Back to top

Bár szikkad a talaj, de keleten még gondot okoz a belvíz

A múlt hét közepén ismét jelentősen megváltozott időjárásunk, a február közepi hideg időszakot tavasziasan enyhe periódus váltotta, és a meleg a hét első felében csak fokozódott. A csapadékos idő azonban nem tért vissza, így kissé szikkadni, száradni tudtak a talajok, ami főként a keleti országrészben fontos, hiszen ott okoz sokfelé egyre nagyobb gondot a belvíz.

A múlt hét közepén jelentős melegedés kezdődött, ugyanakkor a gyakori köd miatt ez nem jutott egyformán érvényre az ország minden részén. A Dunántúl nyugati tájain már múlt szerdán 10 fok fölé melegedett a levegő, az északkeleti országrészben ekkor még a legmelegebb órákban is csak 1-2 fok körül alakult a hőmérséklet.

A meleg idő csütörtökön tovább terjedt kelet, északkelet felé, így nagy hőmérsékleti különbségek alakultak ki a napos és a ködös északkeleti tájak között.

Pénteken is megmaradt ez a hőmérsékleti kettősség, bár ekkor egy frontrendszer is érkezett, melynek hatására északkeletre sokfelé esett 1-5 mm közötti eső, az Alföld északkeleti részén, ennél több, 5-10 mm is hullott. Szombat reggelre nagy területet borított köd, így sokfelé visszaesett a nappali felmelegedés mértéke, a 10 fok fölötti maximumok a napos délnyugati országrészre szorultak vissza.

Északon, északkeleten még vasárnap is megmaradt a rétegfelhőzet, máshol ismét 10 fok fölé melegedett a levegő. Hétfő óta a reggeli ködfoltok jellemzően mindenütt feloszlanak napközben, a maximum hőmérsékletek az ország túlnyomó részén 10 fok fölött, szerdán 15 és 21 fok között alakultak.

Csapadék csak a pénteken átvonult frontrendszerből hullott, a többi napon országszerte száraz időjárás volt a jellemző. A napsütésben gazdagabb délnyugati tájakon, ahol eső sem esett az elmúlt egy hétben jelentősen szikkadt a talajok felső, felszín közeli rétege. Ugyanakkor a keleti országrészben, elsősorban a jelenleg is áradó Tisza mentén és a Tiszántúl déli felén egyre komolyabb gondokat okoz a már hetek óta jelen lévő belvíz.

A mélyebb talajrétegek az ország nagy részén telítettek, így a talajok felső egy méteres rétege az ország túlnyomó részén feltöltődött a tél során, ami jó kilátásokat jelez a vegetációs időszak kezdetére.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek kissé. Bár a tél során többször is előfordultak kemény fagyok, melyek többfelé hótakaró nélkül érték az őszi vetést, ezek nem voltak olyan mértékűek, hogy számottevő területen fagykárokat okoztak volna az őszi vetésű gabona vagy repce állományokban. Az Alföldön és északkeleten a belvíz jelent egyre nagyobb problémát.

A folytatásban még péntekig marad az évszakhoz képest meleg, reggel helyenként párás, ködös, de jellemzően napos idő.

Szombat hajnalban, majd vasárnap napközben egy-egy hidegfront vonul át fölöttünk, melyek hatására a hétvégén és a jövő hétfőn már több lesz a felhő, bár továbbra is lesznek napos időszakok. Számottevő csapadék nem valószínű, szombat hajnalban fordulhat elő gyenge eső főként a keleti országrészben. A front hatására szombaton a Dunántúlon és északkeleten megerősödik az északnyugati szél.

A hőmérséklet ugyan több fokkal visszaesik, de még így is az átlagos értékek fölött alakul majd.

Vasárnap hajnaltól éjszakánként ismét fagypont alá hűl reggelente a levegő, de -4 foknál hidegebb nem valószínű. A kora délutáni maximumok 7 és 12 fok között várhatók. Keddtől ismét anticiklon alakítja időjárásunkat, melegszik az idő, ismét sok lesz a napsütés, bár visszatérnek a reggeli pára- illetve ködfoltok.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.

Pillanatok alatt pusztult el egy fél kecskenyáj

A pásztor még soha életében nem látott hasonló tragédiát, de a falu idős gazdálkodói sem hallottak, még csak hasonló eseményről sem. A szerencsétlenül jár pásztor nyájának jelentős részével feltehetőleg villámcsapás végzett.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

Legeltetés és gyomirtás - gyomkezelés szarvasmarhákkal

Itt a tavasz, a hőmérséklet melegszik, a madarak csicseregnek,a tulipánok is virágzanak, viszont ezzel egyidőben a nemkívánatos gyomnövények is megjelentek. Hogyan hat ez a legeltetésre? Mire számítsanak a szarvasmarhatartók a gyomkezelési stratégia tervezésekor?

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.