Back to top

A sárga körtelevélbolha Magyarországon

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében immáron több évtizedre tekint vissza az autópályáknak mint a kártevők elterjedését segítő létesítményeknek a kutatása. Ennek egyik korábbi eredménye volt a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) első megtalálása és szétterjedésének nyomon követése.

A vizsgálatok jelenleg is tartanak, és tavaly a sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens) első kimutatását is eredményezték.

A sárga körtelevélbolhát tavaly azonosították hazánkban
A sárga körtelevélbolhát tavaly azonosították hazánkban

A levélbolhák közismert fitofág rovarok, néhány fajuk pedig jelentős kertészeti kártevő is. Hazánkban eddig majdnem nyolcvan fajt mutattak ki a kutatók, azonban a hazai levélbolhák ismerete korántsem tekinthető teljesnek.

Évről évre újabb fajok kerülnek elő, amelyek többsége csupán tudományos jelentőséggel bír, de fölbukkannak olyanok is, amelyek dísznövények vagy kertészeti kultúrák kártevőiként ismertek.

A hazai körtéket eddig három, egymástól jól elkülöníthető levélbolhafaj károsította, a füstösszárnyú körtelevélbolha (Cacopsylla pyri), a közönséges körtele­vélbolha (C. pyricola) és a nagy kör­televélbolha (C. pyrisuga) okozott számottevő károkat. Sok esetben más sok­tápnövényű, de körtén is előforduló fajokkal is találkozhatunk. A körtele­vél­bolhák nagyszámú lerakott petéiből kikelő lárvák és az imágók szívogatása árt a körtefáknak, növekedésük, fejlődésük üteme lelassul. A körtelevélbolhák károsítása nyomán a levelek torzulhatnak, korai levélhullást és terméshullást eredményezve, és a károsítás miatt a termés minősége is romlik. Ráadásul a bolhák a szívogatásuk során magas cukortartalmú, ragacsos mézharmatot választanak ki, ami beboríthatja a leveleket. Ezen később megtelepedhet a korompenész, így csökken a növény fotoszintézisének hatékonysága.

A kártétel jelentőségét növeli, hogy mindhárom fajnak több nemzedéke van, így a károkozás a tenyészidőszakban folyamatos lehet.

A fajok elkülönítését kissé bonyolítja, hogy az áttelelő egyedek, amelyek az avarban, a fák kérgén, vagy esetleg a nyitvatermőkön telelnek át, alaktanilag (pl. színben, szárnyhosszban) eltérnek a nyári egyedektől.

Fontos feladat a károsító biológiájának pontos megismerése
Fontos feladat a károsító biológiájának pontos megismerése

A nemzetközileg elismert pajzstetűkutató, Kozár Ferenc által elindított autópályakutatások – amelyek célja a károsító ízeltlábúak autópályák menti terjedésének feltárása volt –, eddig is számos fajjal gazdagították a hazai faunát. Ezen vizsgálatoknak köszönhetően került elő a mára már országosan is jelentős kártevővé vált pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii), és ennek keretében lehetett nyomon követni a szétterjedését is. Ennek a kutatásnak az új eredménye lett a sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens) hazai felfedezése.

A sárga körtelevélbolha megközelítőleg 3,8 milliméter hosszú, a szárnya 2,8 milliméter.

A nyári egyedek jellegzetesen sárgás színezetűek, a téli forma sötétbarna.

Az első szárny vége lekerekített és sötétbarna foltot visel. Megtalálható ez a folt a rokon füstösszárnyú körtelevél­bolhán is, de attól könnyű elkülöníteni az áttetsző szárnyai alapján. A nagy körtelevélbolhán nincs ez a sötétbarna folt, így attól egyszerű az elkülönítése. A sárga körtelevélbolha azonban nagyon hasonlít a közönséges körtelevélbolhára, így e két faj csak mikroszkópi vizsgálatokkal azonosítható pontosan.

Széles elterjedésű faj, Indiából, Mongóliából, a Közel-Keletről, Nyugat- és Dél-Európából, valamint Egyiptomból, Argentínából és Uruguayból is ismerjük a sárga körtelevélbolhát. Különböző körtefajokról mutatták eddig ki (pl. Pyrus communisP. pyraster), általában 3-5 nemzedéke van és kifejlett alakban a körtefákon telel át.

Hazánkból eddig nem jelezték kártételét, de Szerbiából, ahol nagyon elterjedt, intenzív és extenzív körteültetvényekben is károsít.

Mivel nagyon hasonlít a közönséges körtele­vél­bolha nyári egyedeire, lehetséges, hogy sokfelé előfordul Magyarországon, csak részletes morfológiai vizsgálat hiányában jelenlétét és kártételét ez idáig nem különítették el a közönséges körte­le­vélbolháétól.

Hazánkból ismert körtelevélbolha-fajok: a.) sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens), b.) közönséges körtelevélbolha (Cacopsylla pyricola), c.) nagy körtelevélbolha (Cacopsylla pyrisuga), d.) füstösszárnyú körtelevélbolha (Cacopsylla pyri)
Hazánkból ismert körtelevélbolha-fajok: a.) sárga körtelevélbolha (Cacopsylla bidens), b.) közönséges körtelevélbolha (Cacopsylla pyricola), c.) nagy körtelevélbolha (Cacopsylla pyrisuga), d.) füstösszárnyú körtelevélbolha (Cacopsylla pyri)

Kevés információnk van a sárga körtelevélbolha elleni védekezésről. A rovar biológiája nagyon hasonló a másik három hazánkban is megtalálható levélbolháéhoz, így az azokra vonatkozó védekezési módokat célszerű követni. Ilyen például a vízhajtások eltávolítása, amivel a tojásrakók és a lárvák számára legalkalmasabb helyek számát csökkenthetjük, továbbá célszerű figyelni az optimális hajtásnövekedésre is.

A védekezést, ami jelentheti az olajos lemosó permetezést vagy a kitinszintézis-gátló szerek alkalmazását is, akkor érdemes megkezdeni, amikor a tojások kikelés előtt állnak, vagy amikor fiatal lárvák vannak a növényeken.

A védekezés legfontosabb időszaka a tavasz.

A sárga körtelevélbolha hazai jelenlétének kimutatása után fontos feladat a faj hazai elterjedésének a feltárása, biológiájának minél jobb megismerése, mert ez szükséges ahhoz, hogy megfelelő védekezési módokat dolgozhassunk ki e körtén károsító rovarfaj ellen.

Dr. Kontschán Jenő

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...

Palántától a savanyúságig

A magyar emberek szeretik, keresik és fogyasztják a savanyúságot, szokásnak is nevezhető. Egyre több különlegesség van Krajczár Józsefné kínálatában, ennek ellenére azt mondja, hogy a hagyományos savanyúságok népszerűsége töretlen, sőt, felfelé ível.

Sok és méretes alma lehet gazdaságos

A gyümölcsritkítás és a vértetű elleni védekezés állt a Jakabszálláson, Tánczos László idős almaültetvényében rendezett bemutató középpontjában. A jelenlegi gazdasági helyzet még rátett egy lapáttal az amúgy sem csekély problémahalmazra, amivel az almatermesztőknek szembe kell nézniük.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.

Ahol a holdnaptár készül

A Kertbarát Magazin kihagyhatatlan része a lap közepén megjelenő, kihajtható holdnaptár, amely sokaknak ad iránymutatást a kertészkedéshez. A naptár „mögött” egy kedves hölgyet és sokrétű tudást találunk. Bemutatjuk Cseperkálóné Mirek Barbarát, aki hónapról hónapra elkészíti az aktuális holdnaptárt, és aki természetesen e módszer szerint alakítja és műveli a saját kertjét is.

Bőséges eper- és cseresznye- termés Angliában

A szokatlanul magas hőmérsékletnek és a szokatlanul sok napsütésnek köszönhetően rendkívül bőségesen termett a földieper és a cseresznye az Egyesült Királyságban, az ország mindegyik hagyományos termőhelyén: Kentben, Norfolkban, Herefordshire-ben, Lancashire-ben és Skóciában.

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta szerdán a BBC hírportálja.

Drónozott növényvédelem

Előre menekülni a korszerűségbe – ez lehetne az évtized mottója a KITE Zrt. számára. Szakmai meggyőződésük szerint a növényvédelemben egyre több területen számíthatunk a drónok megjelenésére.