Back to top

Kihívások után, kihívások előtt Mezőhegyesen

Hektikus év volt 2020 Mezőhegyesen is. Volt tavaszi aszály, özönvíz és márciustól a koronavírus járvány is rendkívüli intézkedéseket követelt. Mindemellett beruházásokat indítottak el és adtak át. A vezérigazgató azonban összességében pozitívnak értékeli az évet.

MMG - Kihívások után, kihívások előtt Mezőhegyesen

„Szakmai értelemben azt gondolom, hogy a hetven egynéhány napnyi csapadékmentes időszak ellenére is jó termelési eredményekkel tudtunk zárni, – jelentette ki Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója – ebből kifolyólag azt gondolom, hogy a növénytermesztési technológia jó szinten van, jó irányban gondolkoznak a kollégák, és ilyen szélsőségeket is úgymond tudunk kezelni, illetve a 2020-as évben komoly szakmai eredmény volt Mezőhegyesen azoknak a robotos istállóknak az üzembehelyezése, betelepítése, illetve használatba vétele, ami várakozáson felüli eredménnyel zárt.”

Kovács Norbert
Fotó: Csatlós Norbert

"A gazdasági eredményeinkben sokat segítettek a kiegyensúlyozott és magas terményárak, amik az idei évben még tovább növekedtek, illetve a tejár is megfelelő színvonalon volt.

Természetesen mindig lehetne több is, de nem vagyunk elégedetlenek, illetve az összes többi ágazatunkkal együtt, amik adott esetben nem mindig pozitív értelemben járulnak hozzá a teljes cég működéséhez, de azokkal együtt is jelentős pozitív eredményt tudtunk könyvelni" – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A pozitív eredmények ellenére sem kényelmesedhetnek el a mezőhegyesi szakemberek. A képeinken látható repcetábla például „technológiai versenyben” van egy másikkal. Ilyen szántóföldi kísérleteket is igyekeznek folyamatosan beépíteni a gazdálkodásba, illetve erre a termőhelyre adaptálni a legújabb technológiai lehetőségeket.

Repce Mezőhegyesen 2021. februárjában
Fotó: Csatlós Norbert
Az idei évet azonban várhatóan leginkább a gazdaságban mindenhol zajló beruházásokhoz való folyamatos alkalmazkodás jellemzi majd.

Kovács Norbert hangsúlyozta: "Komoly szakmai alapokon nyugvó magas hozamterveket készítettek a kollégák tejtermelésben is növénytermesztésben, de a lótenyésztésre is ugyanezt mondhatom, illetve

a beruházásokat kell olyan ütemben és olyan módon végrehajtanunk, hogy azok határidőben elkészüljenek, de mellette a termelést hátrányosan ne érintsék.

Természetesen, ha elkészülnek, akkor lesznek igazán jelentős és javuló tendenciák, most a folyamatban az a nehéz, hogy minden olyan ágazatban zajlik beruházás, amelyben egyébként termelés is. És hogy ezt a kettőt optimálisan összehangoljuk, ez a nagy kihívás."

Robotos fejés Mezőhegyesen
Fotó: Csatlós Norbert
Egy profitorientált termelőüzemnek elengedhetetlen megfogalmaznia a hosszú távú céljait is. Különösen igaz ez egy állami tulajdonú cégre.

Mezőhegyesnek az állam komoly feladatokat szán mintagazdaságként, az oktatásban, valamint a digitális agrárium kiépítésében és a magyar mezőgazdaság modernizációjában.

"Tavaly év végén és idén év elején készítettük és hamarosan végleges formába kerül egy olyan tízéves stratégiai terv, ami ugyan a nevéből fakadóan is tartalmaz hosszútávú és csak célként megfogalmazott stratégiai elvárásokat, de ez egy üzleti terv szintjére is lebontásra került, melyben konkrétan számszerűsítve vannak bizonyos célok, bizonyos elvárások és a beruházásoknak a kifutása, mert ugye, amit említettem, ezek nagyon jelentős beruházások.

Már a jóváhagyásához is szükségesek voltak ezek az üzleti tervek.

Ezeknek az összefogása van ebben, illetve egy olyan szakmai kitekintés, hogy mi várható az ágazatban, mi várható az országban, de mi várható akár nemzetközi szinten is a mezőgazdaságban, és ehhez mi hogyan tudunk alkalmazkodni, milyen pályája lehet a cégnek ebben a 10 évben. Ezt tartalmazza ez a tízéves terv" – emelte ki a vezérigazgató.

Fotó: Csatlós Norbert
Manapság egy mezőgazdasági nagyüzem tevékenységében meg kell találni azokat az ideális területeket, amellyel a gazdálkodás eredményes lehet. Nem lehet csak egy lábon állni, de a túl színes paletta is ugyanolyan veszélyes lehet. Mezőhegyesen a 10 éves stratégia készítésekor ezt is átgondolták, a ménesbirtok gazdálkodása kellő struktúrával bír.

Kovács Norbert elmondta: „Jelentős gazdasági értelemben a vetőmag üzletág. Itt ugye a teljes vertikumot szeretnénk és korszerűsítésre is kerül az öntözéstől egészen addig, hogy zsákban kiszerelve odaadjuk a vetőmagot – sorolja a vezérigazgató.

Nagyon komoly láb, és természetesen a történelmi múltnak maghatározója, és a jövőben is így lesz, a lótenyésztés.

Én azt gondolom, nagyon-nagyon jelentős a szarvasmarhatenyésztés. Nem létszámát tekintve, hanem technológiáját tekintve. Tehát itt azok a fejlesztések, amit majd szeretnénk továbbadni az érdeklődőknek, hogy mit és hogyan lehet ezzel a robotos technológiával elérni.

A hagyományos növénytermesztésben is komoly jövőkép előtt állunk. Én azt gondolom, hogy a digitális agrárstratégia kapcsán lesznek olyan új technológiák és olyan új megoldások, amelyek mindenképpen nagyon érdekesek lesznek.”

Talán ezek a legfőbb lábaink, de ezen kívül még hogyha egyet kell mondanom és nem utolsósorban, ez az oktatás.

Fotó: Csatlós Norbert
Akár a mi helyi oktatásunk korszerűsítése akár infrastruktúrában, akár tartalmában. Ez egy nagyon jelentős, illetve az, hogy a szakmai egyetemeknek gyakorlati vagy képző helyei legyünk. Ez is nagyon fontos stratégiai cél. (x)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.