0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Barangolások, vízi túrák a Velencei-tónál

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Földtörténeti szempontból nagyon fiatal, kora mindössze 12 ezer évre tehető. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályozásoknak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

És ez nemcsak gyorsan melegedő vizének tudható be, hanem a tavon és annak környékén található számtalan látnivalónak is. Ezekből adunk egy kis ízelítőt.

A tó nyugati részét borító nagy nádasok, gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. Számos hazai és külföldi szakember tanulmányozta ott a nagy kócsagok, a kanalasgémek és más madárfajok életét, szokásait.

A Pákozd község közigazgatási területéhez tartozó 420 hektáros terület a Madártani Intézet javaslataira 1958 óta védett rezervátum, emiatt csak nemzeti parkos szakszemélyzet kíséretében látogatható.

A másik, méltán híres madaras terület a Velencei-tóhoz szervesen csatlakozó, 1966 óta védett Dinnyési-fertő, amely 529 hektáron terül el Dinnyés községtől nyugatra. A terület élővilágát bemutató Madárdal tanösvény szabadon látogatható, a fokozottan védett részek azonban ott is csak nemzeti parkos szakvezetővel tekinthetők meg. A Dinnyési-fertő és a Velencei-tavi Madárrezervátum 1979 óta szerepel a Ramsari Egyezménybe foglalt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján.

Szinte gyógyvíz

A 26 km2-es Velencei-tó több mint harmadát nádas borítja. A sok, évi mintegy 2000 órás napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 méteres mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava. Vize ásványi anyagokban rendkívül gazdag, különös tekintettel nátrium- és a magnéziumtartalmára, ezáltal gyakorlatilag gyógyvíznek minősül. Alapvetően a Császár-víz nevezetű vízfolyás táplálja, többletvizét pedig a mesterséges Kajtor-csatorna vezeti el. A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget. A tavon a halászat már a múlté, helyét a horgászat vette át, a nádgazdálkodás azonban a mai napig meghatározó tevékenység.

A március végétől október végéig tartó hajózási idényben menetrendszerű járatok indulnak Agárdról a pákozdi Szúnyog-szigetre, a népszerű kirándulóhelyre. Ennél többet láthatunk a tóból a Szúnyog-szigetre tartó 30 perces, vagy az Agárd, illetve Velence környéki 1 órás sétahajózásokon, valamint a kellemes hangulatú alkonyati hajókázáson. Aki pedig mélyebben szeretné megismerni a tó nádlabirintusait, az kenutúrákon is részt vehet.

A másfél, 3 és 6 órás különleges vízitúrák során a hajóval megközelíthetetlen részek is felfedezhetők.

Megismerhetjük a titokzatos úszólápokat, emellett a madárvilág megfigyelésére is nagyobb az esélyünk. A versenyzésre, vagy a barátaival, társaival evezni vágyóknak tökéletes program lehet a sárkányhajózás.

Érdemes még megtekinteni az agárdi H2O Akváriumházat is, ahol elénk tárul a Velencei-tó víz alatti élővilága: egyebek mellett láthatunk halakat, szitakötőlárvákat és vízi botpoloskákat.

Dinnyési Várpark

A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek nagy örömére. A látványos szabadtéri kiállítás célja az értékmentés és az oktatás. A parkban a ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített másai láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek.

A park egyediségét az adja, hogy a történelmi Magyarország várainak makettjét eredeti anyagukból készítették: a kicsinyített várak kőből, fából, téglából, vesszőből és sárból épültek.

A park építője, Alekszi Zoltán találta ki és alkotta meg a világon egyedülálló anyaghű makettparkot. A Várpark kiállítási anyagával az építő 2018-ban és 2019-ben bekerült a Guinness világrekorderek közé.

Katonai Emlékpark

Az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, az 1951-ben állított obeliszk környezetében alakították ki a Katonai Emlékparkot a pákozdi Mészeg-hegyen. A nemzeti emlékhely fejlesztése 2002-ben kezdődött 11 szervezet összefogásával, majd az Európai Unió pályázati támogatásával 2008-tól jelentősen felgyorsult. Jelen formájában 2010-ben nyitotta meg kapuit, és célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 172 év főbb katonai eseményeit, és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek.

Változatos természet

A Velencei-tótól északra elterülő Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadaspark a VADEX Mezőföldi Zrt. kezelésében várja a látogatókat. 96 hektáros területén egyharmad-kétharmad arányban osztozik Pákozd és Sukoró község.

Keletről a Sukorói-árok nevű vízfolyás, délről és nyugatról a Velencei-tavat megkerülő kerékpárút, illetve a Szúnyog-szigetre vezető közút, északról pedig az M7-es autópálya határolja.

Az arborétum nagyobb hányada a Velencei-hegység részét képező Mészeg-hegyen, kisebb része az attól keletre elterülő síkon fekszik. A legnagyobb tengerszint feletti magasság 160 méter. A 15 méter magas kilátóból azonban, a kitűnő domborzati fekvésből adódóan gyönyörű panoráma nyílik a Velencei-tóra és a Velencei-hegységre egyaránt. A területet a természetes erdőtársulással közel azonos cseres állományok uralják, zömében virágos kőris, kislevelű hárs, mezei juhar eleggyel. Elszórtan a kopárfásítások idején telepített fekete fenyvesek és a bokorerdő jelleget mutató molyhos tölgyes állományok fejlődnek.

Még ma is mintegy 130 fa- és cserjefaj fordul elő a területen, a korábbi telepítésekből fakadóan köztük olyan egzotikus fafajok is, mint a mocsárciprus és a páfrányfenyő.

A sekély termőrétegű sziklagyepeken a védett fekete kökörcsin, az apró nőszirom, a cseh tyúktaréj, a löszpuszta gyepeken a lila ökörfarkkóró, a bíboros kosbor, a tavaszi hérics és a különféle árvalányhajfajok, ősszel pedig a vetővirág díszlik.

A park állatvilága is rendkívül változatos, sok védett fajnak is otthonául szolgál. Szerencsés esetben olyan különleges állatokkal is találkozhatunk, mint a bikapók, az óriás énekeskabóca, a kis apollólepke, a kurta baing, a barna ásóbéka, a pettyes gőte, a rézsikló, a mocsári teknős, a kabasólyom, a darázsölyv, a vörös gém, a kis vöcsök vagy éppen a vidra.

A kikapcsolódni vágyóknak érdemes felkeresniük a 2017-ben megnyitott, több mint 7 hektáros vadasparkot, ahol jelenleg hat nagyvadfaj (gím-, dám-, szikaszarvas, őz, muflon, vaddisznó) 75 egyede látható. Az állomány nagysága természetesen évről évre változik.

Helyben vásárolható zoo-csemegével is kedveskedhetünk a vadaspark lakóinak, illetve interaktív oktatótáblák segítik a különböző nagyvadfajok felismerését.

A két madárröpdében öt fácánfaj, fogoly, páva, gyöngytyúk, kacagó gerle, szarka és szajkó él. Az emuk és vadpulykák a részükre létrehozott kifutókban láthatók. A vadaspark taván kialakított vízivilág-megfigyelő ponton nyári ludak, tőkés, illetve mandarinrécék színes serege gyűlik össze. Megfelelő érdeklődői létszám esetén vadasparki szakvezetés is igényelhető.

Kalandjátszótér, Tájmúzeum

Kicsik és nagyok egyaránt jól szórakozhatnak a Kalandjátszótéren. Koruknak és ügyességüknek megfelelően választhatnak a kötélcsúszda, a különféle mászókák, avagy a homokozó közül. A főzési-sütési lehetőség is fontos szempont a kirándulások szervezésekor, a vadaspark központi részén e célra 11 tűzrakó helyet alakítottak ki, és igen nagy népszerűségnek örvendenek.

Az úgynevezett nyitott szín 150 fő befogadására alkalmas, fedett, padokkal, asztalokkal ellátott építmény, céges rendezvényekhez, születésnapok, de akár esküvők megtartására is kiváló helyszín.

A parkban Tájmúzeumot is kialakítottak, ahol a tárlatok során bemutatják a térség kőzeteit, ásványait, valamint a Velencei-hegység, illetve a Velencei-tó növény- és állatvilágát. Az emeleti Halászati Kiállítás pedig felidézi a régi korok halászainak, nádaratóinak mindennapi életét.

Az 1300 méter hosszú Erdészeti tanösvény a közkedvelt kilátótól indul; a 9 állomáshelyen kihelyezett táblákon az erdő szerepéről, a különböző fafajokról, az erdészeti melléktermékekről és az erdészeti tevékenységekről olvashatunk.

Egyedi látvány

A Bence-hegyi kilátót 2018 márciusában adták át a Velencéhez tartozó, a város központjától mintegy 5 kilométerre található Bence-hegyen. A közel 19 méter magas toronyra 196 lépcső vezet fel.

A Velencei-tóra kitűnő kilátást nyújtó 210 méteres magaslaton már 1965 novemberében emeltek kilátót – egy elavult olajfúró tornyot helyeztek át a zalai olajmezőkről.

Az acéltorony hamar nevezetessé vált, jó tájékozódási pont volt a kirándulók és a tavon hajózók számára is. Karbantartás hiányában azonban az acéltorony szerkezete elöregedett, 1988-ra életveszélyessé vált, ezért azt robbantással lebontották. A velencei önkormányzat a kilátó helyén több alkalommal is megpróbált új tornyot építtetni, de kísérleteik meghiúsultak.

Végül a Velencei-tó és térsége, a Váli-völgy, a Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, valamint a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 2014-ben 80 millió forintos keretösszeggel kiírt ötletpályázata nagy sikert aratott. A beérkezett 156 pályaműből a bírálóbizottság – a közönség szavazatait is figyelembe véve – Kruppa Gábor és Merkel Tamás építészek természeti formákat is megidéző tervét fogadta el megvalósításra.

A megépítéshez szükséges forrást a Földművelésügyi Minisztérium adta. Jelenleg keddtől vasárnapig látogatható.

A Velencei-tó környékének turizmusa az utóbbi néhány évben jelentősen fellendült. Természetesen, főként a tavasztól őszig tartó főszezon a meghatározó, viszont egyre többen választják télen is szabadidejük eltöltésére a környéket. A tó körül fellelhető szálláshelyek, élményfürdők, borászatok és sportolási lehetőségek minőségi kikapcsolódást kínálnak minden idelátogató számára.

Kovács Norbert

Forrás: A Mi Erdőnk