Back to top

Lassan csökken a belvizes területek kiterjedése

Az elmúlt hét végétől szárazabbra fordult időjárásunk, és a következő 6-8 nap sem ígér jelentősebb csapadékot. Így, főleg az Alföldön nagy területet borító belvíz kiterjedésének csökkenésére lehet számítani. Bár az elmúlt napokban -20 fokos hidegek is előfordultak, az őszi vetéseket károsító fagy nem fordult elő.

Az elmúlt egy hét során az évszak eddigi leghidegebb időszakán vagyunk túl.

A sarkvidéki eredetű léghullám múlt csütörtökön zúdult be hazánkba, a déli országrészben 24 óra alatt 15 Celsius fokos lehűlést és főleg keleten sokfelé havazást okozva. Nem alakult ki az egész országban összefüggő hóréteg, de keleten nagy területen 5-10 cm is hullott.

A hét végére nyugalomba jutott a hideg levegő, így a hóval fedett területeken komoly mínuszok alakultak ki: a minimum hőmérsékletek sokfelé -15 fok közelébe csökkentek, de az Északi-középhegység északi oldalán -20 fok alatti értékek is előfordultak.

A nagy hideg nem bizonyult tartósnak, hiszen 17-én a Dunántúlon már újra +10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

Péntektől kezdődően egy a korábbiaknál szárazabb időszak következett, az enyhüléssel többnyire kisebb csapadék fordult elő, csak északkeleten hullott 5 mm-t meghaladó mennyiség az elmúlt öt napon. A csapadék nem is hiányzik, hiszen az elmúlt 30 nap során, főleg északkeleten hullott jóval több az átlagtól.

A talaj fölső egy méteres rétege országszerte teljesen feltöltődött nedvességgel, sőt sokfelé áll a víz a földeken.

Főleg az Alföldön vannak nagy területen belvizes részek, a Tiszán és mellékfolyóin pedig jelentős árhullám vonult vagy vonul le éppen.

A hóval borított északkeleti részeken nem alakult ki számottevő talajfagy a hó szigetelő hatása miatt, míg a Sopron-Kecskemét-Szeged vonal széles sávjában a talaj 5-10 cm-es rétege fagyott meg.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek kissé.

A vetéseket károsító fagy nem alakult ki az elmúlt hideghullám során sem.

Az Alföldön és északkeleten a belvíz jelenthet problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt bírja a vízborítást, 5 fok fölött azonban már csak mintegy három hétig. A következő napokban várható száraz időjárás során csökken majd a vízborítás kiterjedése, ezzel együtt nagy területen igen enyhe idő valószínű.

A folytatásban a magasabb légrétegekben egyre enyhébb léghullámok érkeznek fölénk egy anticiklon áramlási rendszerében. Bár péntek estétől szombat délelőttig még lehet kisebb csapadék, jövő csütörtökig számottevő mennyiség már nem várható.

A belvizes területek kiterjedése így lassan csökkenni fog.

A magasban érkező meleg levegő hatására és a jelentősebb szél hiánya miatt erősödik majd a ködhajlam.

Ahol nem alakul ki éjjel köd, vagy délelőtt gyorsan föloszlik, ott 10-15 fokig is emelkedhet majd a hőmérséklet, míg a tartósabban ködös, borús tájakon, melyre elsősorban északkeleten van nagyobb esély, csak 5 fok körül marad a nappali felmelegedés.

Gyenge fagyok előfordulnak majd, de komolyabb éjszakai lehűlés nem várható. Az enyhe időben a hó északkeleten is elolvad, ezért arrafelé a belvizes területek nagysága átmenetileg még nőni fog. A nappalok gyorsan hosszabbodnak, a következő egy hét során újabb 24 perccel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Olajretek-vetőmag – biztonságosan

Az olajretek-vetőmag termőterülete hazánkban ritkán haladja meg a 10 ezer hektárt. A megtermelt vetőmag túlnyomó része export célú termeltetés, kisebb részét a Magyarországon zöldítésre vetett keverékek komponenseként használják fel.

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.