Back to top

Erdőfelújítás szajkóval

Az erdészek áldott tevékenysége mellett egyes vadfajok is segédkeznek az erdőfelújításban. A szajkó, népies nevén a mátyásmadár, bár dúvadnak számít fészekfosztó kártétele miatt, azonban ellenpontozza ezt azzal, hogy jelentős szerepet játszik az erdő ökológiai folyamatainak fenntartásában, így az erdőfelújításban is.

Erdőfelújításról akkor beszélünk, ha egy adott területen az erdőállomány megöregszik, beteg, vagy idegenhonos, invazív fajok alkotják.

Az erdészeknek több módszer is rendelkezésükre áll felújítására, ami történhet mesterséges módon, csemete- vagy magültetéssel, illetve természetes úton, mint például amikor az idősebb fákról lehulló makkokból sarjadó erdő keletkezik.

Ilyen természetes módszer a szajkók makkszeretete is, akik ősszel és télen a makkterméseket nagyobb távolságra, a gyűjtési ponttól 1-6 km-es körzetben szállítja és rejti el.

A gyűjtési periódusban akár 4500 db tölgymakkot is képes elrejteni 0,5-15 méteres távolságokban. A makkokat természetes mélyedésbe helyezi, csőrével rögzíti, majd lombbal és mohával takarja. Az elraktározott makkoknak egy részét viszont nem fogyasztja el, ezáltal a makkokból természetes „erdőfelújítás” alakulhat ki.

Szelekciós hatása is van a szajkónak a tölgyfaállományban.

A vizsgálatok eredményei szerint a szajkó kifejezetten azokat a makkokat keresi, amelyek tölgymakkormányossal fertőzöttek. A makkban található lárvákat kicsipegeti, az életképes, egészséges makkokat pedig elrejti télre.

A Pilisi Parkerdő munkatársai Veresegyház határában, egy rossz állapotú fenyvesben cser makkal töltött tálcákat szereltek fel a szajkók számára.

A szajkók hamar felfedezték a lehetőséget, rákaptak a makkra, amit gondosan előválogattak, s csak az egészséges szemeket vitték magukkal.

"Szárnyas" erdőfelújitás a Pilisi Parkerdőnél

Ez is remekül láttatja, hogy az erdészek és a vadon élő állatok mint egyfajta szimbiózisban élnek. Az egyik kisegíti a másikat, és akár olyan hasznos eredményeket érhetnek el közösen, mint az erdőfelújítás, ami a klímaváltozás mellett a biodiverzitás szempontjából is kiemelten fontos.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötven év ötven nappal hosszabb nyár - magyar kutatás a klímaváltozásról

Az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzése alapján az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon, a nyár viszont ötven nappal hosszabb lett, mint a hetvenes években volt. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. A folyamat következtében várhatóan az ökológiai rendszer szerkezete sérül.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Rezét újra szolgálatban

Sikeresen teljesítette a hatósági üzembe helyezési vizsgát a Gemenci Állami Erdei Vasút gőzöse, így újból szolgálatba állhat. Utasokkal teli szerelvényeket azonban a koronavírus-járvány miatt még nem vontathat.

25 év, 25 erdei kincs, 25 kilométer

Negyed évszázada tart a környezeti nevelés a Mecsekerdő Zrt. erdei iskoláiban, ennek alkalmából az online oktatásban is felhasználható ismeretterjesztő sorozatot készít, valamint közös kilométer- és emlékgyűjtésre hív a baranyai erdőgazdaság.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Pompás „jégbabák”a királykúti jegesbarlangban

Szemet gyönyörködtető, és ritkán látható méretű képződmények jöttek létre a királykúti jegesbarlangban, ahol az idei tél időjárása különösen kedvezett a jégképződés folyamatának. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Telkibányai Erdészetének kezelésében van Magyarország egyetlen jegesbarlangja.