Back to top

Hálórendszerrel védik a ragadozóktól a rákosi viperát a Kiskunságban

Nagy kiterjedésű hálórendszerrel védik a ragadozóktól a rákosi viperát (Vipera ursinii rakosiensis) a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik vipera-élőhelyén - közölte az intézmény az MTI-vel.

Ragadozó-kizáró hálórendszer a Kiskunságban

A Kiskunságban megfelelő nagyságú élőhelyek vannak a rákosi vipera számára, amelyek elvileg képesek életképes populációt fenntartani. Egyelőre viszont keveset lehet tudni ennek a kistermetű, rejtőzködő életet élő kígyófajnak a pontos állománynagyságáról és annak változásairól, így nehéz objektíven megítélni, hosszú távon is fent tud-e maradni a mindössze néhány ezer körüli példányra becsült faj. A minél pontosabb és hatékonyabb állománybecslés érdekében hozta létre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a rákosivipera-kereső kutyás egységet még 2020 őszén.

Egy kígyó megtalálása akár 10-12 órányi folyamatos keresést igényel a kutatást végző személyek részéről. Reményeik szerint a keresőkutya segítségével ez az idő jelentősen lecsökkenthető.

A kiképzés során Tomi, a német juhászkutya megtanulta azonosítani különböző korú és nemű viperák és azok vedléseinek szagát. Magabiztosan megtalál egy több ezer négyzetméteres élőhelyfoltban levedlett viperabőr darabkát is és nem ad téves jelzést más fajra, például vízisiklóra vagy rézsiklóra sem. A rákosi vipera kiskunsági állományának fennmaradását feltételezhetően jelenleg a ragadozók veszélyeztetik a leginkább. A borz- és rókaürülék-minták, valamint a ragadozómadarak köpetvizsgálatai ugyanis kimutatták, hogy ezek a ragadozók előszeretettel vadásznak erre a hüllőre. A rákosivipera-védelmi LIFE projekt keretében a vadászható ragadozók, a róka, a borz és a dolmányos varjú állományszabályozási célú gyérítése a területileg illetékes vadásztársaságokkal együttműködésben zajlik, de a védett és fokozottan védett ragadozómadarak távoltartására más megoldást kellett keresni.

Fotó: Mizsei Edvárd/Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A kunpeszéri Rákosi Vipera-védelmi Központ szomszédságában található rekonstruált gyep az egyik legfontosabb visszatelepítési helyszíne a fajnak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által végzett visszatelepítések azt a célt szolgálják, hogy a helyi viperaállományok megerősödjenek, és elérjenek egy olyan populációméretet, amely már hosszútávon életképesnek tekinthető. Ezért szükséges, hogy a visszatelepítési terület egy részéről hálórendszer segítségével teljesen kizárják a ragadozókat, beleértve a madarakat is.

A 40 ezer négyzetméteres hálórendszert úgy tervezték meg, hogy alatta elférjenek a legelő marhák, és a kisebb termetű állatok, így a kígyók is ki-be tudjanak közlekedni.

A szakemberek bíznak benne, hogy a ragadozóktól mentes élőhelyen a rákosi vipera állománya jelentősen növekedik majd. Így nem csak a lehálózott területen lesz több egyed, de annak közvetlen szomszédságában található viperaállományok is megerősödhetnek, hozzájárulva e ritka kígyó hosszú távú fennmaradásához - olvasható a közleményben.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ártalmatlanok a májustól megjelenő tőrösdarazsak

Májustól a nyár végéig lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A látvány ellenére nem kell félni tőlük, mert az emberre ártalmatlanok.

Védett madarak ezreit veszélyezteti a szabálytalan légpuska-használat

Védett és fokozottan védett madarak ezreit veszélyezteti a szabálytalan légpuska-használat, az állatok a rendellenes fegyverhasználat mellett a nem megfelelően kihelyezett csapdáknak is áldozatául esnek - közölte a Madárkórház Alapítvány.

Váratlan találkozás

Megáll, ahogy ismeretlen szag csapja meg orrát, feje kilóg a repcéből, agancsának egyenes szárai csillognak a napfényben. Vár. Pedig dolga akadna bőven, csatát kell vívni, szívet elnyerni, de most mozdulni nem szabad - kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Franciaországnyi természetes erdő nőtt az elmúlt húsz évben

Franciaország méretű erdő nőtt természetes módon a világon az elmúlt 20 évben - állapította meg műholdas adatok alapján a Természetvédelmi Világlap (WWF) kutatócsoportja.

Bőrök növényekből: nem muszáj állatot ölni a bőrcipőért

A növényi bőrökkel nem csak az állatvédőket és vegetáriánusokat célozzák meg, hanem mindenkit, aki lelkifurdalás nélkül szeretne bőrcipőt viselni vagy bőrtáskát hordani. Mangóból, almából, ananászból és kaktuszból is készül alternatív bőr, sőt eredetileg a linóleum is egy természetes, lenolaj alapú anyag...

Erős korlátozással, de a Füvészkert híres pálmaháza is megnyitott

Ismét látogatható a pálmaház és a bemutatóház, naponta egy órára – adta hírül az ELTE budapesti botanikus kertje, a közismert Füvészkert. A szabadtéri területek március közepe óta már látogathatók, a fedett részek pedig május 8. óta tartanak nyitva, a belépés feltétele a védettségi igazolvány.

Miniszteri biztos a Balaton élővilágának megóvásáért

A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsoltot az agrárminiszter május 1-től.

Nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában

A Bafing folyó mentén elterülő nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában, a nyugat-afrikai ország köztársasági elnöke múlt héten írta alá az erről szóló rendeletet - jelentette be hétfőn a lipcsei székhelyű Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.

150 ezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek szabadon az Egyesült Államokban

A Bill Gates által támogatott Oxitec biotechnológiai cég folytatja azt a tervet, miszerint több százmillió génmódosított szúnyogot engedjen szabadon Floridában, hogy a népességszabályozás egy új, kísérleti jellegű formáját tesztelje - erősítette meg a vállalat egy sajtóközleményben. A szúnyogok első adagját a héten engedték szabadon.