Ennek megfelelően repcében sem maradnak hatékony készítmények nélkül a termelők, a rovarölő szerek és a herbicidek területén is újdonsággal készül a vállalat a szezonkezdésre. Az online szántóföldi-konferenciát a Corteva tervei szerint kertészeti kultúrákra kihegyezett tanácskozás követi a közeljövőben.
A repce vetésterülete az őszi szárazság miatt kicsit elmaradt a 2019-estől, majd jött a csapadék, és vele együtt a gyomosodás.
Emiatt sürgetővé vált egy tavasszal is hatékonyan bevethető gyomirtó szer megjelenése. Amador Gergely, a Corteva fejlesztőmérnöke a tavaszi gyomirtás indokai között a kései vetést, az elmaradt vagy sikertelen őszi gyomirtást emelte ki, ide értve a vadkár okozta gyomosodást is.
|
– A repce rövid idő alatt „átigazolt” az extenzív termesztésintenzitású kategóriából a legintenzívebb szántóföldi kultúrák közé – hallhattuk Keszthelyi Sándortól, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárától. A Kaposváron dolgozó szakember hozzátette: – Talán ezért is befolyásolta a repcét a leginkább a hatóanyag-szabályozás változása: a neonikotinoidok 2013-as moratóriuma, majd engedélyük 2015-ös visszavonása, aztán a szerves foszforsavakra és a további neonikotinoidokra vonatkozó engedélyek 2019–2020-as visszavonása. Ennek következtében voltak évek, amikor szinte védhetetlen volt a repce, modhatjuk, „elengedték a kezét”. Emiatt megerősödtek az őszi kártevők – kis káposztalégy, földibolhák, repcedarázs –, sőt egyes területeken eddig kisebb jelentőségű fajok, például a fekete szárormányos vagy a gubacsormányos agresszívebb fellépésével kellett számolni. A szakember az idei vegetációs ciklus várható kártevői közül a repceszárormányost és a nagy repceormányost emelte ki. Emellett elmondta, hogy a fénybogarak ellen a vegetáció szinte minden periódusában kötelező védekezni. |
Tavaly ősszel több problémával is kénytelenek voltak szembesülni a gazdák. A repce megszokott gyomirtási időszakában a földek a sokévi átlagnál 25 százalékkal több csapadékot kaptak. Eközben a korai vetésű repcékben bemosó csapadék hiányában csak részlegesen voltak hatékonyak a korai poszt gyomirtások. Az átlagosnál melegebb őszi időjárás miatt a repce gyomnövényei már október végén csírázni kezdtek, márpedig a nehezen irtható gyomok, az ebszékfű, a pipacs és zsombor nemcsak a termésmennyiséget csökkentik, hanem a betakarítást is megnehezítik.
A korszerű, legújabb technológiával készülő készítményt a NeoEC formuláció teszi még hatékonyabbá. A Korvetto a repce legfontosabb tavaszi gyomfajai elleni, új hatóanyag-tartalmú, széles hatásspektrumú készítménye. Alkalmazásával lehetséges a gyomkonkurencia korai kikapcsolása, és a repce nehezen irtható gyomnövényei ellen is kiváló fegyver a termelők kezében. A tapasztalatok szerint használható rezisztenciatörésre, és hagyományos, valamit herbicidtoleráns repcében egyaránt biztonságosan kijuttatható. Megkönnyíti a vele való védekezést, hogy széles hőmérsékleti tartományban – 5 fokos nappali hőmérséklet fölött, fagymentes éjszakák mellett – kiválóan működik, tehát már korán, alacsony hőmérsékletben kiiktathatók vele a konkurens gyomok. A kezeletlen területekhez képest 25 százalékos termésnövekedést jegyeztek fel az alkalmazásával.
Érdemes figyelembe venni, hogy a gyomnövények növekedésük intenzív szakaszában a legérzékenyebbek a gyomirtó szerre. A Korvetto lombtrágyákkal és műtrágyával ugyan nem keverhető, viszont a legtöbb egyszikűirtó herbiciddel, gomba- és rovarölő szerekkel együtt kijuttatható. Ráadásul nem vonatkozik rá utóvetemény-korlátozás.
Perényi József, a Corteva vezető inszekticidbiológusa is kiemelte, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a repcében rovarok elleni védekezésre bevethető hatóanyagok száma.
A piretroidrezisztenciát már az 1980-as években leírták. Kivédésére az inszekticides kezelések számának csökkentése a legjobb megoldás, és ezzel együtt a minél hatékonyabb előrejelzés.
A hatóanyagok visszavonása nemcsak megköti a gazdák kezét, hanem a rezisztencia kialakulásával is fenyeget, márpedig ez az olajos növény nem szűkölködik rovarkártevőkben.
A hatóanyagok számának csökkenése a csávázásban kezdődött, a neonikotinoidok estek először az áldozatul. A második hullám a szerves foszforsavésztereket érintette, majd újra elővették a neonikotinoidokat. Így jelenleg a piretroidok, az acetamiprid, az indoxakarb és a foszmet az elérhető hatóanyagok. Ám a piretroidok között is vannak különbségek, figyelmeztetett a szakember. A Magyarországon forgalomban lévők többsége észter típusú, márpedig ezeket a kártevők enzimrendszere le tudja bontani.
Így kerül képbe a Corteva legújabb éter típusú piretroidja, az etofenprox hatóanyagú Magma. A szakember az előrejelzés fontosságát hangsúlyozta a védekezésben, mint a rovarok elleni védekezés hatékonyságának az alapját.
Szerinte a kapcsolt kijuttatás kedvéért nem érdemes elhalasztani a védekezést, mert úgy könnyen még nagyobb kár érheti a növényeket. Minél hamarabb meg kell kezdeni az imágók elleni védekezést, mert ha a lárva már kikelt, és berágta magát a szárba, ott nehezen elérhető.
A Magma előnye, hogy rugalmasan beilleszthető a védekezési technológiába. Permetezését ormányosbogarak esetében az első észlelésük után egy héttel, míg repcefénybogárnál növényenként 3-5 bogár megjelenésére kell időzíteni. Látványos és gyors hatásán kívül az is a Magma mellett szól, hogy már 5 fok feletti hőmérsékleten hat, és a repce 8 leveles korától zöldbimbós állapotáig bevethető.
|
A tábla gyomfertőzöttsége, a növénytermesztési rendszer és az időjárás hármasában vizsgálta a repce gyomviszonyainak alakulását Ughy Péter. Mint a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talavédelmi Osztályának herbológusa rámutatott, ezek közül az időjárásra van a legkisebb ráhatásunk, pedig éppen az okozta a legtöbb meglepetést az utóbbi években. Ebből a szempontból érdemes figyelembe venni a gyomnövények csírázási hőmérsékletét.
Míg a T1-es fajok – árvacsalán, pásztortáska, tyúkhúr, veronika – 10-14 fokon, addig a T2-es fajok – ragadós galaj, pipacs, mezei árvácska, pipitér, székfű – 4-8 fokon, a T3-asok – repcsényretek, vadrepce – 8-14 fokon, a T4 es gyomok – selyemmályva, libatop, keserűfű fajok – pedig 18-30 fokon csíráznak. A tavalyi évet a gyomok és kultúrnövények vontatott kelése jellemezte. Az első fagyok, amelyek rendszerint megoldják a problémát, egyre később érkeznek, ezért például a T4-es gyomok hosszú ideig konkurenciát jelentenek, és éppen a repce fejlődésének a korai, egyik legérzékenyebb időszakában vannak jelen. Gondot jelent az is, hogy egyre elterjedtebb a forgatás nélküli talajművelés, azonkívül a rokon növények – homokos területen például a hamvas zsombor – megjelenése is nehezíti a védekezést, ha egy nemzetségbe tartoznak a repcével. A vad káposztarepce – amit egyebek között levelei élénkzöld színe és alacsonyabb mérete különböztet meg az őszi káposztarepcétől – sokszor a vetőmaggal együtt kerül a földekre, de akár 10 évig is megőrzi csírázóképességét.
Ráadásul a kora tavaszi gyomosodásban számolni kell a virágos növényekkel, amelyek odavonzzák a beporzó rovarokat, megnehezítve az inszekticides védekezést. A szakember összefoglalójában elmondta, a repce gyomviszonyainak sajátossága, hogy a különböző életformájú növények együttes jelenléte miatt nem ritka, hogy 8-10 eltérő csoportba tartozó gyomfajjal is számolni kell egy időben. Ráadásul a helyi vagy tájegységi szinten fellépő gyomok is egyre komolyabb problémát okoznak. Ezért sokszor teljesen eltérő védekezési módokat kell szakszerűen összehangolni, és a két menetben történő gyomirtás lehetőségét is számításba kell venni. |
