Back to top

Hazai kutatás eredményei segíthetnek a citromfűtermesztésben

A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során jelenleg kevés figyelmet fordítanak.

Kovács Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Szent István Egyetem) doktorjelöltje a napokban megvédett doktori értekezésében a citromfű (Melissa officinalis L.) legfontosabb betegsége, a szeptóriás levélfoltosság elleni védekezés lehetőségeit kutatta, vizsgálva a fajták fogékonyságát, valamint növényi és ásványi eredetű anyagok hatékonyságát szabadföldön és in vitro körülmények között.

A citromfű pályája történelmi korokon ível át.

Paracelsus gyógyhatású karmelitavizétől a 2015-ben elnyert „Az év fagyaltja” díjig terjedő sikereit kellemes, citrusos illatú illóolaja és fenoloid típusú vegyületei alapozták meg.

Termőterülete hazánkban csupán pár száz hektárra tehető, de a növény szárított leveleinek felhasználásával készített gyógy- és élvezeti teák szinte minden drogériában és élelmiszerüzletben kaphatók. A növény illóolaját és kivonatait vírusellenes tulajdonságuk miatt ajakherpesz elleni kenőcsök készítéséhez is használják.

Fotó: MATE/Kovács Gergő

A gyógynövény kultúrák növényvédelmi technológiájának fejlődését több tényező is gátolja, ezek között a beszűkült növényvédőszer hatóanyag paletta az egyik jelentős akadály. Ennek oka, hogy a növényvédőszer-gyártók kevésbé érdekeltek abban, hogy új készítményeiket a kisebb gazdasági jelentőségű kultúrákban is engedélyeztessék.

Emellett a vezető kultúrákat is sújtja, hogy az EU növényvédő szer hatóanyagok sorát vonja vissza, de ezzel sajnos nem tart lépést az új hatóanyagok bevezetése.

Kovács Gergő első kézenfekvő kutatási célja ezért az volt, hogy megvizsgálja különböző származású citromfű anyagok fogékonyságát a szeptóriás levélfoltosság kórokozójára (Septoria melissae Desm.). Az Egyetem Soroksári Kísérleti Üzemében és Tangazdaságában beállított, három évig tartó szabadföldi vizsgálatai során megfigyelte, hogy a kórokozó kártétele az altissima alfajba tartozó állomány esetében volt a legkisebb. Emellett a többi vizsgált fajtánál is jelentős fogékonyságbeli eltérésekről számolt be. A vizsgálati eredmények alapján a jövő ígéretes feladata lehet ellenálló genotípusok szelektálása. Az ellenálló fajták használatával a növényvédelmi költségek jelentősen csökkenthetők.

A kutató a produkcióra és beltartalomra irányuló vizsgálatai alapján rámutatott, hogy a levelek hatóanyag tartalma összefügg a levélfelület fertőzöttségének mértékével.

A szeptóriás fertőzés negatívan hat az illóolaj-tartalomra, mert csökkenti a növény ép mirigyszőreinek a számát, amelyek a citromos aromájú illóolaját tárolják.

Fotó: MATE/Kovács Gergő

A gyakorlat számára legizgalmasabb vizsgálatait a kórokozó tenyészeteivel végezte. Eredményei alapján a ceyloni fahéj és a kakukkfű illóolaja 0,3% és 0,1% koncentrációban képes teljesen gátolni a kórokozó növekedését táptalajon. A fahéj illóolaja továbbá akadályozza a kórokozó konídiumainak csírázását is. Az illóolajok mellett a szegfűszeg, a fahéj és a fokhagyma vizes kivonata is hatékonyan gátolja a kórokozó növekedését táptalajon. A vizsgált szervetlen vegyületek (oltott mész, szódabikarbóna és vízüveg) laboratóriumi körülmények között szintén hatékonynak bizonyultak a kórokozó ellen. Szabadföldi növényállományban a réztartalmú lombtrágya készítmények is hatékonyan csökkentették a kórokozó kártételét.

Kovács Gergő eredményei kiindulási alapul szolgálnak az ellenálló citromfű fajták nemesítéséhez, továbbá a citromfű és tágabb értelemben a gyógynövény kultúrák környezetbarát növényvédelmének fejlesztéséhez.

A kutatást Zámboriné Dr. Németh Éva egyetemi tanár (MATE) illetve Dr. Nagy Géza (NÉBIH) társ-témavezetésben segítették.

Fotó: MATE/Kovács Gergő

Kovács Gergő felvételein citromfű növény, továbbá egészséges és beteg levélzetű citromfű növény látható.

Forrás: 
MATE

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bizonytalanság a legrosszabb

Egy éve kezdődtek a Covid19 miatti nagy bezárások, és még mindig nem látszik, mikor térhet vissza minden a régi kerékvágásba. Bár a kertészeti termesztést összességében kevésbé sújtották a járvány hatásai, ebben az ágazatban is megfigyelhetők rendhagyó folyamatok.

Rózsák csak rendelésre

Számos európai országban, köztük Dániában is még mindig zárva vannak a kertészeti árudák, az esetleges nyitásra azonban már készülniük kell a termelőknek. A DanRose rózsatermesztő üzemben is javában folynak az előkészületek.

Ilyen az egészséges méz (1.)

A méz a legegészségesebb táplálékaink egyike. A benne található enzimeknek és egyéb összetevőknek köszönhetően a cukortartalma sokkal kíméletesebben szívódik fel, mint a kristálycukor illetve ugyanezeknek az összetevőknek köszönhető gyógyhatása is. De mire kell ügyelnünk, hogy a méz valóban egészséges táplálék legyen?

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Olajretek-vetőmag – biztonságosan

Az olajretek-vetőmag termőterülete hazánkban ritkán haladja meg a 10 ezer hektárt. A megtermelt vetőmag túlnyomó része export célú termeltetés, kisebb részét a Magyarországon zöldítésre vetett keverékek komponenseként használják fel.

Sok szeretettel Nőnap alkalmából!

Minden kedves hölgy olvasónknak eredményes és békés évet kívánunk a nemzetközi nőnap alkalmából. Dr. Fekete Szabolcs okleves kertészmérnök csodálatos kompozícióból állítottunk össze egy „kis csokrot”.

Magyarország hivatalosan is mentes a kéknyelvbetegségtől

Elismerte az Európai Unió a kéknyelvbetegség-mentesítési program eredményességét Magyarországon. A nyilatkozattal egyidejűleg az ország teljes területén feloldották a betegség miatt elrendelt korlátozásokat. Erdős Norbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a kedvező státusz fő pozitívumaként az élőállat-szállítások folyamatának egyszerűsödését emelte ki.

Fakadnak a rügyek, az olajos szereket már mellőzzük – Növényvédelmi előrejelzés 10. hét

Az ismét melegedő időben egyre-másra fakadnak a gyümölcsfák rügyei, rövid időn belül be kell fejezni az olajos lemosó permetezéseket, nehogy a permetlé kárt tegyen bennük. Előjöttek a vadméhek és a katicabogarak, de aktivizálták magukat a hideg elől elbújt poloskák is. Elérkezett továbbá a kerti pázsit megtisztogatásának ideje.

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.