Back to top

Mamutok tanulmányozása világíthat rá a vírusok evolúciójára

Paleovírusok után kutatva tanulmányozzák pleisztocén kori állatok maradványait a novoszibirszki Vektor kutatóközpont szakemberei egy jakutföldi múzeumban.

A kutatók a héten kezdték meg a munkálatokat a jakutszki Mamut Múzeum gyűjteményében lévő maradványokon, amelyeket a jakutföldi permafroszt (állandóan fagyott talaj) őrzött meg a jelenkornak.

A szakemberek több mint 50 mintát gyűjtöttek be egy 4450 évvel ezelőtt élő verhojanszki-ló és egyéb ősi állatok maradványaiból - olvasható a The Siberian Times című napilap honlapján.

A novoszibirszki Vektor kutatóközpont és a jakutföldi Északkeleti Szövetségi Egyetem kutatói a következő napokban egyebek között egy csaknem 29 ezer éves gyapjas mamut, egy ősi fogolymadár és különböző rágcsálók maradványaiból vesznek mintákat.

Egy Mammuthus primigenus modellje a Royal British Columbia Múzeumban, Victoria, Vancouver-sziget, Kanada
Fotó: wikipedia
A tetemek a permafroszt olvadásával kerültek a felszínre Jakutföld északi részén. Felfedezésükkor mindegyiken végeztek bakteriológiai vizsgálatot, de ősi vírusok után kutatva sosem tanulmányozták őket.

A mintákat Novoszibirszkbe fogják szállítani, ahol nukleinsav-izolálást és teljes genomszekvenálást fognak végezni rajtuk, hogy feltárják a bennük lévő mikroorganizmusok biológiai sokféleségét.

A Vektor Virológiai Központ célja, hogy paleovírusok felkutatásával megnyissa az utat az oroszországi paleovirológia előtt és vezető kutatásokat végezzen a vírusok evolúciója terén.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.