0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Így fotózza a gazdaságát, ha kiposztolásra szánja a képet

Érdekes útmutató jelent meg az agrarheute.com portálon a közösségi médiában aktív gazdálkodóknak arról, hogy mire ügyeljenek, és mi az, amit feltétlenül kerüljenek el, ha olyan fotót készítenek, amit meg szeretnének osztani.

A német szaklap szerzője egy sor hasznos dolgot összefoglalt a fényviszonyoktól kezdve a perspektíván át az utómunkákig, illetve kitért az olyan, nem fotótechnikai részletekre is, amelyeket figyelembe véve kellemetlen magyarázkodásoktól kímélhetjük meg magunkat. Ez utóbbiakból gyűjtöttük ki a lényeget.

A legfontosabb, hogy minden egyes fotó, még a telefonos pillanatfelvételek esetén is kétszer gondoljuk át, hogy valóban azt üzenik-e, amit szeretnénk.

Mert amit egyszer kiposztoltunk, azt gyakorlatilag lehetetlen eltüntetni a netről, és ki szeretne újra meg újra szembesülni egy nem szerencsés, vagy éppen félremagyarázott régi fotójával.

Még a kép készítése előtt gondoljuk át:

  • Mit szeretnék megmutatni, és mit szeretnék ezzel üzenni?
  • Ki és mi legyen a fotón, milyen szituációban?
  • Mi legyen a háttér?
  • Mi bizonyulhat zavarónak?
  • Mi erősíthet rá a kívánt hatásra?

Főleg az állatokat ábrázoló fotóknál ajánlott egy kicsit több fáradságot szánni az előkészületekre: legyenek az állatok tiszták, a háttér pedig esztétikus, és – adott esetben némi asszisztencia igénybevételével – oldjuk meg, az állatok érdeklődő kifejezéssel szerepeljenek a képen, hegyezzék a fülüket stb.

Ugyanakkor túlzásba se vigyük a stylistkodást.

Ha embereket fotózunk valamilyen munkavégzés közben, akkor arra kell nagyon figyelni, hogy senki ne szerepeljen előnytelen vagy félreérthető helyzetben, illetve arckifejezéssel. Jobb, ha egy egész fotósorozatot készítünk, és utólag kiválasztjuk, amin mindenki vállalhatóan néz ki.

Családtagokra és munkatársakra egyaránt érvényes, hogy a nyilvánosságnak szánt fotón csak olyan szerepelhet, aki ezzel egyetért. Gyerekek esetén különösen figyeljünk, ne felejtsünk el engedélyt kérni a gondviselőjüktől. Főleg akkor nyer majd értelmet az a tanács, ha egyszer újra lehet látogatókat fogadni a farmokon, teszi hozzá a szerző.

Kitér a cikk arra is, hogy

ne posztoljunk olyan felvételt, amelynek a megértéséhez hosszas magyarázat szükséges.

A közösségi médiában ugyanis gyakran az eredeti kommentár nélkül, sőt, nem ritkán szándékosan újrakommentálva osztják meg a fotókat. Olyan képeket válasszunk tehát, amelyek többet mondanak száz szónál.

Ne hozzuk magunkat kellemetlen helyzetbe olyan képekkel, amelyeken az állatok betegnek vagy ápolatlannak tűnhetnek (vigyázat, a laikusok a normál istállói szennyeződést is másképp látják, mint az állattartók!). Nem muszáj ragyognia minden sertésnek és tehénnek, de a tőgyre és a lábakra ragadt trágya azért ne járja be a világhálót.

Természetesen más vonatkozik az zárt szakmai csoportokra,

ahol egyebek között betegségtüneteket is meg lehet vitatni, de itt sem árt előtte egy pillantást vetni a fórum szabályzatára, és meggyőződni, hogy nem kerülhetnek ki tudtunk nélkül a fotók – javasolja az agrarheute.com cikke.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu