Back to top

Miért nincsenek a Szaharában óriási napelem farmok?

Miért nincsenek az összes sivatagban – ahol ezerrel süt a nap - óriási napelemfarmok? A tudósok megadják erre a választ.

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

Ez a tökéletes megoldás, avagy egy recept az éghajlati katasztrófára?

A sivatagok kedvező helyek a napenergia előállításához - a világ 10 legnagyobb naperőmű telepe sivatagokban vagy más különösen száraz régiókban található. Előnyeik közé tartoznak a nagy terek, a meglehetősen sík felületek, a szilícium könnyű hozzáférhetősége, amelyek a napelemek gyártásához használt félvezetők alapanyaga, és természetesen tökéletes hozzáférés a napfényhez.

Úgy tűnik, hogy mindez annak kedvez, hogy akár a Szahara egy részét is naperőmű teleppé alakítsák.

Viszont érdemes megfontolni a lehetséges problémákat is. Például azt a tényt, amikor a napelemek túlságosan felmelegednek, hatékonyságuk csökken. És nehéz szabályozni a hőmérsékletüket egy olyan régióban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 ° C-ot. Emellett a gyakran előforduló homokviharok homoklepellel csökkenthetik a panelek hatékonyságát.

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt végeztek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérésére. Mint kiderült, ha a napfarm mérete eléri a sivatag teljes területének 20%-át, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának. A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Amint a növények növekedésnek indulnak, egyre több víz párologna el, így párásabb környezet alakulna ki, amely serkenti a növényzet további terjedését.

Elméletileg ez egy sokkal éghajlat barátabb környezet kialakulásához vezethet ebben a régióban. De mi ezzel a probléma?

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

Van egy globális hőmérsékleti szempont is . A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20%-ának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 ° C-kal emelné a sivatag hőmérsékletét.

A helyi hőmérséklet emelkedése szintén hatással lenne a globális hőmérsékletre, ami 0,16 °C-os növekedést jelentene, ami különösen súlyosan érintené a sarkvidékeket, és felgyorsítaná a jégtakarók olvadását az Északi-sarkvidéken.

Így, bár a napenergia minden bizonnyal az egyik megoldás a világ növekvő energiaigényének kielégítésére, de a nagyobb sivatagi területek napfarmokon való alkalmazásának tervét rendkívül körültekintően kell alkalmazni.

Forrás: 
rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint.

Talajtakaró fólia helyett lebomló papír

Bizonyos kertészeti kultúrákban úgyszólván nélkülözhetetlenek a különféle talajtakaró fóliák: segítenek visszaszorítani a gyomokat, hamarabb melegszik fel alattuk a talaj, és a párolgási veszteség is kevesebb a takart felületeken. Nem lebomló voltuk miatt azonban rengeteg fejtörést is okoznak a műanyag fóliák. Németországban ígéretes kísérletek zajlanak a papír alapú helyettesítő termékekkel.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.