Back to top

Robotokkal vizsgálják a darabokra tört óriási jéghegy környezeti hatását

Távirányítású vízalatti robotokkal vizsgálják brit tudósok, hogy milyen környezeti hatásai vannak az A68A elnevezésű óriási jéghegy szétdarabolódásának.

Az A68A jéghegy 2017-ben a világ legnagyobb jégdarabjaként vált le az Antarktiszról, és sodródni kezdett az Atlanti-óceán déli részén. A jéghegy az utóbbi hónapokban erősen szétdarabolódott.

Az RRS James Cook kutatóhajó vasárnap érkezett meg a jéghegy legnagyobb megmaradt darabjához - számolt be róla kedden a BBC News.

Víz alatti kutatórobotokkal vizsgálják a jéghegynél a víz sótartalmát, hőmérsékletét és klorofilltartalmát. Ezekből az adatokból lehet következtetni arra, hogy milyen hatással vannak a helyi tengeri élővilágra a jéghegy leszakadt tömbjei.

A kutatóhajónak nem kell a jéghegy közvetlen közelében maradnia, mert a távirányítású vízalatti robotokat anélkül is vissza lehet irányítani Nagy-Britanniába.

Illusztráció
A Nemzeti Óceánkutató Központ (NOC) szakértője elmondta, hogy műholdas adatok segítik a világ bármely tájáról telepíthető kutatórobotok működését. A robotokat a feladatnak megfelelően különböző érzékelőműszerekkel tudják felszerelni.

Az NOC a brit dél-sarki kutatóállomással működik együtt a kutatórobotos vizsgálatban.

A James Cooknak óvatosan kell manővereznie a térségben, mert nem jégtörőhajó, és a jéghegy letöredezett darabjai kárt tehetnek a hajótestben.

Az A68A hónapok óta sodródik a Déli-Georgia-sziget környékén. A sziget és környező vizei számtalan pingvin, fóka és sok bálna élőhelyét jelentik.

A tudósok szerint a jéghegy egyfelől pozitív hatással lehet a környékre, mert szétszórja az Antarktiszról leszakított sziklás törmeléket, amely jótékonyan hat az óceán élővilágára. Másfelől azonban eltorlaszolhatja a vízhez tartó pingvinek és fókák útvonalát, valamint a jéghegy olvadásával az óceánba kerülő friss víz megzavarhatja az ott kialakult élelemláncot.

Az A68A mintegy 5800 négyzetkilométer területű volt, amikor több mint 3 éve leszakadt az Antarktiszról. Decemberben érkezett a brit fennhatóság alatt álló Déli-Georgiához.

A jéghegyről számos tömb vált le, a nagyobb darabokat az ábécé betűivel nevezik el, a legutóbb letört jéghegy az A68P nevet kapta.

Az A68A még mindig az eredeti jéghegy legnagyobb darabja, de már csak alig 800 négyzetkilométernyi területű.

Az atlanti-óceáni Déli-Georgia-sziget brit fennhatóság alatt áll. A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek.

 

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.