Back to top

Mi lesz a bodzával?

Tavaly rekordáron lehetett eladni a bodzát, félő, hogy az emiatt megugró telepítések néhány év múlva újra piaci zavarokhoz vezetnek. A termés a megszokottnak körülbelül a fele volt, és a koronavírus-járvány miatt növényikivonat-gyártók is vásárolták a bodzát.

Hagyományosan ételszínezéket készítenek a fekete bodzából, kisebb részét dolgozzák föl lekvárnak, szörpnek vagy gyógyhatású készítménynek. A hazai átlagtermés körülbelül 30 ezer tonna, tavaly viszont csak 16 ezer tonnát szüreteltek. Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész) kereskedelmi igazgatója szerint ennek az volt az oka, hogy a virágzatokban jóval kevesebb virág kötődött, mint kellett volna.

Ez szemmel nem látható az érett fürtökön, de a feldolgozás során kiderült, hogy 5-6% helyett 9% volt a kocsány aránya, vagyis körülbelül a bogyók 40%-a hiányzott a szokásoshoz képest.

Fontos, hogy egyöntetű legyen az érés
Fontos, hogy egyöntetű legyen az érés
A bodzát nem közvetlenül a tavaszi fagyok károsították, hanem a hűvös, nedves idő akadályozta a megtermékenyülést, ugyanis a bibe nagyon érzékeny a nedvességre. Esős időben rosszabb a kötődés. Az utóbbi években a 2018-as fagy okozott ilyen rossz megtermékenyülést bodzában, emlékezett vissza a szakember.

Tavaly a Covid-járvány miatt megugrott a gyógyhatású készítményt gyártók kereslete a bodza iránt, 3000 tonnával több nyersanyagra volt igény, mint általában. A kevés termés és a tizedével megnövekedett kereslet vezetett oda, hogy több mint 400 forintot is fizettek egy kilogramm bodzáért, és megjelentek az ügyeskedők a piacon.

Ha a termesztők fejében ez az irreálisan magas ár marad meg, és boldog-boldogtalan bodzát telepít, akkor négy év múlva egyszerre fog a piacra ömleni nagyon sok termés, újabb áreséshez vezetve.

Nem túlzottan jövedelmező

Az árszint valószínűleg nem marad ilyen magas, hosszú távon 200-300 forint a reális átvételi ár. Remélhetőleg a 100 forintos szintre sem zuhan vissza, amennyit például 2019-ben fizettek a termésért.

Nagy kérdés, hogy a színezék mellett megmarad-e a nagy kereslet a bodzából készült étrend-kiegészítő, gyógyhatású termékekre. Erősen befolyásolja a termesztés gazdaságosságát az is, hogy megugrott a termesztés költsége: össze sem lehet hasonlítani az emelkedését a bodza árának húsz év alatt bekövetkezett megduplázódásával. Igaz, a szaporítóanyag most is körülbelül annyiba kerül, mint húsz évvel ezelőtt. Ezek a gazdasági folyamatok vezettek oda, hogy Ausztriában már csak 4000-4500 tonna bodza terem, szemben a korábbi 12 ezerrel. Manapság itthon egy hektár bodzaültetvényből 80-100 ezer forint jövedelem remélhető, számol Csizmadia György.

A bodzaültetvény előnye viszont, hogy alacsony a befektetési igénye, és a termesztéshez nem szükséges sok kézi munka, sem intenzív technológia.

Piaci előny lehet

Az értékesítésben is a szervezettség lenne a jó megoldás, de a helyzetet borúsnak látja a szakember. Még a tészek sem tudják kiaknázni a nagyobb mennyiségű szállításban, jó időzítésben rejlő előnyöket, mert sokan saját maguk keresnek vevőt a bodzára, ami összezavarja a piacot és lenyomja az árakat. Régi betegsége ez a hazai gyümölcstermesztésnek. A Botész ma 30-40 család megélhetését szolgálja, akik 650 hektáron 3300 tonna bodzát termesztenek. Több dán bodzafajtát hoztak be Magyarországra, és öt éve vizsgálják őket. Mindegyik jóval korábban érik, mint a termesztésben egyeduralkodó Haschberg, ráadásul a fürtön belül is egyenletes az érés. Beltartalmi értékeik jobbak, és többet is teremnek. (A dán fajtákról gyűjtött első tapasztalatokról a Kertészet és Szőlészet 2014/36. számában írtunk, Korábban szedhetők címmel.) Ezek alapján a Botész elindítja a fajták mikroszaporítását, de a szaporítóanyagot nem akarják mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Azoknak adnak csak belőle, akik vállalják, hogy az összes termést a szövetkezetnek adják le, hasonlóan, mint azt a klubfajták termesztőitől megkövetelik. Csak így lehet ármeghatározó szerepet kivívni a piacon. A tízéves munka, kísérletezés gyümölcsét azoknak kell élvezni, akik befektettek valamit, vallja a kereskedelmi igazgató.

Magyarországon az utóbbi két évben nem volt bodzatelepítés, és szaporítóanyag sincs nagy mennyiségben. Földalapú támogatást 6600 hektár után vesznek igénybe, de ebből jóval kevesebb lehet a jó állapotú ültetvények aránya. 2007 után 4200-4500 hektár bodzást ültettek, ezekről hektáronként 8 tonna termést lehet szüretelni, de az általános termelési színvonal még mindig viszonylag alacsony. A legfiatalabb ültetvények 2010–2014 közt jöttek létre, ott még 3-4 jó termőévre lehet számítani. Mindent összevetve Csizmadia György szerint öt év alatt 3000 hektár bodzát lenne jó újratelepíteni, ütemesen, szervezett keretek között.

Gyógyhatásait már bizonyították

A bodza virága és termése is gyógyhatású, az utóbbit sokféle bajra használják hagyományosan.

Hatékonyságát napjainkban tudományos vizsgálatokkal próbálják alátámasztani, ezekről is szó esett a 2013-ban az USA-ban rendezett első nemzetközi bodzakonferencián.

A rendezvény összefoglaló kiadványából szedtük össze a legfontosabb eredményeket.

A bodza vizes kivonata in vitro kísérletekben vírusellenes hatású volt, az influenzavírus szaporodását is gátolta. Egyelőre nem születtek a pontos adagolással kapcsolatos eredmények más betegségek elleni hatékonyságáról sem, de sok biztató mérésre került sor. A bodzában lévő procianidinek, antocianinok és fenolsavak erős antioxidáns hatásuk révén a gyulladásos eredetű betegségek megelőzésében és enyhítésében játszanak szerepet, mint például a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, vagy az érelmeszesedés. A kedvező hatás kifejtéséhez azonban rendszeres bodzafogyasztás szükséges. A hasznos anyagok magas hőmérséklet, fény és oxigén hatására lebomlanak, amit C-vitamin hozzáadásával lehet csökkenteni.

A gyulladások visszaszorításában a rutinnak van a legnagyobb jelentősége.

A sok hasznos anyag mellett kissé mérgező szambunigrin glikozid található a levelében és a virágkocsányban, sőt az éretlen bogyókban is, de a vegyület magas hőmérsékleten elbomlik.

Öt év alatt 3000 hektár ültetvény újratelepítése lehet reális
Öt év alatt 3000 hektár ültetvény újratelepítése lehet reális

Amerikai kutatók a prosztatarák gyógyításában próbálták ki a bodzalevet. Több növényi hatóanyagról állapították meg ugyanis, hogy képesek blokkolni az egyik ismert jelátviteli útvonalat, ami kiváltja a rákos sejtek növekedését. Egerekkel végzett kísérletben három töménységben adtak bodzalevet az állatoknak, és kevésbé alakultak ki rákos sejtek azoknál a példányoknál, amelyek egy 60 kilogrammos embernél legalább napi 2 teáskanálnyi bodzalének megfelelő mennyiségű levet fogyasztottak.

Dániában is hagyományos gyógynövénynek számít a bodza, nátha, influenza, gyulladások és cukorbetegség kezelésére használják.

Dán kutatók szerint a bodzavirágban és a bogyóban lévő polifenoloknak, illetve még nem azonosított vegyületeknek tudható be ez a hatás, amit epidemiológiai módszerekkel már igazoltak. A kutatások viszont elsősorban in vitro módon zajlanak, és a Petri-csészében elért eredmények nem azonosak az emberi szervezetben kialakuló hatásokkal. A bodzavirág mégis segíthet a cukorbetegség megelőzésében, illetve a kezelésben, főként az inzulinra nem reagáló betegek esetében.

A termés 8 tonna lehet hektáronként
A termés 8 tonna lehet hektáronként
Ukrajnában a csernobili atomkatasztrófa következtében foglalkoznak a különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásának megismerésével és ellensúlyozásuk lehetőségével. Sokféle gyógynövényt vizsgáltak abból a szempontból, hogy képesek-e megelőzni a gének mutációját, illetve a rákos sejtek kialakulását.

A bodzában lévő sok lektin például emlőssejtekben aktiválja azt az enzimet, ami kijavítja a DNS-károsodást, illetve önmagában is akadályozza azt.

Értékes kivonat

Izraelben a standardizált bodzakivonat, az USA-ban 1995-ben kifejlesztett Sam­bucol hatását hasonlították a propoliszt, illetve kasvirágot tartalmazó készítményekéhez. Emberi vérmintákban mérték a készítmények hatását az immunválaszban fontos szerepet játszó cito­kinek szintjére. Kiderült, hogy a legtöbb citokin a bodzás kezelés esetén keletkezett, jóval több, mint a másik két anyagnál. A kutatók erre az eredményre alapozzák, hogy influenza és immunhiányos betegségek esetén érdemes bevetni a Sambucolt a gyógyszeres kezelés kiegészítésére. Egy másik izraeli kísérletben egy kibuc lakóinak adtak Sam­bucolt az 1993-as influenzajárvány idején, és megállapították, hogy a kontrollhoz képest több volt a szervezetükben az influenzavírusokkal szembeni antitest, mint azoknál, akik placebót kaptak.

A kedvező hatás abban is megnyilvánult, hogy két napon belül javult az állapota a Sambucolt fogyasztó embereknek, míg a többiek hat nap elteltével kezdtek meggyógyulni.

Ez a készítmény tehát olcsó és mellékhatásoktól mentes gyógymód az influenza A és B törzse ellen, állapították meg az izraeli kutatók. Hasonló eredmény született Norvégiában az 1999–2000-es influenzajárvány alatt. Napjában négyszer 15 milliliter Sambucol négy nappal rövidítette le a gyógyulást a kísérleti személyeknél a placebót kapottakhoz képest. Azt is megállapították, hogy min alapszik a bodzakivonat antivirális hatása: megakadályozza, hogy a vírus bejusson a sejtbe. Izraeli in vitro vizsgálatban az influenza A és B törzs számos változata, például a H1N1 és a madárinfluenza, valamint egyes herpeszvírusok és a HIV bejutását is gátolta az emberi sejtekbe.

A bodzavirág is gyógyhatású
A bodzavirág is gyógyhatású

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.