Back to top

Mi lesz a bodzával?

Tavaly rekordáron lehetett eladni a bodzát, félő, hogy az emiatt megugró telepítések néhány év múlva újra piaci zavarokhoz vezetnek. A termés a megszokottnak körülbelül a fele volt, és a koronavírus-járvány miatt növényikivonat-gyártók is vásárolták a bodzát.

Hagyományosan ételszínezéket készítenek a fekete bodzából, kisebb részét dolgozzák föl lekvárnak, szörpnek vagy gyógyhatású készítménynek. A hazai átlagtermés körülbelül 30 ezer tonna, tavaly viszont csak 16 ezer tonnát szüreteltek. Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész) kereskedelmi igazgatója szerint ennek az volt az oka, hogy a virágzatokban jóval kevesebb virág kötődött, mint kellett volna.

Ez szemmel nem látható az érett fürtökön, de a feldolgozás során kiderült, hogy 5-6% helyett 9% volt a kocsány aránya, vagyis körülbelül a bogyók 40%-a hiányzott a szokásoshoz képest.

Fontos, hogy egyöntetű legyen az érés
Fontos, hogy egyöntetű legyen az érés
A bodzát nem közvetlenül a tavaszi fagyok károsították, hanem a hűvös, nedves idő akadályozta a megtermékenyülést, ugyanis a bibe nagyon érzékeny a nedvességre. Esős időben rosszabb a kötődés. Az utóbbi években a 2018-as fagy okozott ilyen rossz megtermékenyülést bodzában, emlékezett vissza a szakember.

Tavaly a Covid-járvány miatt megugrott a gyógyhatású készítményt gyártók kereslete a bodza iránt, 3000 tonnával több nyersanyagra volt igény, mint általában. A kevés termés és a tizedével megnövekedett kereslet vezetett oda, hogy több mint 400 forintot is fizettek egy kilogramm bodzáért, és megjelentek az ügyeskedők a piacon.

Ha a termesztők fejében ez az irreálisan magas ár marad meg, és boldog-boldogtalan bodzát telepít, akkor négy év múlva egyszerre fog a piacra ömleni nagyon sok termés, újabb áreséshez vezetve.

Nem túlzottan jövedelmező

Az árszint valószínűleg nem marad ilyen magas, hosszú távon 200-300 forint a reális átvételi ár. Remélhetőleg a 100 forintos szintre sem zuhan vissza, amennyit például 2019-ben fizettek a termésért.

Nagy kérdés, hogy a színezék mellett megmarad-e a nagy kereslet a bodzából készült étrend-kiegészítő, gyógyhatású termékekre. Erősen befolyásolja a termesztés gazdaságosságát az is, hogy megugrott a termesztés költsége: össze sem lehet hasonlítani az emelkedését a bodza árának húsz év alatt bekövetkezett megduplázódásával. Igaz, a szaporítóanyag most is körülbelül annyiba kerül, mint húsz évvel ezelőtt. Ezek a gazdasági folyamatok vezettek oda, hogy Ausztriában már csak 4000-4500 tonna bodza terem, szemben a korábbi 12 ezerrel. Manapság itthon egy hektár bodzaültetvényből 80-100 ezer forint jövedelem remélhető, számol Csizmadia György.

A bodzaültetvény előnye viszont, hogy alacsony a befektetési igénye, és a termesztéshez nem szükséges sok kézi munka, sem intenzív technológia.

Piaci előny lehet

Az értékesítésben is a szervezettség lenne a jó megoldás, de a helyzetet borúsnak látja a szakember. Még a tészek sem tudják kiaknázni a nagyobb mennyiségű szállításban, jó időzítésben rejlő előnyöket, mert sokan saját maguk keresnek vevőt a bodzára, ami összezavarja a piacot és lenyomja az árakat. Régi betegsége ez a hazai gyümölcstermesztésnek. A Botész ma 30-40 család megélhetését szolgálja, akik 650 hektáron 3300 tonna bodzát termesztenek. Több dán bodzafajtát hoztak be Magyarországra, és öt éve vizsgálják őket. Mindegyik jóval korábban érik, mint a termesztésben egyeduralkodó Haschberg, ráadásul a fürtön belül is egyenletes az érés. Beltartalmi értékeik jobbak, és többet is teremnek. (A dán fajtákról gyűjtött első tapasztalatokról a Kertészet és Szőlészet 2014/36. számában írtunk, Korábban szedhetők címmel.) Ezek alapján a Botész elindítja a fajták mikroszaporítását, de a szaporítóanyagot nem akarják mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Azoknak adnak csak belőle, akik vállalják, hogy az összes termést a szövetkezetnek adják le, hasonlóan, mint azt a klubfajták termesztőitől megkövetelik. Csak így lehet ármeghatározó szerepet kivívni a piacon. A tízéves munka, kísérletezés gyümölcsét azoknak kell élvezni, akik befektettek valamit, vallja a kereskedelmi igazgató.

Magyarországon az utóbbi két évben nem volt bodzatelepítés, és szaporítóanyag sincs nagy mennyiségben. Földalapú támogatást 6600 hektár után vesznek igénybe, de ebből jóval kevesebb lehet a jó állapotú ültetvények aránya. 2007 után 4200-4500 hektár bodzást ültettek, ezekről hektáronként 8 tonna termést lehet szüretelni, de az általános termelési színvonal még mindig viszonylag alacsony. A legfiatalabb ültetvények 2010–2014 közt jöttek létre, ott még 3-4 jó termőévre lehet számítani. Mindent összevetve Csizmadia György szerint öt év alatt 3000 hektár bodzát lenne jó újratelepíteni, ütemesen, szervezett keretek között.

Gyógyhatásait már bizonyították

A bodza virága és termése is gyógyhatású, az utóbbit sokféle bajra használják hagyományosan.

Hatékonyságát napjainkban tudományos vizsgálatokkal próbálják alátámasztani, ezekről is szó esett a 2013-ban az USA-ban rendezett első nemzetközi bodzakonferencián.

A rendezvény összefoglaló kiadványából szedtük össze a legfontosabb eredményeket.

A bodza vizes kivonata in vitro kísérletekben vírusellenes hatású volt, az influenzavírus szaporodását is gátolta. Egyelőre nem születtek a pontos adagolással kapcsolatos eredmények más betegségek elleni hatékonyságáról sem, de sok biztató mérésre került sor. A bodzában lévő procianidinek, antocianinok és fenolsavak erős antioxidáns hatásuk révén a gyulladásos eredetű betegségek megelőzésében és enyhítésében játszanak szerepet, mint például a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, vagy az érelmeszesedés. A kedvező hatás kifejtéséhez azonban rendszeres bodzafogyasztás szükséges. A hasznos anyagok magas hőmérséklet, fény és oxigén hatására lebomlanak, amit C-vitamin hozzáadásával lehet csökkenteni.

A gyulladások visszaszorításában a rutinnak van a legnagyobb jelentősége.

A sok hasznos anyag mellett kissé mérgező szambunigrin glikozid található a levelében és a virágkocsányban, sőt az éretlen bogyókban is, de a vegyület magas hőmérsékleten elbomlik.

Öt év alatt 3000 hektár ültetvény újratelepítése lehet reális
Öt év alatt 3000 hektár ültetvény újratelepítése lehet reális

Amerikai kutatók a prosztatarák gyógyításában próbálták ki a bodzalevet. Több növényi hatóanyagról állapították meg ugyanis, hogy képesek blokkolni az egyik ismert jelátviteli útvonalat, ami kiváltja a rákos sejtek növekedését. Egerekkel végzett kísérletben három töménységben adtak bodzalevet az állatoknak, és kevésbé alakultak ki rákos sejtek azoknál a példányoknál, amelyek egy 60 kilogrammos embernél legalább napi 2 teáskanálnyi bodzalének megfelelő mennyiségű levet fogyasztottak.

Dániában is hagyományos gyógynövénynek számít a bodza, nátha, influenza, gyulladások és cukorbetegség kezelésére használják.

Dán kutatók szerint a bodzavirágban és a bogyóban lévő polifenoloknak, illetve még nem azonosított vegyületeknek tudható be ez a hatás, amit epidemiológiai módszerekkel már igazoltak. A kutatások viszont elsősorban in vitro módon zajlanak, és a Petri-csészében elért eredmények nem azonosak az emberi szervezetben kialakuló hatásokkal. A bodzavirág mégis segíthet a cukorbetegség megelőzésében, illetve a kezelésben, főként az inzulinra nem reagáló betegek esetében.

A termés 8 tonna lehet hektáronként
A termés 8 tonna lehet hektáronként
Ukrajnában a csernobili atomkatasztrófa következtében foglalkoznak a különböző szennyeződések emberi szervezetre gyakorolt hatásának megismerésével és ellensúlyozásuk lehetőségével. Sokféle gyógynövényt vizsgáltak abból a szempontból, hogy képesek-e megelőzni a gének mutációját, illetve a rákos sejtek kialakulását.

A bodzában lévő sok lektin például emlőssejtekben aktiválja azt az enzimet, ami kijavítja a DNS-károsodást, illetve önmagában is akadályozza azt.

Értékes kivonat

Izraelben a standardizált bodzakivonat, az USA-ban 1995-ben kifejlesztett Sam­bucol hatását hasonlították a propoliszt, illetve kasvirágot tartalmazó készítményekéhez. Emberi vérmintákban mérték a készítmények hatását az immunválaszban fontos szerepet játszó cito­kinek szintjére. Kiderült, hogy a legtöbb citokin a bodzás kezelés esetén keletkezett, jóval több, mint a másik két anyagnál. A kutatók erre az eredményre alapozzák, hogy influenza és immunhiányos betegségek esetén érdemes bevetni a Sambucolt a gyógyszeres kezelés kiegészítésére. Egy másik izraeli kísérletben egy kibuc lakóinak adtak Sam­bucolt az 1993-as influenzajárvány idején, és megállapították, hogy a kontrollhoz képest több volt a szervezetükben az influenzavírusokkal szembeni antitest, mint azoknál, akik placebót kaptak.

A kedvező hatás abban is megnyilvánult, hogy két napon belül javult az állapota a Sambucolt fogyasztó embereknek, míg a többiek hat nap elteltével kezdtek meggyógyulni.

Ez a készítmény tehát olcsó és mellékhatásoktól mentes gyógymód az influenza A és B törzse ellen, állapították meg az izraeli kutatók. Hasonló eredmény született Norvégiában az 1999–2000-es influenzajárvány alatt. Napjában négyszer 15 milliliter Sambucol négy nappal rövidítette le a gyógyulást a kísérleti személyeknél a placebót kapottakhoz képest. Azt is megállapították, hogy min alapszik a bodzakivonat antivirális hatása: megakadályozza, hogy a vírus bejusson a sejtbe. Izraeli in vitro vizsgálatban az influenza A és B törzs számos változata, például a H1N1 és a madárinfluenza, valamint egyes herpeszvírusok és a HIV bejutását is gátolta az emberi sejtekbe.

A bodzavirág is gyógyhatású
A bodzavirág is gyógyhatású

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Lesz-e elég feldolgozóipari alapanyag?

Egyre kevésbé vonzó a csemegekukorica és zöldborsó termesztése a gazdáknak. Az okok sokrétűek, de a termesztési kedv csökkenése leginkább arra vezethető vissza, hogy a világpiacon az egekbe szökött a takarmánykukorica és az olajos termények ára.

Dél-Európában később indult a szedés, nálunk a tavalyinál korábban lehet dinnye

A terület csökkentéséből és az időjárásból adódóan a dél-európai dinnyetermelő országokban az előző évinél kevesebb termést várnak. A korai szedések pedig egy-másfél hetet csúsztak. Nálunk is szűkült a terület, főként a Kelet-Magyarországon termesztett konstans fajtákból ültetnek kevesebbet. A hűvös áprilist követő májusi meleg hatására azonban június 20. körül már magyar görögdinnyét ehetünk.

Magas kikötői díjak akadályozzák az ukrán gabonaexportot

A kikötői díjak gyors és indokolatlan emelkedésével szembesülnek a dunai kikötőkre szoruló ukrán gabonaexportőrök, miután az ország fekete-tengeri kikötőit Oroszország blokád alá vonta, jelentette be május elején az ukrán belügyminisztérium.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Elővigyázatosan a borsodi erdőkben!

A kullancsok jelenléte a felkészületlen túrázót akár el is tántoríthatja a szabadtéri programoktól. Ennek azonban nem kell így lennie, felkészüléssel és tájékozottsággal nem kell tartani a vérszívóktól.