Back to top

Biostimulátorok - Kevesebb víz és tápanyag is elég

Új megközelítéssel készül a biostimulátorok piacára lépni a holland Van Iperen International és az olasz LandLab, termékfejlesztésüket az Európai Unió Life programja támogatja. A Plants for Plants® (P4P) programban létrehozott biostimulátorokat próbáltak ki 2020-ban Európa különböző vidékein, más-más kertészeti kultúrákban.

A biostimulátorok zöme aminosavakat, huminsavakat vagy algakivonatokat tartalmaz, amivel a fejlesztők szerint az a gond, hogy nehéz követni a termék elkészülésének útját a kiindulástól, illetve más iparágak melléktermékeit dolgozzák föl.

A kiinduló alapanyagok sem biztos, hogy fenntartható forrásból származnak, továbbá a késztermékek stabilitása sem megbízható.

Éppen ebből a problémából indult ki a nemzetközi kutatógárda, ugyanis a projektben a Van Iperen International és a LandLab mellett az Euro Liquids, a The James Hutton Institute, a Padovai Egyetem és a Firenzei Egyetem vett részt. Miután meghatározták a megoldandó problémát, egy standardizált növényi komplexet rendeltek hozzá, ami gyógyírt jelenthet rá. A következő lépés annak a megtalálása volt, hogy ezt a növényi komplexet melyik növényből lehet kivonni és milyen módszerrel. A kivont hatóanyagból aztán megbízható készterméket kellett fejleszteni és ipari méretekben gyártani, amihez az adott növények üzemi, biológiai termesztése adja az alapanyagot.

Általában virágzás körül javasolt a biostimulátorok használata

Ez a termékfejlesztési rendszer tehát termesztett növényeken alapul, így fenntartható, ellenőrizhető és megújítható, a belőle származó hatóanyag-komplex pedig jól ismert a hatásaival együtt.

A kifejlesztett termékeket 10 év kutatómunka után, 2019-ben kezdték üzemi méretekben kipróbálni különböző terményeken és éghajlati körülmények között.

Hollandiában burgonya, szamóca és alma, Franciaországban szőlő, kajszi és dinnye, Olaszországban szőlő, paradicsom, padlizsán, saláta, sárgadinnye és gabona, Horvátországban alma, szamóca, Lengyelországban búza és burgonya termesztésében használták. Összesen hét országban 30 kísérlet folyt, amiből 24-et értékeltek eddig. Közülük 18 zárult sikerrel, négyben nem sikerült különbséget kimutatni a hagyományos termesztéstechnológiával szemben, kettő pedig nem hozott eredményt.

Tavaly hét országban, összesen 40 hektáron 16 terményt vontak be a kísérletbe, amiben az LL002, az LL004 és az LL017 jelölésű termékeket értékelték. Ezek a biostimulátorok sorban a vízfelhasználást, a foszforfelvételt, illetve a terméskötődést teszik hatékonyabbá. Az eredmények magukért beszélnek:

Finnországban és Hollandiában burgonyára találták nagyon ígéretesnek az LL002 készítményt, ugyanis úgy értek el 7-18%-kal több termést, hogy közben magasabb lett a burgonya keményítőtartalma és 30%-kal kevesebb foszforműtrágyát használtak hozzá.

Száraz évjáratban a biostimulátor átsegíti a növényeket a szárazságstresszen és öntözés nélkül is nagy hozam érhető el.

Átsegíti a növényeket a száraz időszakon

Görögországban hajtatott paradicsomban az LL004 „foszforkiváltó” biosti­mu­látort próbálták ki. Négy alkalommal juttatták ki 10 literes hektáronkénti adagban a tápoldatozó rendszeren keresztül, és arra voltak kíváncsiak, hogy ez a kezelés helyettesíti-e a 30%-kal kevesebb foszforműtrágyát. A válasz egyértelmű lett, mindkét kísérleti területen 200 tonna paradicsomot takarítottak be egy hektárról. Ugyancsak Görögországban kukoricában az LL002 vízfelhasználást segítő készítmény hatásosságát vizsgálták. Lombtrágyaként juttatták ki először a kukorica 8-10 leveles állapotában, majd két héttel később, 9 literes hektáronkénti adagban. A termés 2,5%-kal lett több a kezelés hatására.

Franciaországban kajszi, szőlő, kukorica és napraforgó esetében próbálták ki a készítményeket.

Kajsziban a Ninja volt a kísérleti fajta, rózsaszín bimbós állapotban, teljes virágzásban és kötődés után juttatták ki az LL004 készítményt az öntözőrendszeren keresztül 13,33 literes adagban, miközben a foszforadagot 30%-kal csökkentették. A kezeletlen kontrollhoz képest 41%-kal több termést takarítottak be, és a kívánatos gyümölcsméret (2A és 3A) aránya is nagyobb volt. Ráadásul az érés is korábban kezdődött a kezelt területen.

Termesztett növényekből származó anyagokat tartalmaznak az új biostimulátorok

Kukoricában csökkentett öntözés mellett próbálták ki az LL002 készítményt, amit két alkalommal permeteztek ki 9 literes hektáronkénti adagban, az öntözővíz mennyiségét ugyanakkor 16%-kal csökkentették. A kontrollban elért 15 tonnás terméshez képest 16,7 tonnát takarítottak be a kísérleti területről.

Hollandiában tavaly körtét kezeltek az LL004 készítménnyel, rügyfakadástól kezdve négy alkalommal, 7 napos intervallumokban, hektáronként 10 literes adagban, és a foszforműtrágya adagját 30%-kal csökkentették.

A betakarított termés nem egészen 24%-kal haladta meg a kontrollt, és a Brix-értéke 12,88 volt a kontroll 12,08-hoz képest.

Olaszországban sárgadinnyében csak negyedével vették vissza a foszforműtrágya adagját a kísérlethez, amiben négy alkalommal juttatták ki az LL004-et: két héttel ültetés után, majd hetente, 10 literes hektáronkénti adagban. A termés mennyisége 13%-kal haladta meg a kontrollt, de ennél is nagyobb előnye volt a kezelésnek, hogy az első szedéskor 66%-kal több dinnyét tudtak betakarítani, mint a kontrollsorokban.

Burgonyában több termés és nagyobb keményítőtartalom lett az eredmény

Horvátországban szamócában a termés mennyisége 30%-kal kevesebb foszfor és az LL004 adagolása mellett nem változott, tehát a termék láthatóan hatással volt a tápanyag-felhasználásra, különben a termés mennyisége csökkent volna.

A kísérletekről a P4P Klubban résztvevő termesztők közvetlenül tájékozódhattak, tavaly februárban és az első negyedévben még sikerült találkozókat szervezni, aztán a digitális kapcsolattartásra kellett áttérni.

2021-ben a Van Iperen International es az olasz kutató-fejlesztő csapat, a LandLab tovább folytatja a kísérleteket. Csak Európában 120 kísérletet terveznek, 18 országban és 25 növényen. Ez összesen megközelítőleg 650 hektárnyi területet fog lefedni, 16-szor többet, mint tavaly. Terveik szerint 2021 végére befejeződik a termékek regisztrálása egy uniós tagországban, így a kölcsönös elismerés révén az egész közösségben használhatóvá válnak. Ha minden jól megy, jövő tavasszal kerülhetnek kereskedelmi forgalomba az új biostimulátorok.

A Plants for Plants® projekt az Európai Unió LIFE (LIFE18 ENV/NL/000043) program társfinan­szí­rozásának segítségével jöhetett létre.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság további növekedésében, és amikor európai piaci terjeszkedésben gondolkodnak, akkor az elsők között tekintenek Magyarországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Tokióban tárgyalt Nogami Kótaró japán agrárminiszterrel és több vállalat vezetőjével.

Kertészeti termesztés - A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Rózsák csak rendelésre

Számos európai országban, köztük Dániában is még mindig zárva vannak a kertészeti árudák, az esetleges nyitásra azonban már készülniük kell a termelőknek. A DanRose rózsatermesztő üzemben is javában folynak az előkészületek.

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

Olajretek-vetőmag – biztonságosan

Az olajretek-vetőmag termőterülete hazánkban ritkán haladja meg a 10 ezer hektárt. A megtermelt vetőmag túlnyomó része export célú termeltetés, kisebb részét a Magyarországon zöldítésre vetett keverékek komponenseként használják fel.

Sok szeretettel Nőnap alkalmából!

Minden kedves hölgy olvasónknak eredményes és békés évet kívánunk a nemzetközi nőnap alkalmából. Dr. Fekete Szabolcs okleves kertészmérnök csodálatos kompozícióból állítottunk össze egy „kis csokrot”.

Világszerte egyre drágább az élelmiszer

Az idén februárban 2014 júliusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a kilencedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint.

Szebb napokat is megéltek már az almériai paradicsomtermesztők - 122 millió eurót kapnak a fejlesztésekre

Spanyolország azt kéri Brüsszeltől, hogy legyen nagyon éber a Marokkóból származó paradicsommal kapcsolatban. A spanyol Mezőgazdasági, Halászati ​​és Élelmezésügyi Minisztérium főtitkára sürgette az Európai Uniót, hogy szavatolja a szomszédos országokból származó paradicsom behozatalára vonatkozó feltételek betartását.

Fakadnak a rügyek, az olajos szereket már mellőzzük – Növényvédelmi előrejelzés 10. hét

Az ismét melegedő időben egyre-másra fakadnak a gyümölcsfák rügyei, rövid időn belül be kell fejezni az olajos lemosó permetezéseket, nehogy a permetlé kárt tegyen bennük. Előjöttek a vadméhek és a katicabogarak, de aktivizálták magukat a hideg elől elbújt poloskák is. Elérkezett továbbá a kerti pázsit megtisztogatásának ideje.