Back to top

Hasznos földlakó

Minden kertész tudja, hogy mennyire hasznosak a földigiliszták a talaj termékenysége szempontjából, és az iskolában is tanultunk róluk. Most egy kicsit mélyebben szeretném megismertetni önökkel ezeket a vonzónak csöppet sem nevezhető lényeket.

Több mint 6000 fajukat 30 családba sorolja a tudomány, ezek közül Európában öt család fajai élnek, hazánkban 60 különféle, 1,5–50 cm hosszú giliszta él, legnagyobb közülük az erdei giliszta.

A megjelenésük a talajban annak kémhatásától, hőmérsékletétől, levegőzöttségétől, nedvességtartalmától és szerkezetétől függ, valamint attól, hogy van-e elegendő táplálék a számukra.

Legfontosabb ezek közül a pH: a legtöbb földigiliszta a semleges vagy enyhén savas kémhatású talajt kedveli. A talajt savanyító műtrágyák használata ezért kimondottan káros rájuk nézve, például Ausztráliában védetté kellett nyilvánítani az egyik óriás fajukat, miután bevezették szuperfoszfáttal való trágyázását, és a legelőgazdálkodásról áttértek a gabonatermesztésre, ami tragikus hatással volt rájuk.

Segíthetjük az életüket, ha rendszeresen szerves növényi hulladékot terítünk a földfelszínre, ami kedvező nedvességet, hőmérsékletet teremt a számukra és tápanyagul szolgál.

Többféleképp javítják a talajéletet a földigiliszták:

egyrészt a nagyobb növényi hulladékok vagy állati ürülék földarabolását és humusszá alakulását segítik azáltal, hogy behúzzák a járataikba és megemésztik.

A giliszták földet is tartalmazó ürülékében 40%-kal több humusz van, mint a talaj fölső 20 centiméteres rétegében. A növényi maradványokon kívül az egy milliméter körüli szemcseméretű ásványi anyagokat, például homoszemcséket is megemésztik, így az apró hurkákban kiengedett ürülékben már a növények számára hozzáférhető tápelemek vannak. Amerikai kutatások szerint a friss gilisztaürülékben ötször több nitrogén, hétszer több foszfor és tizenegyszer több kálium van fölvehető formában, mint a talajban, emellett sok baktérium is található benne. Bőséges szerves anyag jelenlétében egy földigiliszta évente több mint 4 kiló ilyen hasznos anyagot juttat a talajba.

A giliszták állandó járatai nagymértékben javítják a talaj szerkezetét, levegőzöttségét és víztároló kapacitását.

Újabb kutatások szerint egy négyzetméteren 62 földigiliszta élhet a mélyben (még sovány talajon is), de nyolcszor annyian lehetnek akkor, ha sok a szerves anyag a felszínen.

Hektáronként 100-1000 kilogramm lehet az össztömegük. Legkisebb fajaik 1-2 cm hosszúak, a legnagyobbak trópusi vidékeken élnek és egy méter hosszúak. A nálunk is közismert közönséges földigiliszta arasznyi hosszú, és hat évig élhet, de nagyon sok ellensége van a ragadozó rovaroktól kezdve a kétéltűeken és számos madárfajon át a vakondig és a sünig. Talajba fúrt járata 3 méter mély is lehet, többfelé elágazik a felszín közelében, és egy nagyobb üreg van benne, ahol az állat átvészeli a kedvezőtlen időszakokat.

Sajnos a közkeletű vélekedéssel ellentétben, ha kettévágjuk, nem lesz belőle két giliszta, a legvalószínűbb, hogy mindkét fele elpusztul.

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2021/1-2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

A Mecsek oldalában virágzik a mandula

Az idei nagyon enyhe tél melegrekordokkal búcsúzott február 26-án, az első tavaszi hétvégére viszont visszatér a tél. Milyen állapotban várják a gyümölcsfák a fagyokat? A legmelegebb hazai termőtájakon gazdálkodókat kérdeztük. Pécs környékén és a Balaton déli partján a kajszi rózsaszín bimbós állapotban van, a Mecsek oldalában virágzik a mandula.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Folytatódik a Nébih élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül

2021. február 25-én, online zárókonferencián összegezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának legfontosabb eredményeit.

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.