0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Személyes tapasztalataiból építkezik

Horváth János főállásban műszaki szakelőadó a MÁV-nál, mellette pedig már több mint 30 éve gazdálkodik a Veszprém megyei Békáson. A kertművelést, az állatokról való gondoskodást nagyszüleitől, szüleitől tanulta el. Saját vállalkozásában, a Horváth Farmon kezdetben állatokat tartott, majd néhány éve gyógynövénytermesztésre váltott.

Amikor az 1990-es évek elején kiváltotta az első őstermelői igazolványát, Horváth János még nyulakat tenyésztett, majd sertéseket és bikákat tartott. Később termőföldeket is bérelt, és az állattartás mellett gabonát termesztett. Abban hitt, hogy a szorgalmas munkára lehet jövőt építeni, a gazdálkodás jövedelme pedig akár pótolhatja a főállásért kapott fizetést.

A politikai, gazdasági változások azonban az évtizedek alatt sokszor megnehezítették a kis falukban gazdálkodók életét

– sokan ezért is költöztek inkább a városokba, ott kerestek megélhetést, meséli. A piaci változások, mint az európai uniós csatlakozás hozta termékdömping ugyancsak csorbították a lehetőségeket. Horváth János kitartása azonban megmaradt, igaz, továbbra is főállás mellett gazdálkodik, és ma már a gyógynövények termesztésére fókuszál.

A váltást könnyítette, hogy imád befőzni, lekvárokat, savanyúságokat készíteni, amelyekhez mindig is használt fűszernövényeket, és azok gyógyhatásairól is sokat olvasott. A párja is támogatta az ötletét, így kezdődött a Horváth Farm Békás gyógynövényes tevékenysége 2016-ban. A ház körül, a kertben addig is sokféle értékes növény nőtt, majd a vállalkozó tudatosan is szaporította a számukat, és megtanulta észrevenni a korábban kaszált területeken előbújó hasznos fajokat. Ehhez felidézte a gyerekkori élményeit, és gyűjtötte a tapasztalatokat az idős, a természettel összhangban élő emberektől, akiknél régen is a gádorban, az éléskamrában száradtak a gyógynövények.

Találkozott füvesemberekkel és a népi gyógyászatot sikeresen alkalmazókkal, és a hiteles tájékoztatás érdekében magán is kipróbálta a fűszer- és gyógynövények hatását.

Sokféle alapanyag

Az érdeklődésének megfelelően az elmúlt években fokozatosan átalakult a gazdaságban termesztett fajok köre. A családi ház kertjében, körülbelül 1000 négyzetméteren a konyhakerti növények helyett gyógynövényeket telepített, például levendulát, zsályát, tárkonyt, kakukkfüvet, szappanfüvet és körömvirágot, ám a betelepített fajok mellett a gyümölcsfák alja is „visszavadult”. Ennek is köszönhető, hogy magától is megjelent a kertben például a fürtös menta, az orvosi székfű, a katángkóró, a papsajtmályva, a fekete peszterce, a lándzsás útifű és a kerek repkény.

Kezdetben főként saját célra készítette a gyógynövénytermékeket Horváth János, és az volt a célja, hogy az alapanyagokat bemutassa, és velük kapcsolatos tapasztalatait megossza az érdeklődőkkel, majd a kereslet fokozatosan nőtt. Ezért az addig bevételt hozó lekvárok és savanyúságok mellett a gyógynövénytermékek is bekerültek a farm kínálatába.

A gyógynövények körülbelül 60 százaléka gyűjtésből, a gazdaság mintegy 40-50 kilométeres körzetéből származik. A növényeket hagyományos módon, a padláson, keretekre feszített szúnyoghálón szárítják, hogy alulról is levegőzzenek.

A farmon készült termékek közül a legkedveltebbek a szárítmányok és a teafüvek.

Például a galagonya virágos ágvégéből és a virágokból is (százszorszép, rózsa, ibolya, napraforgószirom, pipacs, kamilla, búzavirág stb.) nem is tudta kielégíteni a keresletet.

Jelenleg 140-féle szárítmányt, 44-féle tinktúrát kínál az őstermelő, a kenőcsök pedig igény alapján készülnek, például visszérre vagy fájó térdre fekete nadálytőből. Vannak olajban áztatott növények (macerátumok), melyekkel bőrbajok kezelhetők, illetve a kenőcsök támogató részei, kiegészítői.

Saját részre jó minőségű borban áztat gyógynövényeket, mert az alkohol intenzívebben kivonja a hatóanyagokat a növényekből.

Talált szerzetesi recepteket, melyek eredete több száz évre nyúlik vissza, és kíváncsiságból gyógy­likőröket is készített.

A vásárlók ősztől tavaszig keresik a megfázásra, légúti bajokra hasznos növények teáit, szirupokat és tinktúrákat. A stresszes, fáradt, álmatlan napokra pedig sokan vásárolják a citromfű, levendula, komló összetevőjű teakeveréket, mondta Horváth János.

Háborítatlan területekről

A gyűjtési naptár sokat segít az alapanyagok beszerzésénél, a kiváló minőség érdekében pedig csak az emberi tevékenységektől távol eső helyekről gyűjtenek, hogy a növényeken véletlenül se legyen permetszer vagy más káros szennyeződés. Legalább ilyen fontos a gyűjtés utáni gyors elsődleges feldolgozás is.

Gyűjtésnél figyelembe veszik, hogy mely fajokat milyen napszakban érdemes szedni.

Régi népi megfigyelés, hogy a telihold sok növény esetében magasabb hatóanyagot eredményez, és mindig azokból a növényekből terem több, amire az adott évben a legnagyobb szükség van. Talán tavaly ezért is a légutakra ható gyógynövényekből adott sokat a természet, említette Horváth János.

A gyűjtésen kívül a gyógyhatású növények kereslete is idényszerű. Februártól decemberig mindig lehet valamit gyűjteni, ám előfordulhat, hogy a kedvezőtlen időjárás megakadályozza egy-egy faj időben való begyűjtését. Akkor abból abban az évben nem gyűjtenek, mert a hatóanyag-tartalom később csökken.

A kevésbé ismert növényekből, vagy az igények visszaesése miatt előfordul, hogy időszakosan kimarad a gyűjtés, feldolgozás.

Ugyanakkor arra is van példa, hogy valamire lenne kereslet, de azért hagyja abba a gyűjtést Horváth János, mert a termőhelyén kevés van belőle,

többnyire az emberi tevékenységek következtében. A termékfejlesztést általában az ösztönzi, hogy gyűjtéskor talál valami új fajt, ami szintén felhasználható.

A leszedett gyógynövények megfelelő tárolással több évig is felhasználhatók, legföljebb a hatóanyagukból veszítenek valamennyit, a vállalkozó azonban inkább arra törekszik, hogy annyit gyűjtsön, termesszen, amit az évben feldolgoz és értékesít. A természet ugyanis – kevés kivételtől eltekintve – minden évben adja e növényeket.

Több csatornán is értékesít, a piacok és rendezvények mellett vásárolnak tőle háztól is, és csomagküldést is vállal, aminek a jelentőségét növelte a járványhelyzet.

A boltokban kínált üzemi gyártásból származó, így olcsóbb gyógynövényes teákkal, szörpökkel, lekvárokkal nehéz, szinte lehetetlen versenyezni, ugyanis sokan csak az árat nézik, nem vetik azt össze a minőséggel. A reklámoknak köszönhetően és a szebbnél szebb csomagolások miatt a bolti termékek vannak előnyben, bár a kistermelő tapasztalatai szerint is fokozatosan bővül a kézműves termékeket előnyben részesítő vásárlói réteg.

A HoReCa szektor képviselőivel is tárgyalt, de az eltérő motivációk, magas jutalékok miatt nem tudtak üzletet kötni. Bár kiváló marketingeszköz, a fesztiválokon, nagy rendezvényeken való részvétel sem kifizetődő Horváth János szerint, az ott eladható teafűből nem lehet kitermelni a helypénzt, a termékek önköltségét és a sok belefektetett munkát.

Hasznos mellékállás

A gyógynövénygyűjtés, -termelés, -feldolgozás Horváth Jánosnak feltöltődést, az örök tanulást, a természettel való egyensúlyba kerülést, a kikapcsolódást jelenti. A munka igen időigényes, hisz sokszor egy egész napba kerül, amíg például annyi ibolyát gyűjt be, amiből néhány adag tea főzhető, a pipacs pedig csak szirmonként szedhető, szárítható, különben megtörik, elveszíti színét, minősége romlik. A tevékenység tehát kitölthetné a teljes napjait, az ennél nagyobb léptékű gazdálkodásnak azonban nagyobb a piaci, gazdasági koc­kázata is. Horváth János ezért egy ideig továbbra is mellékállású őstermelő marad.

A Horváth Farm elsődleges célja a tanácsadás, a tapasztalatok megosztása, azonban mindig van hová fejlődni.

Horváth János célja, hogy bővítse, finomítsa, fejlessze, és talán más vállalkozási formában bővítse majd a termékpalettát. Ehhez persze partnerek is kellenek. A személyes tanácsadás fontos, és sok vevő igényli is ezt, amikor azonban a terepen van, vagy feldolgozással van elfoglalva, kevés idő jut válaszolni a levelekre, beszélgetni. E szerteágazó munkafolyamatok miatt még nem volt ideje honlapot készíteni, pontos listát és használati utasítást írni a termékekhez, pedig úgy gyorsabban és hatékonyan tudnák kiválasztani az érdeklődők a nekik megfelelő gyógynövényeket és az azokból készült termékeket. A tervek közt ezért ennek pótlása is szerepel.

Bíznak benne

A gyógynövények iránt általában a 30 évnél idősebbek érdeklődnek. A nők nagyobb bizalommal fordulnak e témához, bár nem egyszerű egy idegennek beszélni arról, ha tyúkszemre vagy aranyérre kell tanácsot kérni, meséli Horváth János. A bemutatókat nagyon élvezik azonban a gyerekek is, nagy élmény volt, amikor foghatták, morzsolhatták, ízlelhették, szagolhatták a növényeket, ők már ezen ismeretek birtokában nőnek fel. Horváth János úgy tapasztalta, hogy a gyakori növényeket sem ismerik fel az emberek a természetben, pedig lehet, hogy rendszeresen használják főzéshez, sütéshez. Volt például olyan látogató, aki a farmon döbbent rá, hogy a saját udvara is tele van útifűvel, miközben ő a bioboltban vásárolja a belőle készíthető köhögéscsillapítót. Segít az ismeretek bővítésében, hogy manapság a médiában is többet hallani a gyógynövények kedvező hatásairól.

A vásárlók keresik az egyedi kézműves termékeket, de azok megjelenése is fontos. Sok dicséretet, elismerést kap a vevőktől például azért, hogy az általa kínált teafű illata és színe olyan a tasakban, mintha az előző héten szedték volna le. A postások is gyakran áradoznak, milyen jó illata van a csomagjainak.

A gyógynövényekből készített teák élvezeti hatásuk miatt is népszerűek, de egyre nagyobb azok tábora, akik a gyógyhatásukban bíznak. A gyógynövényes kézműves termékek esetében is sokat nyom a latban az összetevők megbízható eredete, vegyszermentessége.

Forrás: Kertészet és Szőlészet