Back to top

Számvetés és előretekintés Kárpátalján

Kárpátalján a hajtatással foglalkozó kertészetekben már javában zajlanak a tavaszi előkészületek. Annak ellenére elkezdődtek a munkálatok, hogy az előttünk álló idénnyel kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság a termelők körében. A családi gazdaságok irányítói igazából nem hagyatkozhatnak másra, mint a mögöttünk hagyott rendkívüli év tapasztalataira, eredményeire és kudarcaira.

Ezeket elemezve próbáltak a jövőbe tekinteni a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének égisze alatt tevékenykedő falugazdászok – egy kiszámíthatóbb és tervezhetőbb év reményében.

A piacokra egész évben a visszafogott kereslet volt a jellemző

Barkaszi Ferenc, tóháti termelői kistérség:

– A 2020-as esztendő több szempontból is rendhagyónak nevezhető. Az év tavaszán bevezetett karantén-intézkedések, többször visszatérő, erős tavaszi fagyok, szélviharok, később aszályok és özönvizek nehezítették vagy tették tönkre sok ukrajnai mezőgazdasági vállalkozó múlt szezonját.

Akik viszont szerencsésebbek voltak, kiugróan sikeres idényt zárhattak végül, mivel az értékesítési árak tavasztól ősz végéig jóval a korábbi évek átlaga fölött alakultak.

Ebből a szempontból tényleg különleges volt 2020, mert az utóbbi időkben inkább az a megszokott, hogy a piacokon hatalmas a túlkínálat. Ennek legfőbb oka: a helyben termelt áru jelentősen több, mint amennyit a helyi frissáru-piacok fel tudnának venni.

Még jól emlékszünk rá, milyen rosszul indult az esztendő a hajtatással foglalkozó zöldségtermesztők számára.

– A szigorú tavaszi karantén a fóliás retek piacát derékba vágta, mivel a hágón túlról nem jöttek a nagybani felvásárlók, de még a bezárt helyi kis piacok viszonteladói sem, ezért rövid időn belül hatalmas túlkínálat alakult ki, ami csakhamar az önköltség alá vitte a felvásárlási árat, és örülhetett a gazda, ha nem maradt a nyakán a sok munkával, energiával, kockázattal előállított primőr.

Ősszel pedig a sok csapadék okozott jelentős problémákat.

– A nem éppen jókor jött égi áldás a kukorica betakarítását megnehezítette, és a kalászosok vetését is sok helyen lehetetlenné tette.

Aki nem készítette elő a földjét időben, az lemaradt az ősziek vetéséről.

Sokan a kukorica után szerettek volna vetni kalászost, de ez még a tavaszi kalászosokkal is nehezen lesz kivitelezhető, mivel az őszi szántások is nagyon rossz minőségűek. Már most is látható, hogy Kárpátalján hiány lesz gabonafélékből, pedig tavaly is jelentősen kevesebb termett belőlük a szükségesnél.

Aratás előtt és a kalászosok betakarításakor az ungi termelői kistérségben is komoly kihívásokkal kellett szembenézni a földműveseknek, mondta el a Magyar Mezőgazdaság tudósítójának Kovács Árpád:

– A búza, az árpa és a tritikálé éréskor nagyon nem tolerálta a bőséges csapadékot, hisz ezeknek a növényeknek ilyenkor igazi száraz, nyári melegre van szükségük.

Az esős időjáráskor már a zöld kalász is ki volt téve a fuzárium támadásának.

Aki néhány alkalommal nem védte a növényt a gombás betegedésekkel szemben, az a gazda bizony pórul járt, be kellett érnie a 3–3,5 t/ha terméssel, ami jószerével még a ráfordításokat sem fedezte. Akik viszont megfogadták a falugazdászok tanácsait és szakszerűen használták a növényvédő szereket, azok 6–6,5 t/ha termést takarítottak be.

Viszont a burgonyatermesztők nem panaszkodhattak az elmúlt évben – legalábbis azok, akik meg tudták menteni az ültetvényüket a fitoftórától. Egész évben stabil keresletet figyelhettünk meg a kárpátaljai piacokon erre az alapvető élelmiszerre, ami valójában a belső-ukrajnai szélsőséges időjárással magyarázható. Onnan ugyanis sokáig nem jött az utánpótlás.

Ha bőviben vagyunk a csapadéknak, akkor szép a káposztatermés, ami 2020-ban újra bebizonyosodott. Ebből a terményből egész évben túlkínálat volt a jellemző.

A helyzetet tovább rontotta a hágón túlról nagy tömegben ide érkező áru. Őszre csupán 3–4 hrivnyára csökkent a felvásárlási ára, ami az önköltséget is alig fedezi, a piacra szállítás költségeiről nem is beszélve.

Fotó: Rimóczi Irén
A kukorica termése a foghíjas és elhúzódó kelés ellenére is jól sikerült, és az ára is nagyon kedvezően alakult. A hajdina is bőséges termést hozott, de mivel a hideg tavaszi időjárás miatt csúszott a vetése, ezért ősszel, a rossz idő beálltával nagyon nehézkes volt a betakarítása. Egyértelmű, hogy a 2020-as év a szántóföldi növények közül a kukoricát termelőknek hozta a legtöbb bevételt. Ennek oka a kukorica világpiaci árának emelkedése, ami összefügg az egész évben aszályos belső-ukrajnai időjárással.

A koronavírus 2020-as megjelenése egy sor problémát vetett fel.

Az ellene való védekezés következtében tavasszal csökkent a kereskedelem intenzitása, egyáltalán az egész szezonra visszafogott kereslet volt jellemző. Ez érthető, hisz a korlátozások miatt csökkent a lakosság jövedelme, sokakat csupán részmunkaidőben foglalkoztatott munkaadójuk. A vásárlóink jelentős részét kitevő nyugdíjasoknak pedig nagyon meg kell nézniük, mire költik kevéske havi járandóságukat. Ez sajnos az idén sem lesz másként.

Miként emlékeznek majd a szőlősgazdák a mögöttünk hagyott esztendőre? – kérdezte tudósítónk Pái Béla növényvédelmi szakembert.

– A szőlész-borászoknak igencsak meg­­próbáltató évük volt. A sok csapadék nagyon erős járványokat generált! Minden gombás betegség egyszerre támadta a szőlőt, de közülük is a legtöbb kárt a feketerothadás, a szürkerothadás és a lisztharmat okozta, amit még direkttermő fajtákon is megfigyelhettünk.

Csak a legkiválóbb, legprecízebb szakemberek tudták megmenteni a szőlőt.

De a hűvös évjárat a szokottnál alacsonyabb beérési mustfokokat és esetenként vadabb savakat produkált. A megcsappanó turizmus miatt sok bor maradt eladatlan, ami a komoly jövedelemkimaradás mellett további tartályok, hordók beszerzését tette szükségessé az újbor elhelyezéséhez. Ez újabb kiadásokkal járt. Az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy idén jobb szezonjuk lesz.

Tavaly rájárt a rúd a gyümölcskertészekre is. Több helyen a virágzáskor érkezett komoly fagyok vitték el a termést a gyümölcsösökben. Tovább tetézte a bajt, hogy a hűvös idő miatt a méhek sem járták megfelelően a virágzó fákat, így a fagy által nem károsított virágok jelentős része megporzás nélkül maradt. Kárpátalján a szabadföldi szamóca 75 százaléka megsemmisült a termés kötődésekor jelentkező fagyok következtében.

Érzékeny veszteséget szenvedtek a dióültetvények, különösen azok, amelyeket néhány évvel ezelőtt telepítettek.

Akadt köztük jónéhány olyan is, ahol kétszer fagy­tak le a virágkezdemények és az új hajtások. A diófákat amúgy is igen agresszív gombabetegségek támadják. Ezek ellen csak a komplex védekezés a hatásos, amit a termelők egy része most próbál elsajátítani.

Barkaszi Ferenc foglalta össze lapunknak, hogy összességében milyen a ter­mesztési kedv a kárpátaljai gazdák körében:

– A termeléshez szükséges inputanyagok (műtrágya, vegyszer, vetőmag, egyéb) árának növekedése, a termőföldek emelkedő bérleti díja és az egyre szélsőségesebb időjárás rákényszeríti a termelőket, hogy minél szakszerűbben, költséghatékonyabban és egyre intenzívebben termeljenek.

Ennek főbb akadálya a korlátozottan rendelkezésükre álló saját tőke és szakismeret, valamint az állami támogatások teljes hiánya.

Sokat javítottak a helyzeten az Egán Ede Alapítvány támogatásai, de a feldolgozóipar és a tárolókapacitás fejlesztése nélkül továbbra is kényszerpályán maradnak, kiszolgáltatottak lesznek a termelők. Évről évre kiszámíthatatlanabb, hogy éppen mire van kereslet, ezért az átlagos kárpátaljai termelő igyekszik több lábon állni. Ennek viszont az az ára, hogy szét­aprózódik a termelés, ezért komolyabb fejlesztésekre nem futja.

A zsenge, még zöld termésből befőtt is készülhet
Fotó: wikipedia

Az utóbbi időben a jól gépesíthető szántóföldi monokultúrákat termesztő gazdaságok fejlődtek a leglátványosabban, de őket is egyre jobban kiszorítják a földekről a homályos tulajdoni hátterű multimilliárdos agrárholdingok, amelyek busás bérleti díjakat ígérve vadásznak a földjeinkre.

Azt, hogy mit hoz a jövő, lehetetlen pontosan megjósolni, de aki mindmáig kitartott, az nem adja fel, és óvatos bizakodással néz a jövőbe! Másként az egésznek nincs is értelme.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság további növekedésében, és amikor európai piaci terjeszkedésben gondolkodnak, akkor az elsők között tekintenek Magyarországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Tokióban tárgyalt Nogami Kótaró japán agrárminiszterrel és több vállalat vezetőjével.

Kertészeti termesztés - A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Támogatást igényelhetnek az ebtenyésztők a magyar ebfajták törzskönyvéhez

Egy tavaly év végén megjelent rendelet alapján a magyar ebfajták tenyésztői 2021. január elsejétől nyújthatnak be kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeket ahhoz a tenyésztőszervezethez, amelynél a tagsági jogviszonyuk fennáll.

Kényszerből sikeres vizsga – véget ért az első virtuális AGROmashEXPO

Szokatlan időpontban, rendhagyó formában, mégis sikeres volt az idei AGROmashEXPO. Magyarország legnagyobb agrárgépipari szakmai rendezvényét a járványhelyzet miatt virtuális formában rendezte meg a Hungexpo. A kiállítás még további egy hétig megtekinthető, de már az első négy nap alatt 11 000 standlátogatás történt.

Rózsák csak rendelésre

Számos európai országban, köztük Dániában is még mindig zárva vannak a kertészeti árudák, az esetleges nyitásra azonban már készülniük kell a termelőknek. A DanRose rózsatermesztő üzemben is javában folynak az előkészületek.

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Olajretek-vetőmag – biztonságosan

Az olajretek-vetőmag termőterülete hazánkban ritkán haladja meg a 10 ezer hektárt. A megtermelt vetőmag túlnyomó része export célú termeltetés, kisebb részét a Magyarországon zöldítésre vetett keverékek komponenseként használják fel.