Back to top

Új, környezetbarát temetkezési formák

A világ különböző részein igen eltérőek a temetkezési szokások. Készülnek „koporsók” falevelek préselésével, gombafonalakból, bambuszból, de a hamvasztás alternatívájaként a mikróbák segítségével történő gyors lebomlással is vannak már példák a természet körforgásába illeszkedő távozásra...

A jégurna elolvad a vízrebocsátás után
Fotó: youtube
A halál a földi élet része, de lehetne része az életnek is a halálban, hiszen születhet élet belőle. Ha mottót lehetne választani ehhez a témához, Lavoisier gondolata lenne a legideálisabb „Semmi sem veszett el, semmi sem keletkezett, minden átalakult.”

Ahogy növekedett a Földön az emberek száma egyre több természeti környezet, elsősorban őserdő semmisült meg azért, hogy élelmiszert termeljünk, hatalmas épületeket készítsünk, ahol dolgozhatunk, és legyen fedél a fejünk felett. Itt azonban nincs vége, mert az ember még azután sem képes elengedni a ragaszkodást a fizikai testhez, miután azt már elhagyta az élet.

A temetkezési szokások nemcsak az élet körforgását teszik lehetetlenné, de még szükségtelenül nagy terheket rónak a természetre is.

Tervezzünk előrelátóan

Az utóbbi években az élet számos területén azon dolgoztak a feltalálók, hogy egy égetően fájdalmas helyzetre, az egyre növekvő szennyezésekre próbáljanak megoldásokat keresni. Koránt sem meglepő, hogy új utakat keresnek arra is, hogy a temetkezést is környezetbarátabbá tegyék.

Az élet körforgásának gondolatához időbe telik hozzászokni...
Fotó: youtube

A Design For Death Architecture résztvevőji is szívügyüknek tekintették ezt a problémát.

A tervezők által igazán figyelemreméltó elképzelések születtek, amelyekből érződik, hogy mély empátiával nyúltak hozzá a kérdéshez.

A kegyelem erdeje

Bizonyára sokan vannak köztünk, akik nem szeretnek temetőbe járni, mert olyan nyomasztó és furcsán érezzük magunkat ott. A kegyeleti erdők egyszerre több előnnyel is járnak. Ezek olyan őserdők, melyek ezáltal védetté válnak és ahol még az emlékezés is magasztos és gyógyító folyamattá válhat. Habár a látogatók biztonsága végett gondozottak, ezeken a helyeken már csak a legszükségesebb esetben avatkoznak be az erdő életébe, és nagyon kíméletesen helyezik el a maradványokat.

Mondani sem kell, hogy míg a hagyományos temetőkben a betoné és a köveké a főszerep, ezekben az emlékerdőkben az életé, a növényeké.

Adjunk életet

Egy kegyeleti erdő másabb hangulató, mint a műkövekkel teli temető
Fotó: Csatlós Norbert
Aki közel áll a természethez és a fákhoz, bizonyára szívesen átlényegülne egy fává. Mivel semmi sem vész el, csak átalakul, azért, hogy ez ne legyen annyira „értelmetlen” dönthetünk úgy, hogy inkább életet adunk.

Enzo Pascual és Pierre Rivière egy 100%-ban komposztálódó, biológiai úton előállított kapszulát tervezett a hamvak számára,

amely lebomlása során gazdagítja a talajt és élteti a növényzetet, azt a fát mindenképpen, ami belőle nő majd ki.

Csomózott koporsó

Shaina Garfield 2019-ben a Design Indaba-n beszélt az általa tervezett textilből készített kegyelti eszközről. Az lebegett a szeme előtt, hogy teremtsen egy olyan lehetőséget, amely során a halál nem elszakítja az embert a természettől, hanem ellenkezőleg, ami által ismét közelebb kerülhet hozzá. Ő a makramé „koporsót” alkotta meg.

A testet gombaspórákkal átitatott fonalak veszik körül, amelyek előmozdítják a természetes folyamat lezajlását és a szervezetben található méreganyagok megemésztését.

Van még valami elképesztő a találmányában: hogy a gyászolók saját maguk is részt vehetnek a készítésben. Olyan ez, mintha a hozzátartozójukat a szeretetükkel fonnák körül. Csomózás közben egyfajta meditatív állapotba kerülve gyógyulásban is részesülnek, mely során elgyászolják a gyászt. Ez a technológia is remekül együttműködik a környezettel különösen, amikor még faültetéssel is párosul.

Gombamicéliummal kezelt fonalból horgolt koportsó
Fotó: youtube

Élet az élet után

A gombák használata a talaj tisztításában nem annyira új keletű dolog, Csernobilban és Rotterdamban is bevetették. A világ első micéliumalapú, mohaággyal bélelt koporsóját Bob Hendrikx fejlesztette ki, mely segíti a test „komposztálódását”, a méreganyagok lebontását miközben gazdagítja a talajt és az élővilágot.

Az „élő gubó” teljesen természetes, és az előállítása is környezetbarát.

Alkalmazása során pedig az emberi test ismét kapcsolatba kerül a természettel, és elképzeléseik szerint segítségével jelentősen csökkenhet az átalakulás időtartama.

Bambusz gubó

A kínai Lisha Li, Jiping Xiong, Haimo Xu és Wei Xu–t a hernyóból pillangóvá válás folyamata ihlette, ezért készítették el az újjászületést szimbolizáló gubókoporsójukat bambuszból. Azt szeretnék ezzel érzékeltetni, hogy ez az átalakulás nem a hernyó halála, hanem a pillangó születése.

Életeket menthet

Gombamicéliumokkal kezelt koporsó
Fotó: youtube
Az emberek legtöbbje a megélhetésért dolgozik, ezért kétségbejtő tapasztalás, amikor azzal szembesülnek, hogy nincs kereslet a munkájukra. Egy projekt ezért felkarolta Zimbabwe kosárfonó nőit, akik a turizmus csökkenése miatt képtelenek eladni kosaraikat, pedig számukra eddig is csak ez az egyetlen emberhez méltó pénzkeresési forma létezett.

A szaktudás és az anyag tehát biztosított,

ezért már csak annyi szükséges, hogy sikerüljön mindezt a biológiai úton lebomló kosárkoporsó formájába átültetni, és akkor ezeknek a fokozottan kiszolgáltatott embereknek is lehetővé válik a túlélés. Vigasztaló lehet az a tudat, hogy egy ember elmúlásával hozzájárulhat mások életének, és egészségének megőrzéséhez illetve gyermekeik taníttatásához.

Levelekbe csomagolva

Meital Tzabari az általa tervezett koporsóhoz lehullott faleveleket használ alapként, melyeket vízben oldódó ragasztóval rögzít több rétegben. Az évszakok váltakozásának gondos megfigyelése során vált a levelek szenvedélyes rajongójává, így természetesen ez lett számára az ihlet forrása.

Vesszőkből font koporsó
Fotó: wikipedia

Az ötletének a mondanivalója mélyen megérinti az embert,

mert ahogy a fák ősszel levetik elhasznált lombruhájukat, úgy a lélek is csak a már alkalmatlan „ruháját” hagyja maga mögött, hogy kiszabadulva tovább élhessen.

The greenhouse: az emberi talaj

2020. decemberében nyílt Seattle közelében egy különös létesítmény, mely az emberi testet 30 nap alatt gyengéden, jótékony mikróbák segítségével komposzttá alakítja.

Azért választották az üvegház elnevezést a projektnek, mert azon a helyen kezd a kicsiny mag kicsírázni és életre kelni.

Kapszula-koporsó, melybe fát lahet ültetni
Fotó: youtube
Katrina Spade szerint az a céljuk, hogy méltóságteljesen adják vissza az emberi testet a természetnek, így visszakerülhet a körforgásba és támogathatja az életfolyamatokat. A berendezésben keletkezett tiszta talaj később felhasználható erdők, kertek gazdagítására. 2019. áprilisában Washington volt az első állam, amely legalizálta az emberi maradványok ilyen módon történő ártalmatlanítását. Egyelőre 10 férőhellyel indították el a projektet, de idővel szeretnék kiterjeszteni az egész világra.

A halál a kényes témák közé tartozik.

Nem szeretünk róla beszélni, nem szeretünk rá gondolni, pedig kellene, mert minél jobban menekülünk valami elől, annál félelmetesebb és nehezebb teherré lesz. Az elmúlás gondolata azért visel meg minket annyira, mert legbelül azt érezzük, hogy nem olyan életet élünk, amilyet szeretnénk. Ezen csak mi változtathatunk, ha igyekszünk minden napot megélni, minden nap kihozni magunkból a legjobbat, elmúlik a félelem, és a távozásra is másképpen gondolunk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Új erdészeti gépek a Komatsutól

A japán Komatsu a különböző teljesítményű hidraulikus földmunka- és építőipari gépek (rakodók, kotrók, gréderek, dömperek stb.), targoncák és alagútfúró berendezések mellett az erdészeti gépeknek is (fakombájnok, forwarderek stb.) nagy gyártója. A közelmúltban új erdészeti kiközelítő rönkszállító, 9–12 tonna közötti terhelhetőségű forwarderekkel jelent meg a piacon.