Back to top

Ólom helyett…? - Mi lesz a lövedékekkel és nehezékekkel?

A természetvédelmi szigorítások az ólomtartalmú lövedékek mellőzését sürgeti. A vizes élőhelyeken, amelynek pontos definícióján tavaly szigorítottak, már 2005 óta betiltották használatukat, de egyes híresztelések szerint az Európai Unió 5 éven belül ólommentesíteni akarja a vadászati célú lőszerek piacát, de az ECHA javaslat alapján még a horgászok is búcsút mondhatnak az ólomtól.

Kutatások igazolják, hogy az ólom és ólomtartalmú lövedékek károsak a környezetre.

Az Európai Unió tagországaiban évente 100 ezer tonna ólom jut a talajra, vízbe a sportlövészek, vadászok, horgászok által.

A környezetszennyező hatásán túl az állatvilágban is kimutatták az ólomfertőzést. A vadászterületen a fácánok és a vízimadarak felcsipegetik, de a városi tavak récéiben is műszeresen kimutatták az ólomszennyezettséget, noha vélhetően életükben nem találkoztak söréttel, valószínűleg ebben inkább a magas légszennyezettség játszik szerepet.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség tanulmányai szerint évente 1 millió madár pusztul el a tagországokban ólom miatt.

Az ólom helyettesítésére golyós és sörétes fegyverek esetében is vannak más lehetőségek. Igaz, ezeknek az anyagoknak a környezetterheléséről olyan átfogó tanulmánysorozat nem készült, mint az ólommal kapcsolatban.

Az egyik legelfogadottabb helyettesítő az acélsörét.

Olcsóbb, mint az ólom, emellett az acél keménysége miatt a sörétraj mintázata is egyenletesebb, hátránya viszont, hogy könnyű. Az ólomsörét sűrűsége 10,9 g/cm3, míg az acélsörété 7,85 g/cm3. Ebből adódóan rövidebb a hatótávolsága, más a ballisztikája az ólomsöréthez képest, és ölőereje is kisebb, ami pedig növeli a sebzések előfordulását.

Másik alternatíva a bizmut sörét, aminek sűrűsége 9,6 g/cm3.

Azon túlmenően, hogy nehezebb az acélnál, puha is, vagyis nem károsítja a puska csövét. Bizmut esetén filcből is használható fojtás, és mint lebomló anyag, kiváló környezetbarát lőszernek számíthatna. Hátránya maga az ára, ami drága kinyerési folyamataiból adódik – az ólom- vagy acélsörét ára átlagolva 120-400 Ft, addig a bizmuté 700-900 Ft.

A réz vagy nikkel bevonatú ólomsörét is járható út lehetne.

A bevonat célja, hogy az ólom ne tudjon érintkezésbe lépni a környezettel, de az ólomtilalom bevezetése után ezt az opciót nem lehet számításba venni.

A következő lehetőség a wolfram-vas, és a wolfram-nikkel-vas sörét.

Előbbi sűrűsége 10,4 g/cm3, tehát szinte megegyezik az óloméval, utóbbi pedig még az ólomnál is nehezebb, 12 g/cm3, ezért érdemes csökkenteni a sörétszemek mérete az ólomsöréthez képest. Remek szórásképpel bír, ölőereje és hatótávolsága is kiemelkedő, miként az ára is… Nem is kicsit, ugyanis egyetlen wolfram-ötvözet patron ára itthon 1400 és 2100 Ft között mozog, ami már-már horribilis.

Látható, hogy az ólom helyettesítésére több anyag is számításba vehető, azonban mindegyik opció más-más előnnyel és hátránnyal bír, legyen szó ballisztikai tulajdonságról, sörétszemméret-csökkenésről, vagy éppen a busás áráról. Valamit pedig lépni kell, mert az ólom ideje hamarosan lejár.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Képes kalendáriumok a természet és a madarak rajongói számára

Az év elején két tematikus kalendárium is napvilágot látott az Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány gondozásában: „A természet kalendáriuma” az élővilágban egy év alatt lezajló változásokat mutatja be, míg a „Madárkalendárium” az égi vándorok tavaszi és őszi vonulásának naptára. A látványos természetfotókkal illusztrált kiadványok megjelenését az Agrárminisztérium támogatta.

A tükröződő felületek eltakarásával megelőzhető a madarak ablaktámadása

A tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása is megelőzheti, hogy a madarak ezeket a felületeket támadják.

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Ausztrália világörökségei a világ legnagyobb tengeri szén-dioxid raktárai

Ausztráliának a világörökség részét képező tengeri területei a világ legnagyobb tengeri szén-dioxid raktárai között vannak egy UNESCO-jelentés szerint.

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.