Back to top

Új pályázat öntözési közösségeknek

Megjelent „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívás, amely meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint új öntözési beruházások előkészítéséhez nyújt támogatást. A támogatási kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert öntözési közösségek jogosultak benyújtani.

A támogatási kérelmek beadásaira március 8-tól lesz lehetőség.

Magyarország Kormánya alap­vető célként tekint az öntözéses gazdálkodás szakmai színvonalának, illetve a mezőgazdasági öntözés feltételeinek, és az öntözhető és öntözött területek arányának növelésére – közölte Nagy István agrárminiszter a közelmúltban.

Az Agrárminisztérium egyúttal felhívta az elismeréssel rendelkező öntözési közösségekben részt vevő és a jövőben öntözési közösséget alakítani szándékozó gazdálkodók figyelmét, hogy 2021. január 29-én – a fentiek szerinti célhoz kapcsolódva – megjelent a VP5-16.5.2-21 kódszámú, „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívás.

A felhívás a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez, valamint új öntözési beruházások előkészítéséhez nyújt támogatást – tette hozzá a tárcavezető.

A támogatási kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert öntözési közösségek jogosultak benyújtani, amelyre 2021. március 8. napjától lesz lehetőség.

Globális kihívások

A pályázatban kitérnek a kezdeményezés céljaira is. Mint kifejtik, a globális klímaváltozás hatásai napjainkban már érzékelhetőek és hazánkra is komoly hatást fejtenek ki, számos új nehézséggel szembesítve a gazdákat. A klímaváltozás következtében a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása is szélsőségesebbé, kiszámíthatatlanabbá válik.

Az egyenlőtlen csapadékeloszlás és az egyre gyakoribbá váló aszályok miatt a mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettsége nő.

A felhívás célja önkéntes együtt­működések, öntözési közösségek létrejöttének ösztönzése, illetve működésük támogatása annak érdekében, hogy tevékenységükkel az öntözéses gazdálkodást eredményesen megszervezzék. Az öntözéses gazdálkodás hatékony választ jelent a klímaváltozás negatív hatásaira, ezért indokolt olyan új területek öntözésbe vonása, ahol megfelelő vízkészlet áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb meg­­térülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák közösen, együttműködve használják fel, továbbá az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik, illetve együtt teszik meg az első lépéseket a beruházások létrejöttének érdekében.

Az együttműködéshez kapcsolódóan az öntözési közösség, valamint annak tagjai beruházási projektet is indíthatnak a 4.1.4. mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése művelet alapján.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP2-4.1.4-16 kódszámú felhívás keretében.

Közös fenntartás

A mostani pályázat keretében önállóan támogatható az öntözési közösségek működése annak érdekében, hogy a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, vagy új öntözési beruházások előkészítése megvalósuljon. Fontos, hogy egy kérelmen belül lehetőség van mindkét tevékenység megvalósítására támogatást igényelni.

Érdemes leszögezni azt is, hogy ebben a pályázatban nem támogathatók a gépek, berendezések, eszközök vásárlása, eszközök pótlása, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenységhez kapcsolódó beruházási elemek.

Már van alapja

Korábban a szaktárca már beszámolt arról, hogy folyamatosan bővül az öntözési közösségek száma: tavaly év végéig 25-en kaptak elismerést a működésre.

A megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait, és ez a mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja is, ami társadalmi szempontból is kulcskérdés.

Az AM egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő elterjesztése. Így a magyar gazdálkodók rugalmasan alkalmazkodhatnak az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és tovább javíthatják a mezőgazdasági termelés hatékonyságát is – hangsúlyozta az Agrárminisztérium.

„Magyarország érdeke, hogy támogassa a felszíni vízből való öntözést, előmozdítsa az öntözéses gazdálkodás termelői oldalán történő beruházásokat és megteremtse az öntözéshez szükséges szakmai, jogi, illetve finanszírozási feltételeket.” A kormány tíz éven keresztül évente 17 milliárd forintnyi pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez.

Lenne még tartalék

Jelenleg körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, viszont a magyar gazdák 400–500 ezer hektárt is öntöznének. Ennek érdekében létrejött a Nemzeti Föld­ügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály.

Az új öntözéses gazdálkodási törvény végrehajtási rendelete pedig lehetővé teszi, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban hozzá lehessen férni az öntözés megvalósításához szükséges jogosultságokhoz.

A gazdák közötti együttműködés kifejezetten fontos, az új jogszabály ezért hozta létre az öntözési közösségek kategóriáját. Ezek a csoportok speciális támogatási formákat is igénybe vehetnek, készíthetnek környezeti körzeti tervet, és akár harmadlagos művet is üzemeltethetnek az öntözési körzeten belül - olvasható a tárca közleményében. A március első napjaiban megnyíló pályázat ezen közösségek támogatását célozza.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kicsit tradicionális, kicsit innovatív - Pályakezdés a hazai agráriumban

Milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak a mai magyar mezőgazdaságban? A szakmai gyakorlat vagy az elméleti tudás a fontosabb? A generációváltás generációk közötti ellentétekkel is jár? Az MMG Direkt e heti adásában a MATE hallgatóit kérdeztük, hogyan látják a pályakezdők helyzetét. A beszélgetést már az MMG Gazdahang podcast csatornánkon is meghallgathatja.

Értéktőzsde: „Oldalazó” árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában az április 9–15. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica május–júliusi jegyzése 75 000, a novemberi 59 000 (–1000 forint), a decemberi 60 000 forint/tonna volt. A 2022. márciusi lejáratú terménnyel 61 500 (+1000 forint) a 2022. májusival 63 000 forint/tonnáért kereskedhettek.

A V4+ felhívja az EU figyelmét, hogy hatástanulmányok nélkül ne hozzanak az agrárium jövőjét meghatározó döntéseket

A V4+ országok agrárkamarái átfogó hatásvizsgálat nélkül megalapozatlannak és kockázatosnak tartják a Közös Agrárpolitika reformjának, valamint a „Termőföldtől az Asztalig” és a Biodiverzitás stratégiák véglegesítését.

Megjelent az ültetvénytelepítési pályázat

Tizenötmilliárd forintnyi forrással hirdet pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.