Back to top

Jó gazdaként segítenek

„Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul” - ezt a Mark Twain-idézetet választotta mottójának Szabó Kornél, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetője. A zalaszentgróti vállalkozás mezőgazdasági tevékenységének része a Jó Gazda Program, amelynek keretében aktuális és hosszú távra szóló tanácsokat ad a térségben gazdálkodóknak.

Szabó Kornél személyes érdeklődése a mezőgazdáság iránt családi indíttatáson alapult, és végül foglalkozásaként választotta.

Szabó Kornél: a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. fő célja a Jó Gazda Program folyamatos fejlesztése
Fotó: Bella Huba
– Közel tizenkét esztendeje foglalkozom helyspecifikus gazdálkodással és precíziós mezőgazdasági szolgáltatásokkal. Akkor költöztem haza Budapestről, és a családi vállalkozásban kezdtem el dolgozni. De valójában 2007 környékén kezdtünk el arról beszélgetni édesapámmal, mi lenne, ha a családi cég életében is részt vennék. Úgy döntöttünk, próbáljam ki magam ezen a területen, és az alapján eldöntöm, hogy tovább szeretném-e vinni az üzletet vagy sem. Így kezdtük el a közös munkát. Közben elvégeztem a mezőgazdasági mérnök szakot Keszthelyen. A vállalkozás vezetését 2 éve vettem át teljes egészében, vagyis sor került nálunk a generációváltásra.

Édesapám azóta főleg a fejlesztésekkel, a kísérleti területek koordinálásával és szakmai kérdésekkel foglalkozik, azonkívül nélkülözhetetlen tanácsokkal segíti mindennapi operatív munkámat.

A zalaszentgróti cég története azonban ennél hosszabb időre nyúlik vissza.

– Cégünket 1991-ben alapították szüleim és nagyszüleim. Ma tizenöt főt foglalkoztat a családi vállalkozás. Eredetileg inputanyag-kereskedelemmel és integrálással kezdtünk, de már 13 éve foglalkozunk precíziós gazdálkodással. Ezeket a szolgáltatásainkat cégünk Jó Gazda Programja keretében nyújtjuk. A program egy távérzékelő- és földi szenzoradatok elemzésére, valamint helyspecifikus ada­tokra, például talajminták laboratóriumi vizsgálatára alapozott precíziós szaktanácsadási rendszer. Foglalkozunk mezőgazdasági térinformatikai szoftverek értékesítésével és személyre szabásával (Ag Leader SMS, illetve Agfiniti).

A program fejlesztése során vizsgálni kezdtük a fajták és műtrágyák kölcsönhatását, és arra a következtetésre jutottunk, hogy belevágunk az egyedi mikroelem-bevonatos műtrágyák előállításába,

ugyanis a piacon nem találtunk nekünk megfelelő összetételű és ár-érték arányú műtrágyát. Így létrehoztuk a Sileno műtrágyacsaládot, amiben az alap műtrágyaszortimenten felül talaj- és növényspecifikus starter- és fejtrágyákat is kínálunk ügyfeleinknek. Akár táblára szabva is vállalkozunk egyedi összetételű műtrágya gyártására. Később, partnereinkkel közösen, Sileno bemutatófarmokat hoztunk létre, ahol műtrágya- és fajtareakciós, valamint precíziós gazdálkodási kísérleteket végzünk. Ma már közel 15 ezer hektárt művelnek partnereink a Jó Gazda Program keretében, akiknek külön tanácsadócsapat áll a rendelkezésére.

Tápanyag-kijuttatási térkép

Szabó Kornél szerint is világszerte hatalmas változások zajlanak az agráriumban, és ezekhez a változásokhoz a lehető leghamarabb alkalmazkodni kell.

– Mindig is kihívások sokaságával nézett szembe az emberiség, hiszen a körülöttünk lévő világ, a környezetünk folyamatosan változott, amihez mindig is alkalmazkodnunk kellett. Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg a klímaváltozás, a csapadék mennyiségének, eloszlásának és intenzitásának ezzel járó változása, illetve a népességrobbanás és az urbanizálódás.

Mindig is kihívás volt az egyre nagyobb közösségek minél több és minél változatosabb élelmiszerekkel való ellátása, a lehető legkisebb energiabefektetéssel.

Gondoljunk csak arra, amikor a kezük helyett ásóbotot kezdtek használni az elődeink, vagy amikor az ökrök erejét vetették be igavonásra a saját erejük helyett, majd amikor az állati erőt felváltották a gőzgépek! Emlékezzünk vissza az 1900-as évek elején megjelent hibridekre, vagy a műtrágyázási-kemizálási forradalomra!

Az ipari forradalom felől megközelítve a kérdést, a 19. század óta három nagyobb gépesítési forradalom zajlott le a mezőgazdaságban.

Ezeknek köszönhetően a kézi vetéstől és az ökrök vontatta mezőgazdasági gépektől indulva, a traktorokon és különböző modern munkagépeken keresztül az egyre intelligensebb gépekig és gépkapcsolatokig jutottunk. A mezőgazdaság harmadik ipari forradalmát az elektronika mellett a műholdak Föld körüli pályára állítása, az automatikus kormányzási és flottakövetési rendszerek megjelenése, a precíziós munkagépvezérlés kifejlesztése, a kommunikációs protokollok szabványosítása (ISOBUS), mezőgazdasági térinformatikai programok, farmmenedzsment-programok és GIS-adatgyűjtő rendszerek elterjedése jellemezte. Ezek képezik a precíziós gazdálkodás alapját.

A negyedik forradalomban, aminek Magyarországon még csak a hajnalán vagyunk, a precíziós gazdálkodási technológiák egyre jobban elterjednek.

Például a nemzetközi piacon már 2010 után megjelentek olyan vezeték nélküli adatforgalmazásra képes, a wifivel és Bluetoothszal hálózatba köthető gépek, amelyek felhő alapú szolgáltatásokat használtak.

A közeljövőben idehaza is egyre jobban integrált big data rendszerek alakulnak ki, az „okos technológiák” és a rájuk alapozott automatizmusok mindennapossá válnak a mezőgazdasági termelésben. Tehát a technológiai fejlődés a mezőgazdaságban is megállíthatatlan. Kiemelt szerepet kap benne a dróntechnológia. Az adatgyűjtés, -feldolgozás és -kiértékelés, az adatvezérelt döntéstámogatási rendszerek megkerülhetetlenné válnak. És akkor még nem ejtettem szót a nem túl távoli jövőben a gyakorlatban is megjelenő mezőgazdasági robotokról, vagy a Digital Farming 5.0-ról. Ezek a technológiák egyre kevesebb emberi beavatkozást igényelnek majd, és jelentősen megkönnyítik a gépkezelők, a felhasználók munkáját. Ugyanakkor szakképzett, hozzáértő munkaerőre mindig is szükség lesz, hiszen valakinek meg kell írnia és finomhangolnia kell a szoftvereket, és a robotokat felügyelni és szervizelni kell.

A Jó Gazda Program a mindenkori legfejlettebb technológia használatában és követésében segít a gazdálkodóknak.

– E program kidolgozásával és továbbfejlesztésével az a célunk, hogy a táblák, sőt, a táblákon belüli termőzónák adatainak (talajvizsgálat, várható biomasszatömeg, a termesztett növényzet távérzékeléssel és földi szenzorokkal szerzett adatai, hozamok, fajta- és műtrágyareakció-kísérletek eredményei stb.) sokrétű elemzésével, komplex, költséghatékony, minél több nyereséget hozó, ugyanakkor környezetkímélő növénytermesztési technológiát tudjunk nyújtani a partnereinknek. A program része a termőhelyre adaptált, növényspecifikus, differenciált vagy táblaszintű tápanyag-utánpótlás, egyedi összetételű mikroelem-bevonatos műtrágyák gyártása, a talajok pH-értékének és szerkezetének javítása, valamint jó tápanyag-reakciójú fajták vagy hibridek termőhely-specifikus ajánlása. Ezen a téren a mai napig nagy hiányosságokat látunk Magyarországon.

Hazánk versenyképességének javításához, a fajták genetikai potenciáljának maximális kihasználásához nem elég jó gépek és eszközök használata – tudni is kell azokat okszerűen használni.

Tábla- és növényspecifikusan kell optimalizálni a tápanyagellátást, és növelnünk kell a tápelemek felvehetőségét. Véleményünk szerint ezt csak talaj- és növényspecifikus, a növények sajátos igényeit kielégítő egyedi műtrágyákkal, talajjavítással, illetve a heterogén területek megfelelően, differenciált módon való kezelésével lehet megvalósítani.

Szabó Kornél és családi vállalkozásuk célja a Jó Gazda Program folyamatos fejlesztése.

– Ezt a programot fejleszteni kívánjuk a piacon megjelenő újabb és újabb technológiák – műholdas és drónos adatfelvétel és monitoring, precíziós gazdálkodást szolgáló adatelemzés – tesztelésével, alkalmazásával, saját üzemi kísérletek beállításával, illetve a programunkat választó innovatív gazdálkodók egyedi műtrágyákkal való ellátásával.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Új erdészeti gépek a Komatsutól

A japán Komatsu a különböző teljesítményű hidraulikus földmunka- és építőipari gépek (rakodók, kotrók, gréderek, dömperek stb.), targoncák és alagútfúró berendezések mellett az erdészeti gépeknek is (fakombájnok, forwarderek stb.) nagy gyártója. A közelmúltban új erdészeti kiközelítő rönkszállító, 9–12 tonna közötti terhelhetőségű forwarderekkel jelent meg a piacon.

Kényszerből sikeres vizsga – véget ért az első virtuális AGROmashEXPO

Szokatlan időpontban, rendhagyó formában, mégis sikeres volt az idei AGROmashEXPO. Magyarország legnagyobb agrárgépipari szakmai rendezvényét a járványhelyzet miatt virtuális formában rendezte meg a Hungexpo. A kiállítás még további egy hétig megtekinthető, de már az első négy nap alatt 11 000 standlátogatás történt.

Nanotechnológiával foglalkozó magyar kutatónők kiemelkedő eredményeit díjazták

Nőnaphoz kötődően Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal ismerték el a nanotechnológiával foglalkozó Dr. Balogh-Weiser Diána és Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna munkásságát.

Rózsák csak rendelésre

Számos európai országban, köztük Dániában is még mindig zárva vannak a kertészeti árudák, az esetleges nyitásra azonban már készülniük kell a termelőknek. A DanRose rózsatermesztő üzemben is javában folynak az előkészületek.

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Olajretek-vetőmag – biztonságosan

Az olajretek-vetőmag termőterülete hazánkban ritkán haladja meg a 10 ezer hektárt. A megtermelt vetőmag túlnyomó része export célú termeltetés, kisebb részét a Magyarországon zöldítésre vetett keverékek komponenseként használják fel.

Környezettudatos fejlesztések Mezőhegyesen

Megkezdte a termelést a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. első naperőműve. A február 26-án átadott berendezést újabbak követik majd, a területen is további fejlesztések várhatók – közölte a ménesbirtok.

Újabban a tenger fenekén érlelik a borokat

Argentin borászok olyan tapasztalatok eredményeit tették közzé, amelyek szerint a palackozott borok tengerben való egyéves érlelése egyenértékű a három éves hagyományos pincében történővel.