Back to top

Miért nincsenek a Szaharában óriási napelem farmok?

Miért nincsenek az összes sivatagban – ahol ezerrel süt a nap - óriási napelemfarmok? A tudósok megadják erre a választ.

Ha a Szaharában gigantikus napfarm lenne, akkor a világon négyszer több villamos energiát tudnánk előállítani, benne az európai háztartások millióinak áramellátása is biztosítva lenne. Becslések szerint még a sivatag egy töredékének fotovoltaikus panelekkel történő lefedése több energiát generálhatna, mint amennyit jelenleg Afrika egésze termel.

Ez a tökéletes megoldás, avagy egy recept az éghajlati katasztrófára?

A sivatagok kedvező helyek a napenergia előállításához - a világ 10 legnagyobb naperőmű telepe sivatagokban vagy más különösen száraz régiókban található. Előnyeik közé tartoznak a nagy terek, a meglehetősen sík felületek, a szilícium könnyű hozzáférhetősége, amelyek a napelemek gyártásához használt félvezetők alapanyaga, és természetesen tökéletes hozzáférés a napfényhez.

Úgy tűnik, hogy mindez annak kedvez, hogy akár a Szahara egy részét is naperőmű teleppé alakítsák.

Viszont érdemes megfontolni a lehetséges problémákat is. Például azt a tényt, amikor a napelemek túlságosan felmelegednek, hatékonyságuk csökken. És nehéz szabályozni a hőmérsékletüket egy olyan régióban, ahol a nyári hőmérséklet gyakran meghaladja a 45 ° C-ot. Emellett a gyakran előforduló homokviharok homoklepellel csökkenthetik a panelek hatékonyságát.

2018-ban egy éghajlati modell felhasználásával tanulmányt végeztek a Szahara napenergia-termelésének lehetőségeit kutató felmérésére. Mint kiderült, ha a napfarm mérete eléri a sivatag teljes területének 20%-át, az éghajlati viszonyok teljesen megváltoznának. A sötétebb napelemek által kibocsátott hő éles hőmérséklet-különbséget okozna a szárazföld és a környező óceánok között, csökkentené a felszíni légnyomást, és a nedves levegő emelkedését, majd esőcseppekbe történő kondenzálódását okozná. Több monszun esetén növények nőnének, és a sivatag kevesebb napenergiát tükrözne vissza, mert a növényzet jobban elnyeli a fényt, mint a homok és a talaj.

Amint a növények növekedésnek indulnak, egyre több víz párologna el, így párásabb környezet alakulna ki, amely serkenti a növényzet további terjedését.

Elméletileg ez egy sokkal éghajlat barátabb környezet kialakulásához vezethet ebben a régióban. De mi ezzel a probléma?

A tudósok által alkalmazott modell figyelembe veszi a világ éghajlatának egymással kölcsönhatásban lévő szférái - a légkör, az óceán és a szárazföld, valamint ökoszisztémái - közötti visszacsatolási hurkokat. Nem képesek azonban felmérni a szárazföld és az óceán távolabbi részein bekövetkező változások lehetőségét, amelyek semmissé tehetik az összes ismertetett előnyös prognózist.

Van egy globális hőmérsékleti szempont is . A kutatás során alkalmazott modell szerint a Szahara 20%-ának fotovoltaikus panelekkel történő lefedettsége 1,5 ° C-kal emelné a sivatag hőmérsékletét.

A helyi hőmérséklet emelkedése szintén hatással lenne a globális hőmérsékletre, ami 0,16 °C-os növekedést jelentene, ami különösen súlyosan érintené a sarkvidékeket, és felgyorsítaná a jégtakarók olvadását az Északi-sarkvidéken.

Így, bár a napenergia minden bizonnyal az egyik megoldás a világ növekvő energiaigényének kielégítésére, de a nagyobb sivatagi területek napfarmokon való alkalmazásának tervét rendkívül körültekintően kell alkalmazni.

Forrás: 
rp.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Óriások közül kerül ki a jövő év rovara

Idén az év rovara jelöltjei Magyarország őshonos “óriás rovarai”, amik ugyan hatalmasak, mégis kevesen ismerik őket igazán. Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre.

Szándékosan lett ennyi bölény a Kárpátokban

Tizenhat szakaszban telepítettek vissza 105 egyedet a Szárkő-hegységbe.

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok 87 millió forintos kárt okozva ezzel; idén 18 esetben 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.

Védik a fákat és remek marketing eszköz - Digitális szórólapra vált az Auchan

A francia Auchan kiskereskedelmi vállalat fokozta a papírpazarlás elleni küzdelmét azzal, hogy bejelentette a digitális szórólapokra való áttérését az árak és promóciós ajánlatok közlésére.

A világon majdnem minden harmadik fafaj a kihalás szélén áll

Sokat beszélünk a fákról, azt hisszük, hogy ismerjük őket, de napjainkig nem folyt részletes felmérés a fafajok elterjedéséről és állapotáról. Az utóbbi öt évben 60 intézmény és több mint 500 szakértő elvégezte ezt a nagy munkát, a világ fafelmérését. A vizsgált 58 497 fafaj 30%-áról derült ki, hogy kihalás fenyegeti és 142 fa tűnt el a természetes élőhelyéről. Leginkább az erdőirtás veszélyezteti a fákat, akár a mezőgazdasági terület növelése, akár építőanyagnak vagy tüzelőnek vágják ki azokat.

Mely élelmiszerek kerülnek leggyakrabban a kukába?

Egy kutatás szerint a salátalevelek, a kenyér és a tej azok az élelmiszerek, melyek top 20-as kategóriában szerepelnek azon ételek között, amelyeket a leggyakrabban dobunk ki. Ezeken kívül a tojás, joghurt és számos gyümölcs- és zöldségfajta is gyakran a szemétben végzi.

Hollandia növényi alapú táplálkozásra ösztönzi polgárait

Amszterdam jövőbeni tervei között szerepel, hogy 2030-ra a lakosok 50%-a növényi alapú étrendre térjen át, és már most erre ösztönzi a polgárait. E merész terv miatt sokak figyelmét felkeltette ez a trendteremtő város.

Extrém méhészkedés a sziklafalon - 700 kaptár egymás hegyén-hátán

Több mint 700 méhkaptár sorakozik egymás felett egy kínai nemzeti park sziklafalán. A méhészek helyben gyűjtik be a mézet és gondoskodnak a méhekről, így falba vájt mélyedésekbe kapaszkodva a kaptárakat lépcsőként használva kell megmászniuk a meredek méhészetet.

Több településen megnőtt a légszennyezettség

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) keddi adatai szerint Sajószentpéteren egészségtelen a levegőminőség.

Alapjaitól át kell gondolni a Farm to Fork stratégiát

Újabb tanulmány – a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) – erősíti meg, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. A termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkretennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne – mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai szervezetek.