Back to top

Miért nincsenek a Szaharában óriási napelem farmok?

Miért nincsenek az összes sivatagban – ahol ezerrel süt a nap - óriási napelemfarmok? A tudósok megadják erre a választ.

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

Ez a tökéletes megoldás, avagy egy recept az éghajlati katasztrófára?

A sivatagok kedvező helyek a napenergia előállításához - a világ 10 legnagyobb naperőmű telepe sivatagokban vagy más különösen száraz régiókban található. Előnyeik közé tartoznak a nagy terek, a meglehetősen sík felületek, a szilícium könnyű hozzáférhetősége, amelyek a napelemek gyártásához használt félvezetők alapanyaga, és természetesen tökéletes hozzáférés a napfényhez.

Úgy tűnik, hogy mindez annak kedvez, hogy akár a Szahara egy részét is naperőmű teleppé alakítsák.

Viszont érdemes megfontolni a lehetséges problémákat is. Például azt a tényt, amikor a napelemek túlságosan felmelegednek, hatékonyságuk csökken. És nehéz szabályozni a hőmérsékletüket egy olyan régióban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 ° C-ot. Emellett a gyakran előforduló homokviharok homoklepellel csökkenthetik a panelek hatékonyságát.

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt végeztek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérésére. Mint kiderült, ha a napfarm mérete eléri a sivatag teljes területének 20%-át, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának. A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Amint a növények növekedésnek indulnak, egyre több víz párologna el, így párásabb környezet alakulna ki, amely serkenti a növényzet további terjedését.

Elméletileg ez egy sokkal éghajlat barátabb környezet kialakulásához vezethet ebben a régióban. De mi ezzel a probléma?

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

Van egy globális hőmérsékleti szempont is . A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20%-ának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 ° C-kal emelné a sivatag hőmérsékletét.

A helyi hőmérséklet emelkedése szintén hatással lenne a globális hőmérsékletre, ami 0,16 °C-os növekedést jelentene, ami különösen súlyosan érintené a sarkvidékeket, és felgyorsítaná a jégtakarók olvadását az Északi-sarkvidéken.

Így, bár a napenergia minden bizonnyal az egyik megoldás a világ növekvő energiaigényének kielégítésére, de a nagyobb sivatagi területek napfarmokon való alkalmazásának tervét rendkívül körültekintően kell alkalmazni.

Forrás: 
rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A számiknak adott igazat a norvég bíróság

Két szélerőműparkkal szemben is pert nyertek Nyugat-Norvégia őslakosai, adta hírül az MTI. A norvég legfelső bíróság október 11-i ítélete szerint a szélerőműpark építésére és üzemeltetésére kiadott engedélyek érvénytelenek, mert sértik a számi, azaz lapp nép tagjait.

Juhok őrzik a napenergia-farmokat

Az, hogy mely terület megfelelő az állattartás és mely a napenergia-farmok számára, gyakran átfedésben van. Közös bennük, hogy nagyok, meglehetősen sík terepen vannak, és jó minőségű napfényt kapnak, mivel mentesek a magas növényzettől. Ezért a napenergia-termelők egyre gyakrabban bérelnek mezőgazdasági területeket a működésükhöz.

Lesz elég csokoládé alapanyag

Az időjárási körülmények kedvezők voltak a múlt héten Elefántcsontpart legtöbb kakaótermesztő régiójában, ami kifejezetten jót tett a betakarítás előtt álló termésnek - közölték a gazdák a héten.

A laborhús után itt a laborkávé

A kávéimádók hamarosan olyan fekete nedűt szürcsölhetnek, mely nem ültetvényről, hanem egy petricsészéből származik. A kutatók célja, hogy fenntarthatóbb módon állítsák elő a világszerte nagy népszerűségnek örvendő italt.

Fenntarthatóság és precíziós gazdálkodás

A mezőgazdaság precizitást igénylő szakma, állítja Szabadhegӱ Kristóf, a 4600 hektáron gazdálkodó Keve Zrt. vezérigazgatója. A gyakorlatban használt módszereikről a BASF fenntartható mezőgazdaságról szervezett konferenciáján osztotta meg tapasztalatait.

A nők szerepe a klímapolitikában

Az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Magyar Női Unió Egyesülete idén hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak számító konferenciáját. A 2015 óta nemzetközi mintára megszervezett eseménynek az elmúlt hat év vidéki helyszínei után idén az Agrárminisztérium adott otthont.

Hétfőtől érkezhet csapadék

Az elmúlt napok csendes, napos, száraz időjárása igen kedvező volt például a kukorica betakarításához és az őszi búza vetéséhez, jól lehetett haladni a munkálatokkal. A Dunántúlon és a középső országrészben kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára.

Vége az agrárium békeéveinek

A Takarékbank Agrár Üzletágának negyedéves elemzői háttérbeszélgetésén kiderült, jelentős eltérések mutatkoznak a különböző agrárágazatok jövőbeni kilátásaiban. Ezt jól mutatta az is, hogy megtört a Takarék AgrárTrend Index több mint egy éve növekvő trendje 2021 harmadik negyedévében. A kérdés továbbra is adott, hogyan lehetséges a drasztikus alapanyagárak érvényesítése az értékesítési árakban.

Intézményi napelempark létesült Alsóvadácson

A magyar kormányzat elkötelezett a fenntartható jövő érdekében végzett fejlesztések mellett - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán az Alsóvadácsi Panzió és Turisztikai fogadópont energiaellátását biztosító napelem beruházás átadóján.

Rossz hír a Mikulásnak: rénszarvasra vadásznak a jegesmedvék

A norvégiai Svalbard félszigeten 2020 augusztusában különös eseménynek lehettek szemtanúi a Lengyel Sarkkutató Állomás tudósai. Rádión érkezett az üzenet, hogy jegesmedve bukkant fel a közelben. Az ott állomásozó Izabela Kulaszewicz egész nyáron látni szeretett volna egyet, így társaival megragadták a kínálkozó alkalmat.