0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nincs pihenő 2021-ben

Idén a rendkívüli helyzet miatt elmarad a Díjugrató Szakág közgyűlése, ezért Szotyori Nagy Kristófot, a szakág elnökét kértük, hogy ossza meg olvasóinkkal, ami a közgyűlésen elhangzott volna.

A közeljövő terveivel kapcsolatban kiderült egyebek között, hogy nyolc nemzetközi versenyt és három Grand Prix-fordulót szándékozik rendezni a szakág ebben a szezonban, és hogy Szilvásvárad megpályázta a 2023-as utánpótlás Eb rendezési jogát, de olyan szabálymódosítási részletekről is szó esett, mint az amatőr státusz pontosítása.

Külföldön ismét komoly szigorításokat látunk, ennek függvényében hogyan alakul az idei év versenyszempontból?

A járványhelyzet miatt nem tarthatunk közgyűlést, természetesen ettől függetlenül a Díjugrató Szakbizottság elkészítette az éves szakmai és pénzügyi beszámolóját, a 2021-es díjugrató szabályzatot, és a versenynaptárt. Terveink szerint folytatódhatnak a versenyek, január végén már országos fedett pályás versenyek vannak a naptárban, a vírushelyzet miatt nézők nélküli, zárt kapus rendszerben. A fedett pályás döntő a Covid19-járvány kitörése miatt tavaly elmaradt, idén két részletben rendezzük direkt azért, hogy ne alakuljon ki nagy résztvevői tömeg.

A lovak és a felnőtt kategória döntőjét a Nemzeti Lovardában tartjuk, idén először pedig a korosztályos kategóriák és az amatőrök döntője Szilvásváradon lesz a fedeles lovardában, a két versenyt március utolsó két hétvégéjén tartjuk.

Ebben az évben három kiemelt Grand Prix-t tudunk rendezni, a felnőtteknek 150 cm-en kell lovagolni, a tavalyi másfél millió forint összdíjazáshoz képest pedig még tovább, 1,8 millió forintra emeljük a pénzdíjakat. A további GP-kate­góriákban is várható lényeges pénzdíj­emelés. Célunk ezzel az, hogy a megfelelő pénzdíjjal motiváljuk a lovasokat, lótartókat. Az első GP áprilisban lesz, több év szünet után ismét Kecskeméten, a következő kettő a számos hazai és nemzetközi verseny miatt júliusban és augusztusban, melyeknek a Nemzeti Lovarda, illetve Kiskunhalas ad otthont.

Terveink szerint nyolc nemzetközi versenyt rendezünk idén, ami jelentős szám.

Ezek közül kettőt a Nemzeti Lovardában: a Széchenyi István Emlékversenyt május végén, és a CSIO versenyt július elején. A CSIO ismét regionális finálé lesz, amely a magyar díjugratósport és ezáltal a magyar felnőtt válogatott egyik fő eseménye az idei szezonban. Május elsején szintén emelt pénzdíjas, több mint 60 ezer euró összdíjazású nemzetközi versenyt rendezünk Kiskunhalason, a nagydíjban 30 ezer euró pénzdíjjal. Szilvásvárad komoly lépést tett, mert megpályázta az utánpótlás Európa-bajnokságot 2023-ra, idén pedig július első hétvégéjén háromcsillagos versenyt rendez nagyon komoly pénzdíjjal. Bábolna sem marad nemzetközi verseny nélkül, június második hétvégéjén világkupa-fordulót rendezhet, ahova eddig ahányszor megrendeztük, mindig több mint tíz ország lovasai jöttek el. Diósgyőrben is lesz nemzetközi verseny augusztus első hétvégéjén, és a tavaly elmaradt Hortobágyi Lovasnapokat is megrendezik július közepén.

Fedett pályás versenyként az év méltó lezárásaként december utolsó hétvégéjén a tervek szerint visszatér a Lovas Világkupa a Papp László Sportarénába.

A nyolc nemzetközi verseny és a három GP tekintélyes szám, amely a magyar élsportot és az utánpótlás fejlődését alaposan szolgálja, és lehetőséget biztosít a lovasoknak, hogy itthon minősülhessenek a határainkon túli versenyekre.

Mégis megrendezik az Európa-bajnokságot, igaz, nem az eredeti tervek szerint Magyarországon, hanem Németországban. Emellett a korosztályos Európa-bajnokságon is érintettek vagyunk. Mik a tervek?

Az utánpótlás Európa-bajnokság a járvány miatt tavaly elmaradt, ezért idén rendezik meg Európa déli csücskében, Portugáliában, Vilamourában. Hogy részt tudjunk venni a kontinensviadalon, több ezer kilométert kell megtennünk a lovakkal, ami mindannyiunk számára komoly erőfeszítést jelent majd.

Legutoljára 2011-ben rendeztek ott Európa-bajnokságot. Ifj. Kövy András utánpótlás szövetségi kapitány már készíti a programját, meglátjuk, hogy milyen versenyeket lehet megtartani, de a térségünkben, Közép-Kelet-Európában szeretnénk eljutni minden versenyre, hiszen ez az út vezet Vilamourába.

A felnőtt válogatottnak a budapesti CSIO mellett a kérdés az, hogy indulunk-e az Eb-n. Hosszú egyeztetés után az eredetileg Budapest által megnyert Európa-bajnokságokból, az Európai Lovasjátékok programjából a díjugratás és a díjlovaglás kikerült, ennek több oka van, az egyik legfőbb ok az időrenddel való egyeztetés sikertelensége. Mindezek alapján a végső döntés az lett, hogy a két szakág Európa-bajnokságát nem nálunk rendezik, hanem Németországban.

Az még kérdéses, hogy tudunk-e indulni az idei Eb-n díjugratásban, mindenesetre szeretnénk, ha a díjugrató lovasok képviselhetnék hazánkat.

A négyes­fogat-hajtó Európa-bajnokság megmaradt, melynek időpontja szeptember 3–5. Lovastornában pedig nem Európa-bajnokság lesz, hanem világbajnokság, augusztus utolsó hétvégéjén a Nemzeti Lovardában. A Díjugrató Szakbizottság álma és terve az, hogy a 2024-es, Párizsban megrendezendő olimpiára minősülhessen magyar lovas. Ezért minden követ megmozgatva, együttműködve a kormányzattal azon dolgozunk, hogy legyen megfelelő erőforrás arra, hogy a 2023-as olimpiai kvalifikációs évre, amikor kvótát lehet szerezni, összeállhasson egy olyan csapat, amire lehet számítani.

A nyolc nemzetközi verseny és a GP-sorozat mellett még milyen kiemelt versenyekkel várják a lovasokat?

A nemzeti versenyek egyik legkiemelkedőbb eseménye a magyar bajnokság, melyen több mint egy évtizede minden évben egy személyautóval gazdagodik a magyar bajnok a felnőtt döntőben. Ez a Fiatnak köszönhetően idén sem lesz másként. 2016 után a magyar bajnokság visszatér Bábolnára, és szeptember közepén tartjuk. Komoly résztvevői körrel rendelkezik a cham­pionátus is, az első fordulót Kiskunhalason, a másodikat pedig Szilvásváradon rendezzük.

A Tenyész­versenyen tavaly megemeltük a pénzdíjat ötven százalékkal, ezt idén is tartjuk, a verseny otthonául idén a Nemzeti Lovarda szolgál.

Ezek a kiemelt versenyek és természetesen azok a speciális versenyek sem maradnak el, amelyek már velünk vannak évtizedek óta, vagy újraéledtek, újjáalakultak. Ezek közül az egyik Balatonvilágoson a Hungarian Future Stars, valamint a fedett pályás szezonban a Mesterek Tornája, Mezőhegyesen pedig a Méneskönyvek Versenye és a Mén-Kanca verseny.

Az elmondottak alapján látszik, hogy sűrű a versenynaptár, tíz olyan versenyhelyszínnel rendelkezünk, melyek megfelelő infrastruktúrájúak nemcsak a talaj, de a kiszolgálóegységek szempontjából is. Ezeken kívül léteznek azok a regionális versenyhelyszínek is, amelyek szintén népszerűek, és a térség lovasait ölelik fel. Van értelme működtetni a TopSoft rendszerünket, hiszen 2020-ban közel háromezer ló és közel kétezer licenccel rendelkező lovas versenyzett, reméljük, ezt a számot idén is meg tudjuk közelíteni, és úgy tudjuk kiszolgálni a lovasokat, hogy ne legyenek nagy tömegek a versenyeken, de megfelelő szakmai színvonallal folyjon a munka.

Mi a helyzet a szakmai továbbképzésekkel? Mi lesz a tisztújítással?

A továbbképzések nagy részét online próbáljuk szervezni. A lovassport szövetség Kerepesi út 7-ben lévő irodájában külön irodába költözött a Díjugrató Szakág, két szakági titkárral, így az ügyintézés még könnyebbé válik. Tisztújítást nem lehet most tartani, így a jelenlegi szakbizottságnak egy évig tolódik a feladatköre. Két szövetségi kapitányunk van, Németh István a felnőtteké és ifj. Kövy András az utánpótlásé, akik dolgoznak tovább velünk.

A Szabadidős Szakággal is próbálunk együttműködni, hiszen a kezdő lovasok, alacsonyabb szinten lovaglók felkészítő versenyeinek a lehetőségét – ami pár éve már része a díjugratóversenyeknek –, továbbra is fenntartjuk.

Az edzőképzésre is energiát fektetünk, Kaposváron, a Lovas­akadémián jól működik az edzői regisztrációs vizsga, ezt az oktatási és edzői bizottsággal együtt a Díjugrató Szakág végzi. A vizsga rendszere mára már kiforrt és elfogadott, ez garantálja, hogy a jövőben is legyenek olyan utánpótlás lovasaink, mint az elmúlt tíz évben. Ugyanis utánpótlás szinten díjugratásban Európában az egyik meghatározó, eredményt hozó nemzet vagyunk. Ugyanakkor hátradőlni nem lehet, mert örök feladatunk, hogy tudjuk a lépést tartani a legjobb díjugrató lovasokat adó nemzetekkel.

A díjlovasoknál elég sok új szabály született, milyen lényeges változások lesznek idén a díjugratóknál?

Nincs túl sok szabályváltoztatás, nem akarunk alapjaiban megváltoztatni mindent. Amint már említettem, a pénzdíjakat megemeltük, ez általánosságban is értendő a kötelező minimum pénzdíjakra. Ezenkívül talán két változást emelnék ki, amely sok embert érint.

A díjugrató szabályzat lehetőséget adott a fehér mellett a világos, krémszínű lovaglónadrágban való lovaglásra, de sajnos az elmúlt évek tapasztalata alapján ez nem bizonyult a legjobb döntésnek, mert a lovasok egyre sötétebb, szürke, vagy barnább nadrágban lovagoltak,

ezért országos és kiemelt versenyen kizárólag fehér lovaglónadrágban lehet lovagolni, csak a regionális versenyeken hagytuk meg a lehetőségét a világosabb krémszínnek.

Az amatőr státuszt tovább pontosítottuk, az alapszabályok mellett – mely szerint az az amatőr, aki legalább 19 éves, és a munkája mellett lovagol –, aki 145 cm-es pályán starthoz áll az adott évben, az nem tud az amatőr kategóriákban indulni. A pontos szabályzat és a versenynaptár megtalálható a Díjugrató Szakág honlapján.

Forrás: Pegazus