Back to top

Kihívások után, kihívások előtt Mezőhegyesen

Hektikus év volt 2020 Mezőhegyesen is. Volt tavaszi aszály, özönvíz és márciustól a koronavírus járvány is rendkívüli intézkedéseket követelt. Mindemellett beruházásokat indítottak el és adtak át. A vezérigazgató azonban összességében pozitívnak értékeli az évet.

MMG - Kihívások után, kihívások előtt Mezőhegyesen

„Szakmai értelemben azt gondolom, hogy a hetven egynéhány napnyi csapadékmentes időszak ellenére is jó termelési eredményekkel tudtunk zárni, – jelentette ki Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója – ebből kifolyólag azt gondolom, hogy a növénytermesztési technológia jó szinten van, jó irányban gondolkoznak a kollégák, és ilyen szélsőségeket is úgymond tudunk kezelni, illetve a 2020-as évben komoly szakmai eredmény volt Mezőhegyesen azoknak a robotos istállóknak az üzembehelyezése, betelepítése, illetve használatba vétele, ami várakozáson felüli eredménnyel zárt.”

Kovács Norbert
Kovács Norbert
Fotó: Csatlós Norbert

"A gazdasági eredményeinkben sokat segítettek a kiegyensúlyozott és magas terményárak, amik az idei évben még tovább növekedtek, illetve a tejár is megfelelő színvonalon volt.

Természetesen mindig lehetne több is, de nem vagyunk elégedetlenek, illetve az összes többi ágazatunkkal együtt, amik adott esetben nem mindig pozitív értelemben járulnak hozzá a teljes cég működéséhez, de azokkal együtt is jelentős pozitív eredményt tudtunk könyvelni" – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A pozitív eredmények ellenére sem kényelmesedhetnek el a mezőhegyesi szakemberek. A képeinken látható repcetábla például „technológiai versenyben” van egy másikkal. Ilyen szántóföldi kísérleteket is igyekeznek folyamatosan beépíteni a gazdálkodásba, illetve erre a termőhelyre adaptálni a legújabb technológiai lehetőségeket.

Repce Mezőhegyesen 2021. februárjában
Repce Mezőhegyesen 2021. februárjában
Fotó: Csatlós Norbert
Az idei évet azonban várhatóan leginkább a gazdaságban mindenhol zajló beruházásokhoz való folyamatos alkalmazkodás jellemzi majd.

Kovács Norbert hangsúlyozta: "Komoly szakmai alapokon nyugvó magas hozamterveket készítettek a kollégák tejtermelésben is növénytermesztésben, de a lótenyésztésre is ugyanezt mondhatom, illetve

a beruházásokat kell olyan ütemben és olyan módon végrehajtanunk, hogy azok határidőben elkészüljenek, de mellette a termelést hátrányosan ne érintsék.

Természetesen, ha elkészülnek, akkor lesznek igazán jelentős és javuló tendenciák, most a folyamatban az a nehéz, hogy minden olyan ágazatban zajlik beruházás, amelyben egyébként termelés is. És hogy ezt a kettőt optimálisan összehangoljuk, ez a nagy kihívás."

Robotos fejés Mezőhegyesen
Robotos fejés Mezőhegyesen
Fotó: Csatlós Norbert
Egy profitorientált termelőüzemnek elengedhetetlen megfogalmaznia a hosszú távú céljait is. Különösen igaz ez egy állami tulajdonú cégre.

Mezőhegyesnek az állam komoly feladatokat szán mintagazdaságként, az oktatásban, valamint a digitális agrárium kiépítésében és a magyar mezőgazdaság modernizációjában.

"Tavaly év végén és idén év elején készítettük és hamarosan végleges formába kerül egy olyan tízéves stratégiai terv, ami ugyan a nevéből fakadóan is tartalmaz hosszútávú és csak célként megfogalmazott stratégiai elvárásokat, de ez egy üzleti terv szintjére is lebontásra került, melyben konkrétan számszerűsítve vannak bizonyos célok, bizonyos elvárások és a beruházásoknak a kifutása, mert ugye, amit említettem, ezek nagyon jelentős beruházások.

Már a jóváhagyásához is szükségesek voltak ezek az üzleti tervek.

Ezeknek az összefogása van ebben, illetve egy olyan szakmai kitekintés, hogy mi várható az ágazatban, mi várható az országban, de mi várható akár nemzetközi szinten is a mezőgazdaságban, és ehhez mi hogyan tudunk alkalmazkodni, milyen pályája lehet a cégnek ebben a 10 évben. Ezt tartalmazza ez a tízéves terv" – emelte ki a vezérigazgató.

Fotó: Csatlós Norbert
Manapság egy mezőgazdasági nagyüzem tevékenységében meg kell találni azokat az ideális területeket, amellyel a gazdálkodás eredményes lehet. Nem lehet csak egy lábon állni, de a túl színes paletta is ugyanolyan veszélyes lehet. Mezőhegyesen a 10 éves stratégia készítésekor ezt is átgondolták, a ménesbirtok gazdálkodása kellő struktúrával bír.

Kovács Norbert elmondta: „Jelentős gazdasági értelemben a vetőmag üzletág. Itt ugye a teljes vertikumot szeretnénk és korszerűsítésre is kerül az öntözéstől egészen addig, hogy zsákban kiszerelve odaadjuk a vetőmagot – sorolja a vezérigazgató.

Nagyon komoly láb, és természetesen a történelmi múltnak maghatározója, és a jövőben is így lesz, a lótenyésztés.

Én azt gondolom, nagyon-nagyon jelentős a szarvasmarhatenyésztés. Nem létszámát tekintve, hanem technológiáját tekintve. Tehát itt azok a fejlesztések, amit majd szeretnénk továbbadni az érdeklődőknek, hogy mit és hogyan lehet ezzel a robotos technológiával elérni.

A hagyományos növénytermesztésben is komoly jövőkép előtt állunk. Én azt gondolom, hogy a digitális agrárstratégia kapcsán lesznek olyan új technológiák és olyan új megoldások, amelyek mindenképpen nagyon érdekesek lesznek.”

Talán ezek a legfőbb lábaink, de ezen kívül még hogyha egyet kell mondanom és nem utolsósorban, ez az oktatás.

Fotó: Csatlós Norbert
Akár a mi helyi oktatásunk korszerűsítése akár infrastruktúrában, akár tartalmában. Ez egy nagyon jelentős, illetve az, hogy a szakmai egyetemeknek gyakorlati vagy képző helyei legyünk. Ez is nagyon fontos stratégiai cél. (x)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült Dr. Drobnyák Árpád

Keresztezéssel kialakított, alternatív tartásra alkalmas fajtajelöltek termelési és szaporodási paramétereit vizsgálta házityúkban Dr. Drobnyák Árpád, aminek eredményeiért Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója a Magyar Tudományos Akadémián vette át a díjat.

Szenzációs eredmény

A hollandiai Ermelóban tartott távlovas világbajnokságon végül csak egy párosunk vett részt, Szösz Letícia és lova, Koheilan Szilaj. Ők viszont a nagyon rangos 12. helyen végeztek.

Mely élelmiszerek kerülnek leggyakrabban a kukába?

Egy kutatás szerint a salátalevelek, a kenyér és a tej azok az élelmiszerek, melyek top 20-as kategóriában szerepelnek azon ételek között, amelyeket a leggyakrabban dobunk ki. Ezeken kívül a tojás, joghurt és számos gyümölcs- és zöldségfajta is gyakran a szemétben végzi.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.