Miért nincsenek a Szaharában óriási napelem farmok?

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

A sivatagok kedvező helyek a napenergia előállításához - a világ 10 legnagyobb naperőmű telepe sivatagokban vagy más különösen száraz régiókban található. Előnyeik közé tartoznak a nagy terek, a meglehetősen sík felületek, a szilícium könnyű hozzáférhetősége, amelyek a napelemek gyártásához használt félvezetők alapanyaga, és természetesen tökéletes hozzáférés a napfényhez.

Viszont érdemes megfontolni a lehetséges problémákat is. Például azt a tényt, amikor a napelemek túlságosan felmelegednek, hatékonyságuk csökken. És nehéz szabályozni a hőmérsékletüket egy olyan régióban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 ° C-ot. Emellett a gyakran előforduló homokviharok homoklepellel csökkenthetik a panelek hatékonyságát.

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt végeztek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérésére. Mint kiderült, ha a napfarm mérete eléri a sivatag teljes területének 20%-át, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának. A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Elméletileg ez egy sokkal éghajlat barátabb környezet kialakulásához vezethet ebben a régióban. De mi ezzel a probléma?

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

Van egy globális hőmérsékleti szempont is . A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20%-ának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 ° C-kal emelné a sivatag hőmérsékletét.

Így, bár a napenergia minden bizonnyal az egyik megoldás a világ növekvő energiaigényének kielégítésére, de a nagyobb sivatagi területek napfarmokon való alkalmazásának tervét rendkívül körültekintően kell alkalmazni.