Az ózonkezelés előnyei a méhészetben

Az ózon pusztítja a baktériumokat, gombákat, vírusokat és közben nincs káros hatással a helyiségben található eszközökre, berendezési tárgyakra.

Viszont pont ez a tulajdonsága gondolkoztatott el engem, hogy akkor minden bizonnyal eredményesen használható lenne ez a technológia a viaszmoly elleni ádáz küzdelmünkben. Próbáltam utánajárni ezirányú tapasztalatoknak, kutatásoknak, érdeklődtem ismerős méhésztársaimnál, de nagyon kevés használható információ, gyakorlati tapasztalat birtokába jutottam. Hallottam néhány méhésztől, hogy egy-két alkalommal használtak ózongenerátort abban a helyiségben, ahol a kiépített lépeket tárolták, de egyértelműen pozitív tapasztalatokról nem tudtak beszámolni.

2018 tavaszán úgy döntöttem, hogy vállalom a kockázatot és az eltárolt kiépített kereteket ózonkezeléssel próbálom megvédeni a viaszmoly pusztításától. Ennek az elhatározásomnak nem volt elhanyagolható a tétje, ugyanis Hunor rakodó rendszerű 200 méhcsaládhoz szükséges kiépített keretekről volt szó, mely 3000-4000 db közötti keretszámot jelentett. Ebben a döntésemben segített az is, hogy az addig használt fagyasztókonténerem hűtőberendezése tönkrement, és a javítás helyett úgy döntöttem, hogy annak költségén inkább egy nagyobb teljesítményű (14000 mg/óra ózontermelésű) ózongenerátort veszek.

Gondosan leszigeteltem, hogy a generátor működése alatt az ózon ne tudjon kijutni a helyiségből. A kiépített kereteket a fiókból kiszedve, lécekkel hézagolva raktam sorban egymásra.

A kezelést úgy indítottam 2018-ban, akác pergetése után, hogy három héten keresztül heti két alkalommal, kettő óra hosszat üzemeltettem az ózongenerátort. A három hét elteltével végeztem el az első ellenőrzést. Az összes keretet kipakoltam és egyenként ellenőriztem. Mintegy 3000 db keretből 80-90 darab keretnél lehetett felfedezni a viaszmoly tevékenységének a nyomát. Élő molyt alig találtam, legtöbb keretben már csak a maradványai voltak felfedezhetők. Az ózonnak számomra egyértelműen látszott a hatása, de a kezelések intenzitása kevésnek mutatkozott a teljes molymentesítéshez.

A nyár folyamán már nagyobb ellenőrzést nem végeztem, csak akkor, amikor a kis családok számára vettem ki kereteket, megvizsgáltam a kezembe kerülő kiépített lépeket, de molynak nyomát sem találtam. A nyár folyamán napközben nem volt ritka, hogy a tároló helyiségben a belső hőmérséklet a 30 Celsius-fokot is elérte. Szeptember közepén pakoltam ki teljesen a helyiséget, amikor teleléshez raktam össze a kaptárakat. A keretek teljesen molymentesek voltak, sem molymaradványt, sem kártételének nyomát nem lehetett felfedezni. Az elmúlt két évben is ugyanezzel a módszerrel és technológiával tároltam be és védtem a viaszmolytól kiépített kereteimet.

Mint említettem, a korábbi években fagyasztókonténerben tároltam a kiépített lépeket, mely minden bizonnyal a legismertebb és legelterjedtebb módszer a méhészek között. Akik így védekeznek, azok számára nem kell ecsetelnem ennek magas költségvonzatait, egy hűtő, vagy fagyasztókonténer beszerzése, vagy kialakítása milliós nagyságrendű összeg.

Ezzel összehasonlítva egy ózongenerátor költségét és üzemeltetését sokkal alacsonyabb, barátibb összeget kapunk. Egy jó minőségű ózongenerátornál mindössze annyi karbantartási költség merül fel, hogy az ózonlapot 3000-4000 üzemóra után cserélni kell. Ez egy átlagos méhészeti felhasználás esetében 6-8 év időtartamot jelent, még akkor is, ha időnként lakásunk és autónk klímájának fertőtlenítését is elvégezzük.

Tudvalevő, hogy a keretek, kiépített lépek, kaptárak felületei a kórokozók megtelepedésének is ideális környezetet biztosítanak. Az ózon fertőtlenítő hatása ezért jelentős segítséget nyújthat az ilyen jellegű betegségek elleni védekezésben is. Saját gyakorlatomban az alábbi tapasztalatokról tudok beszámolni.

Költésmeszesedés jelentkezése esetén a meszesedéssel érintett kereteket néhány napra behelyeztem az ózonkezelő helyiségbe. A spórák az ózon hatására elpusztulnak és a kereteket újból probléma nélkül használatba lehet venni.

Gyakorlattá vált az is méhészetemben, hogy a cserefiókokat is használatbavétel előtt az ózonkamrában tárolom legalább egy hétig, ezt követően adom oda a családoknak. Megfigyeltem azt is, hogy az ózonnal kezelt kereteket azonnal elfogadják a méhek és előszeretettel kezdik tisztítani.

Meggyőződésem az is, hogy a nozéma visszaszorításában is jelentős szerepe van az ózonkezelésnek. Tudvalevő, hogy ez is egy spórás megbetegedés, és a spórák sokáig életképesek maradnak a keretek, lépek felületein. Mióta az ózonkezelést használom, jelentősen kevesebb és kisebb mértékű nozémára utaló jeleket tapasztalok méhészetemben.

A fentieket összefoglalva az ózonkezelés eredményességéhez az alábbi feltételeket fontos biztosítani.

• Az ózonozásra kialakított helyiség ne legyen nagy, csak akkora, mely méhészetünkkel, így a kezelt lépek számával arányos. A kezelésre behelyezett keretek, fiókok, eszközök azt minél jobban töltsék ki.
• Nagy teljesítményű ózongenerátort használjunk, hogy a kezelések alkalmával minél nagyobb ózonsűrűséget tudjunk elérni a légtérben.
• Fontos az ózonkamra gondos szigetelése, rések tömítése, hogy meggátoljuk az ózon szivárgását a kezelés alatt.
• Napi rendszeres használat tavasz végétől ősz elejéig, az aktív méhészeti időszakban.

Fontos! Mint már említettem, azért tudjuk használni céljainkra, mert mérgező! De hatása ránk, méhészekre is igaz.

Én sokszor 30 perc után is bementem már, de mindenkinek ajánlom az egy órát! Hamar bomlik, kiszellőztetni sem szükséges.

Az elmúlt három év tapasztalata engem meggyőzött az ózon számos jótékony, méhészkedésben jelentős segítséget és védelmet nyújtó hatásáról. Legnagyobb jelentőségét abban látom, hogy vegyszermentesen, kevesebb munkával és jelentős költségmegtakarítással eredményesebb védekezést tudtam megvalósítani a viaszmollyal és számos betegséggel szemben, mint korábban. Remélem, hogy tapasztalataim közreadása, segíti e technológia elterjedését, annak további fejlesztését, és az eredményesebb problémamentesebb méhészkedést.

Ungvári Tibor

Vajszló