Back to top

Disznótoros ízek kavalkádja

A koronavírus terjedésének akadályozása érdekében hozott hatósági intézkedések miatt idén nem kerülhetett sor az egész Kárpát-medencét átfogó, másfél évtizedes gazdag múltra visszatekintő Mezőgecsei Böllérversenyre.

Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői úgy döntöttek, hogy minimális számú résztvevővel szervezik meg a szomszédos Tiszacsomán az első kárpátaljai disznótoros napot, és a nap eseményeiről a médián keresztül tájékoztatják a közönséget.

Paraszti őseink a sertés feldolgozása terén igencsak maradandót alkottak, fogalmazott Rázsó Lajos, az alkalom főböllére.

A leggazdagabb menüsorral a beregvidékiek készültek

Eleink nem csupán arra figyeltek, hogy ízletes ételek egész sora készüljön a télire levágott hízóból, hanem arra is gondjuk volt, hogy semmi ne vesszen kárba.

A disznótoros napon a Kárpátalja különböző térségeiből érkezett hét csapat mutatta be, hogy náluk milyen étkeket tálalnak fel az év végi disznóvágáskor. A beregvidékiek például királyi, tizenkét fogásos menüvel készültek, melyben a kocsonyától kezdve a hagymás velőn, az abált szalonnán, az orjalevesen, a sült oldalason, a májas és véres hurkán, valamint a kolbászon át a szalagos fánkig minden helyet kapott. A felső-Tisza-vidékiek a náluk ilyenkor elmaradhatatlan, húsgombóccal megspékelt káposztalevessel kínálták a vendégeket.

A sertés hagyományos feldolgozása iránt érdeklődők mást is megtanulhattak.

Az izsnyéteiek (Munkácsi járás) például a sertés orjára bontásának előnyeit mutatták be, ilyenkor ugyanis a sertésgerinc egyben marad, és csak a háziasszony kreativitásán múlik, hogy hányféle fogást készít belőle.

A Felső-Tisza-vidékről érkezőktől további érdekességeket is megtudhattunk. Kőrösmezőn például a levágott hízót számos helyen ma is hatalmas fateknőben forrázzák le, és az állat testén átvetett láncon forgatják, míg a bőrének a tisztítása folyik. Ugyanitt szokásban volt az is, hogy a levágott sertést szalma híján az erdőszélen növő, decemberre már elszáradt páfránnyal perzselték meg.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság növekedésében

A japán vállalatok továbbra is fontos szerepet játszanak a magyar gazdaság további növekedésében, és amikor európai piaci terjeszkedésben gondolkodnak, akkor az elsők között tekintenek Magyarországra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Tokióban tárgyalt Nogami Kótaró japán agrárminiszterrel és több vállalat vezetőjével.

A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Rózsák csak rendelésre

Számos európai országban, köztük Dániában is még mindig zárva vannak a kertészeti árudák, az esetleges nyitásra azonban már készülniük kell a termelőknek. A DanRose rózsatermesztő üzemben is javában folynak az előkészületek.

Ilyen az egészséges méz (1.)

A méz a legegészségesebb táplálékaink egyike. A benne található enzimeknek és egyéb összetevőknek köszönhetően a cukortartalma sokkal kíméletesebben szívódik fel, mint a kristálycukor illetve ugyanezeknek az összetevőknek köszönhető gyógyhatása is. De mire kell ügyelnünk, hogy a méz valóban egészséges táplálék legyen?

A magyar bárányok Olaszba mennek… A juhtenyésztők már húsvétra készülnek

Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni.

Világszerte egyre drágább az élelmiszer

Az idén februárban 2014 júliusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a kilencedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint.