítmény tehát olcsó és mellékhatásoktól mentes gyógymód az influenza A és B törzse ellen, állapították meg az izraeli kutatók. Hasonló eredmény született Norvégiában az 1999–2000-es influenzajárvány alatt. Napjában négyszer 15 milliliter Sambucol négy nappal rövidítette le a gyógyulást a kísérleti személyeknél a placebót kapottakhoz képest. Azt is megállapították, hogy min alapszik a bodzakivonat antivirális hatása: megakadályozza, hogy a vírus bejusson a sejtbe. Izraeli in vitro vizsgálatban az influenza A és B törzs számos változata, például a H1N1 és a madárinfluenza, valamint egyes herpeszvírusok és a HIV bejutását is gátolta az emberi sejtekbe.

A bodzavirág is gyógyhatású
A bodzavirág is gyógyhatású

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiugró a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt

Tendenciaszerűen alakulnak át a magyar fogyasztók virtuális bevásárlókosarai: az egészségtudatos életmódot követők, a tökéletes nyári alakra vágyó fogyasztók és az ételintoleranciával küzdők egyaránt fűtik a keresletet az adalékanyagoktól és kezelőszerektől mentes, gluténmentes és csökkentett szénhidráttartalmú termékek iránt.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.

Újabb belgiumi csokoládégyárban észleltek szalmonellafertőzést okozó baktériumot

Egy újabb belga csokoládégyár üzemében azonosították azt a bélfertőzést okozó baktériumot, amely néhány hónappal korábban az olasz Ferrero csokoládégyár belgiumi telephelyén okozott szalmonellafertőzést, és ezzel több mint 300 megbetegedést Európa szerte - írta a The BrusselsTimes hírportál csütörtökön.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

A diófogyasztás elősegítheti a bélrendszer és a szív egészségét

A dió nem csak egy finom nassolnivaló, hanem a kutatók szerint a bélrendszerünknek kedvező baktériumoknak is jót tesz, hozzátéve, hogy ezek a "jó" baktériumok a szív egészséges működését is segítik.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.