0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A kipusztulás szélén a szürke fogoly

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

Az október 2-án benyújtott panaszlevél rámutatott arra, hogy a korábban Európa jelentős részén gyakori, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fogolyállomány érdekében igazoltan működő fajmegőrzési intézkedésekből Németország-szerte a szükséges beavatkozások mindössze 5 százalékát hajtották végre.

A fogoly magyarországi állományának alakulása ugyanezt a szomorú trendet követi.

E őshonos madárfajunk esetében, míg az 1960-as években az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján milliós egyedszámot meghaladó hazai állományt becsültek, mára ez a szám alig tízezerre tehető – a csökkenés tehát idehaza is több, mint drasztikus. Ezt a tendenciát erősíti meg az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Mindennapi Madaraink Monitoring Programja is.

A fogoly hazánkban is végveszélyben van!

Oka számos és sokrétű. Alapvetően a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák monokultúrája az apróvadfajok állományának hanyatlásához vezetett. A mezőgazdasági táblák méretbeli növekedésének, és minden zsebkendőnyi helynek a megművelése következtében eltűntek a mezsgyék, remízek, sövények, amelyek biztonságot jelentő környezetet és fészkelési lehetőséget biztosítottak a fogoly számára.

De nemcsak a mozaikos mezőgazdasági élőhely­meg­szű­nés okozza a problémát, hanem a precíziós mezőgazdálkodás következményeképpen intenzíven alkalmazott gyomirtó- és rovarirtószer-használat is.

A fogolycsibe 2-3 hetes koráig szinte kizárólag ízeltlábúakkal táplálkozik, azonban a kemikáliák alkalmazása a rovarfajok számának és mértékének számottevő csökkenését eredményezi, ezáltal a természetes szaporulat jelentős százaléka nem talál élelmet.

A búvóhelyek megszűnése miatt a fogoly a ragadozók számára szabad prédává vált, ami szintén tovább csökkenti a felnevelődő és a kifejlett állomány egyedszámát. Mindennek tetejében pedig a fogoly monogám faj. A tyúk a dürgési időszak idején a szomszédos „fogolycsalád” kakasait keresi fel a párválasztáshoz. Ezért mindennél fontosabb a létszám nagysága.

Abban az esetben, ha az egyedsűrűség nem éri el a négyzetkilométerenkénti két egyedet (ami már kritikus sűrűségnek számít), akkor gyakorlatilag nem lehetséges a szaporodás.

A csapatok február végén, március elején válnak szét, ezután kezdődhet a fészeképítés.

Csakhogy a mezőgazdasági gépek károkozása (kaszálógépek által szétdúlt fészkek) a túlélési arányt tovább csökkentik. Sajnos fészekmentést vagy vadriasztást a munkagépekkel folytatott tevékenységek során ma már alig végeznek.

Hogyan tovább?

A szürke fogoly, mint mezőgazdaságunk madárfaunájának szerves részét képező faja, a XXI. század tömegtermelő, automatizált, technológiai értelemben innovatív agrárvilágához nem tudott alkalmazkodni. A jelenlegi mezőgazdasági struktúra ellehetetlenítette élőhelyeit és táplálékát. A legnagyobb szerep a vad- és mezőgazdálkodókra hárul, nekik kellene tenniük a hazai állománycsökkenés megállításáért. Csakhogy a mezőgazdásznak nem érdeke a tartós szegélyélőhely kialakítása, a kaszálás elhagyásával történő fészekóvás, vagy éppen a kisparcellás, mindössze néhány hektáros gazdálkodás bevezetése, így a szürke fogoly sorsa sem.

Márpedig a fogoly a legjobb indikátora az agrár-ökoszisztémák állapotának, hiszen szorosan kötődik a mezőgazdasági területekhez.

Mindezek mellett állandó madár, azaz állományának nagyságát a vonulási veszteség sem befolyásolja.

Összefoglalva, ami a fogollyal történik, az történik általában a mezőgazdasági területeink természeti sokféleségével.

KAP-újratervezés mint első lépés

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a hazai gyakori madárfajok állományváltozását vizsgálta. Az elmúlt 21 év adatait összegyűjtve és elemezve arról számolt be, hogy az országos szintű felmérés alapján 28 madárfajnál állapított meg jelentős állománycsökkenést, és e fajok 70 százaléka főként agrárélőhelyekhez kötődik.

Olyan fajok tűnnek el a szemünk láttára, mint a mezei pacsirta, a jövő év madarának választott cigánycsuk, a füsti fecske vagy éppen a fogoly.

A madarak mellett más élőlénycsoportokban is aggasztó változások tapasztalhatók. A mezei nyúl évtizedek óta tartó állománycsökkenésének okai ugyancsak a mezőgazdaságban keresendők, a beporzó rovarok, köztük a házi méh állományainak összeomlása egyes növényvédő és rovarirtó szerek használatával hozható összefüggésbe.

Az ügy fontosságának és időszerűségének hangot adva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Országos Magyar Vadászkamara, valamint az Országos Méhészeti Egyesület részletes javaslatcsomagot készített a Közös Agrárpolitika újratervezéséhez, ami pontokba szedve a következőket foglalja magába:

1. Az agrártáj természetes és természet­közeli élőhelyfoltjainak, valamint a szegély­élő­helyeknek a megőrzése, oly módon, hogy a földhasználók érdekeltté váljanak azok fenntartásában.

Ez egyrészt ezen élőhelyfoltok művelési kötelezettség nélküli támogathatóvá tételével, valamint az eltűnésük/leromlásuk esetén megfelelő szankcionálással érhető el.

2. Az agrártáj időszakos vízállásainak, belvizes foltjainak megőrzése. Ez az említett szervezetek megítélése szerint az érintett területek támogathatóvá tételével és a vízmegőrzésre vonatkozó gazdálkodói együttműködések serkentésével érhető el.

3. A gyenge termőhelyi adottságú területek mentesítése a nem gazdaságos és indokolatlan környezetterhelést okozó szántóföldi művelés alól, és a földhasználatváltás elősegítése. Ez egyrészt a támogathatóság feltételéül szabott követelményrendszer alakításával, másrészt a földhasználatváltást segítő támogatási formák (ökorendszerek és nem termelő beruházások) kidolgozásával érhető el.

4. Az agrártáj mozaikosságának biztosítása a monokultúrás termelési rendszerek visszaszorításával és egybeművelt táblák maximális méretkorlátjának bevezetésével.

A monokultúrás termelésszerkezet és az egyre növekvő táblaméretek a természeti sokféleség, a talajállapot és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is aggályosak.

A javasolt változtatás a támogathatóság feltételéül szabott követelményrendszer alakításával érhető el.

5. Szegélyélőhelyek és természetközeli élőhelyfoltok létrehozása a jelenleg művelés alatt álló területeken. A gyepes szegélyek, mezsgyék, méhlegelők, bokorsávok, fasorok és vizes élőhelyek létrehozása a megfelelően kidolgozott – és a fenntartásukat szolgáló agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekkel tartalomban és időzítésben összehangolt – úgynevezett nem termelő beruházások támogatásával valósítható meg.

6. A mezőgazdasági földhasználattal érintett területeken a természeti sokféleség megőrzését szolgáló művelési módok és az agrotechnika megvalósításának elősegítése. A csökkentett inputanyag-bevitellel, a kímélő agrotechnikai beavatkozásokkal (pl. madár- és vadbarát kaszálás), a vegyszermentes szegélyekkel és kaszálatlan sávokkal jellemezhető gazdálkodási módokat a valós környezeti hozzáadott értékkel rendelkező, a földhasználók önkéntes vállalásait támogató agrár-környezetgazdálkodási kifizetési rendszer kidolgozásával megvalósíthatók.

A környezeti szempontból igazolt hatékonysággal jellemezhető Magas Természeti Értékű Területek kifizetéseinek megőrzése mellett indokolt az apróvad- és beporzóvédelmi programelemek kidolgozása és elindítása,

valamint a magas szintű vállalások ösztönzése a gazdálkodók körében.

7. A környezetkímélő földhasználat speciális eszközigényének megteremtése. A természetkímélő technológiára történő váltás (pl. kíméletes kaszálást biztosító gépek, méhkímélő növényvédelem eszközei, szegély­élőhelyek, vizes élőhelyek karbantartását szolgáló eszközök) támogatási lehetőségeit a KAP Stratégiai Terv beruházási támogatásainak megfelelő kialakításával szintén megvalósíthatók lehetnének.

8. A környezet- és természetkímélő mezőgazdasági földhasználat szaktanácsadás és végrehajtási rendszerének létrehozása.

A természetkímélő mezőgazdasági módok megvalósításához szükséges információhiány jelenleg akadályát képezi az extenzív földhasználati módok térnyerésének.

A KAP Stratégiai Terv forrásaira és a kormányzati kapacitásokra alapozva nélkülözhetetlennek tartják az említett összefogó szervezetek a környezetbarát megoldások gyakorlati ismereteinek földhasználók részére történő megosztását a megfelelő szaktanácsadói hálózaton keresztül, és ezek érvényesítését a támogatások végrehajtási folyamatában is.

Az új Közös Agrárpolitikának az újratervezése, ezen pontoknak a bevezetése elengedhetetlen feltétele lenne a hazai agrártáj változatossága, az apróvadállomány csökkenésének megfékezése, a méhpusztulás megállítása, valamint a mezőgazdasághoz szorosan kötődő madárvilág sokszínűségének megtartása, így a fogoly védelmének szempontjából. A vészharang kong, egyre hangosabban és vészjóslóan. Most kell tenni a fogolyért, mert lehet később már visszafordíthatatlan a folyamat. Ha lesz később egyáltalán…

Forrás: Kistermelők Lapja