Back to top

Hogyan védekeznek a növények a klímaváltozás ellen?

A növények képesek eltérni a túlélésük érdekében a saját genetikai programozásuktól. Így például a környezeti hatások szokatlan kombinációja mellett a fajra nem jellemző levélformát tudnak kialakítani.

Az éghajlatváltozás valószínűleg nemcsak a szélsőséges időjárás révén fogja befolyásolni a növényeket. Még a látszólag semleges ingerek - például meleg és rövid nappalok - szokatlan kombinációja is kiválthatja a ismeretlen reakciókat, például a levelek deformitását.

A növények és más organizmusok bizonyos határokon belül alkalmazkodhatnak az ingadozó környezeti feltételekhez. A pitypang levelei például napsütéses élőhelyen lényegesen kisebbek, mint árnyékos helyeken. Napfényben kevesebb levélfelület elegendő a megfelelő fotoszintézis elvégzéséhez, a levelek fejlődését a pitypang genetikai kódja szabályozza.

A növények azonban eltérhetnek a "genetikai programozásuktól"  ha állandó hőterhelésnek vannak kitéve, vagy más szélsőséges hatások lépnek fel, amelyek veszélyeztetik túlélésüket. 

Ilyenkor például többféle olyan formájú levelet növesztenek, amelyek egyébként rendkívül ritkák. Ebben az esetben a tudomány "rejtett reakciókról" beszél. Az, hogy milyen hatások idézhetik elő ezeket a reakciókat, mindeddig nem volt ismert. A klímaváltozás következményei miatt azonban a kutatók mielőbb választ akarnak találni erre a kérdésre.

Egy nemzetközi kutatócsoport Journal of Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban a közelmúltban ismertette, hogy a húsevő növényként ismert kancsóka (Cephalotus follicularis) számos különböző alakú levelet képes hozni. 

Fotó: www.pixabay.com
A rejtett reakciók kutatására 12 héten keresztül klímakamrában nevelték a növényeket, különböző körülmények között. A kísérlet során megállapították, hogy a növénynek a rejtett reakciói akkor jelennek meg, amikor a pozitív vagy semleges környezeti ingerek szokatlan kombinációi lépnek fel - ismertette tapasztalatait a botanikus kutató dr. Kenji Fukushima a Würzburgi Julius Maximilians Egyetemről (JMU). Ekkor a növény eltér a programozásától, amely szerint eredetileg vagy lapos, fotoszintetizáló leveleket, vagy rovarcsapdákká módosult leveleket hozna.

A kutatás során megállapították, hogy ha a növények nyárnak megfelelő hőmérsékleten, de csak néhány órás megvilágítás mellett fejlődtek, akkor egyre több szokatlan formájú leveleket képeztek. Egyre inkább ilyen körülmények fordulnak elő  a világ számos régiójában az éghajlatváltozás miatt: az évszakhoz képest túlságos meleg tavasz és ősz, rövid nappalokkal. 

Dr. Fukushima és az Okazaki Nemzeti Biológiai Intézetben dolgozó kutatótársai szerint, valószínűsíthető hogy a klímaváltozás nem pusztán a szélsőséges hatások révén vált ki reakciókat az organizmusokban, hanem a hatások szokatlan kombinációi révén is. 

Forrás: 
www-magyarmezogazdasag.hu/gabot.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A "gesztenyés" termékek is drágulnak

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Későbbre halasztották

A Flormart kertészeti kiállítást minden évben megrendezik Olaszországban. A koronavírus-járvány nyomán kialakuló bizonytalanságok miatt a szervezők későbbre halasztották a vásárt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.