Back to top

Indítsa be kora tavasszal növényeit nitrát tartalmú nitrogén műtrágyával!

Az őszi vetési időszak alatt – leginkább az őszi búza esetében – sok helyen kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. A túlságosan nedves talajviszonyok között végzett vetés talajtömörödést, ezáltal nem megfelelő kezdeti növekedést okozott. A rossz körülmények miatt helyenként a tőszám beállottság sem megfelelő.

Azonnal ható nitrogén, amely folyamatosan rendelkezésre áll

Miután a téli nyugalmi időszak befejeződik, folyamatosan biztosítani kell a nitrogén ellátást, főleg az alulfejlett repce, és őszi búza vetések esetében.

A nitrát formában jelen lévő nitrogént a növények gyökerei közvetlenül fel tudják venni, hideg talajhőmérséklet esetén pedig ez az egyetlen forma, amit a növények hasznosítani tudnak.

Jelentősebb mennyiségű nitrogén mineralizáció csak 5-8 C talajhőmérsékleten kezdődik.

A tavaszi fejtrágyázással adagolt N mennyiség a kijuttatás időpontjától függ

A repce a tél során részben elvesztett lombleveleit kell, hogy pótolja, ráadásul az oldalrügyek kifejlődése is a rövid, kora tavaszi időszakra esik. Március végére – mikor az intenzív hajtásnövekedés kezdődik – az összes N mennyiséget ki kell juttatni a repcének.

Különösen a gyengébb állományok esetében szükséges intenzív, nagy dózisú műtrágyázást végezni, ami 80-100kg N/ha kijuttatást jelent.

Fontos továbbá kén kijuttatása is, ezzel is segítve az állomány gyenge őszi fejlődés utáni felzárkózását. A későn vetett búzáknak nem sok lehetőségük volt a tápanyagfelvételre ősszel, gyenge fejlettségük miatt nem igényelnek rögtön nagy nitrogén mennyiséget. Ezért a tavaszi első N dózist az N min érték alapján érdemes meghatározni, de minden esetben a kijuttatás idejének figyelembe vételével. Ha kora tavasszal kezdjük az első kijuttatást, akkor 40kg N/ha mennyiség elegendő lehet a növények indulásához.

A későbbi fejlődés függvényében dönthetünk a teljes maradék mennyiség második alkalommal történő kijuttatása mellet is, vagy akár megosztva egy harmadik kijuttatást is alkalmazhatunk.

Figyeljünk azonban arra, hogy semmilyen körülmények között ne legyen tápanyag hiányos időszak, az amúgy is alulfejlett állományokban. Ha a fejtrágyázás időpontja bármi oknál fogva március közepén, vagy végén történik, akkor a növényeknek nagyon kevés idejük marad a növekedésre.

Ebben az esetben jelentősen meg kell emelni a műtrágya dózist (legalább 80 kg N /ha szintre), azért hogy a növényállomány napi növekedési ütemét maximalizálni tudjuk.

Találja meg a megfelelő műtrágyát a NutriGuide®-al

A Borealis L.A.T által kifejlesztett online tápanyag utánpótlás tervező program, a NutriGuide® segít kiszámolni a növények tápanyag igényét, és kiválasztja a gazdaság számára legjobb fajta műtrágyát is. A műtrágya kijuttatás idejére is ajánlást tesz, így egy komplett tápanyag-utánpótlási terv készíthető néhány kattintással. (x)

Használata ingyenes, elérhető a Nutriguide.Borealis-LAT.com weboldalon.

NutriGuide® – Tápanyagellátás-tervezés egyszerűsítve

 

 

Forrás: 
Borealis L.A.T

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld sziget a Gellért-hegyen

Az idén országos díjat kapott Gellért-hegyi kertjére Molnár István Mihály, cikkünk szerzője. Fajtákról és növényvédelemről osztja meg tapasztalatait.

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Harc a repce rovarkártevői ellen

A Corteva négyrészes online konferenciájának utolsó napján a repce volt a figyelem középpontjában, a napraforgó, a kukorica és a kalászosok után. Mint Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezetője fogalmazott, egy ekkora cég számára az innováció nem választható opció, hanem kötelező feladat.

Az Európai Unió búzaföldjei átvészelték a fagyokat

Az Európában két héttel ezelőtt tapasztalt hirtelen lehűlés és fagyok nem valószínű, hogy súlyos károkat okoztak volna a búzaföldeken. Ez köszönhető a növény fagytűrő képességének és a helyenkénti hótakarónak, ami óvta a búzát a fagykártól – állítják elemzők és kereskedők.