Back to top

Miért nincsenek a Szaharában óriási napelem farmok?

Miért nincsenek az összes sivatagban – ahol ezerrel süt a nap - óriási napelemfarmok? A tudósok megadják erre a választ.

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

Ez a tökéletes megoldás, avagy egy recept az éghajlati katasztrófára?

A sivatagok kedvező helyek a napenergia előállításához - a világ 10 legnagyobb naperőmű telepe sivatagokban vagy más különösen száraz régiókban található. Előnyeik közé tartoznak a nagy terek, a meglehetősen sík felületek, a szilícium könnyű hozzáférhetősége, amelyek a napelemek gyártásához használt félvezetők alapanyaga, és természetesen tökéletes hozzáférés a napfényhez.

Úgy tűnik, hogy mindez annak kedvez, hogy akár a Szahara egy részét is naperőmű teleppé alakítsák.

Viszont érdemes megfontolni a lehetséges problémákat is. Például azt a tényt, amikor a napelemek túlságosan felmelegednek, hatékonyságuk csökken. És nehéz szabályozni a hőmérsékletüket egy olyan régióban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 ° C-ot. Emellett a gyakran előforduló homokviharok homoklepellel csökkenthetik a panelek hatékonyságát.

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt végeztek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérésére. Mint kiderült, ha a napfarm mérete eléri a sivatag teljes területének 20%-át, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának. A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Amint a növények növekedésnek indulnak, egyre több víz párologna el, így párásabb környezet alakulna ki, amely serkenti a növényzet további terjedését.

Elméletileg ez egy sokkal éghajlat barátabb környezet kialakulásához vezethet ebben a régióban. De mi ezzel a probléma?

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

Van egy globális hőmérsékleti szempont is . A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20%-ának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 ° C-kal emelné a sivatag hőmérsékletét.

A helyi hőmérséklet emelkedése szintén hatással lenne a globális hőmérsékletre, ami 0,16 °C-os növekedést jelentene, ami különösen súlyosan érintené a sarkvidékeket, és felgyorsítaná a jégtakarók olvadását az Északi-sarkvidéken.

Így, bár a napenergia minden bizonnyal az egyik megoldás a világ növekvő energiaigényének kielégítésére, de a nagyobb sivatagi területek napfarmokon való alkalmazásának tervét rendkívül körültekintően kell alkalmazni.

Forrás: 
rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

A Facebook-on árulják az amazóniai esőerdőt

Igaz, nem egy tételben, csak részleteiben, de árulják. A BBC újságírói felfedezték, hogy a Facebook Marketplace szolgáltatásán illegálisan árulnak védett esőerdőket Brazíliában. Néhány ajánlat műholdas fényképekkel és GPS-koordinátákkal rendelkezik. Az őslakosok a Facebook-nál reklamáltak.

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Megérkezett az első fekete gólya

Tegnap megérkezett Afrikából az első fekete gólya a Gemenc erdeibe. A fokozottan védett madár először elfoglalta fészkét, ezután mintegy fél óráig takarította azt, majd vélhetően élelem után indult. A madár nincs meggyűrűzve, de az erdőgazdaság osztályvezetője szerint ez a példány tavaly is Gemencen tartózkodott, általában ugyanazok a párok használják a fészkeket.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.