Back to top

Merre tart a magyar szőlő fajtapolitika?

Megkezdte munkáját a Szakmaközi Borszőlő Szaporítóanyag Bizottság, amely munkájában a szakterület neves képviselői vesznek részt. Alapkoncepcióként leszögezhető, hogy tevékenységük egy plusz lehetőséget teremt arra, hogy a termékpálya elejéről megközelítve versenyképesebbé lehessen tenni a magyar szőlő-bor ágazatot.

Molnár Ákos
Fotó: viniczai
Ennek ugyan a forrásoldala nem kimeríthetetlen, így alaposan be kell osztani az eltelepített oltványok után befolyó 10 forintot.

„Ebből a szempontból nem túl szerencsés időszakban vagyunk, hiszen az elmúlt években, ha nem is volt telepítési láz, de a hazai ültetvények jól kiszámítható megújulása zajlott”

- vázolta a lehetőségeket Molnár Ákos, a Bizottság elnöke. Statisztikailag nézve ezek a telepítési számok jól csengenek - ha azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt 12 évben a hazai ültetvényhálózat harmada újult meg. Ugyanakkor ez azt is jól mutatja, hogy nem történt más, mint a szőlők öregedésének megállítása, vagyis csak az „amortizáció” lett visszapótolva.

Bár elképzelhető, hogy szűkösek a források – és lassan folyik be a kívánt összeg -, ugyanakkor látni kell, hogy jó programokkal akár a magyar állam, akár az unió bizonyos támogatásai elérhetőkké válnak. Hosszú időt igénybe vevő, rövid távon nem látványos sikerekkel kecsegtető és költséges projektről van szó.

A Bizottság az első lépésekkel azt az irányt szeretné meghatározni, amellyel a termelői elképzeléseknek, a piaci igényeknek megfelelő kutatásokat és fejlesztéseket indítja útjára. Ehhez meg kell vizsgálni, mi foglalkoztatja a gazdákat a genetikai alapok kapcsán, fel kell mérni azokat a – megalapozott - igényeket, melyek a gyakorlat oldaláról megfogalmazódnak. Ebben a munkában a HNT hálózatára támaszkodnak. Az ezt segítő online kérdőív elkészült, amit több csatornán is elérhetővé tesznek. Kiküldik a hegybíróknak, nagyobb termelőknek. „Az a kérésünk, hogy minél szélesebb körben töltsék ki a kérdőívet”- ezen keresztül is szeretnék alaposan megismerni az igényeket. Úgy tartják, nem maradhat szótlan, aki perspektívikusan gondolkodik az ágazat jövőjét illetően.

A Bizottság munkájának másik fontos eleme, hogy feltárják, milyen genetikai forrásokkal, infrastruktúrával rendelkezik a szakma, milyen emberi erőforrásokra támaszkodhatnak, milyen kutatási programok folynak.

Felmérést végeznek az oktatási és kutatási intézmények körében, illetve igyekeznek bevonni azokat a gazdaságokat, melyek maguk is végeznek vizsgálatokat. Mindezek ismerete azért is fontos, nehogy egymással párhuzamosan, azonos témában folyjanak kutatások. Össze kell vonni az erőket, hogy hatékony munkát lehessen végezni.

Ezen információk alapján készül a stratégiai terv, s kitűzik azokat a rövid-, közép- és hosszútávú  célokat, melyek mentén megindulhat a tényleges munka.

„Az elmúlt időszakban alig fejlődtünk a szőlő biológiai alapok területén, alig követtük le a fogyasztói igények változását, a környezetterhelés kérdéseit, az éghajlatváltozás okozta kihívást”- mutatott rá Molnár Ákos, itt az idő, hogy határozott válaszokat fogalmazzunk meg, amelyek több évtizedre meghatározzák az ágazat jövőjét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Egy magyar borászat Kínában

Bár Kínáról elsősorban nem a bor jut eszünkbe, de tény, hogy az utóbbi két évtizedben jelentős szereplővé vált a hatalmas ázsiai ország a világ borpiacán. Európán kívül már régóta Kína a magyar bor egyik legnagyobb vásárlója, ráadásul a kínai borigény évről évre meredeken növekszik.

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikálisan fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.

Borvidékeink ütőere a borturizmus

Kiadónk elindította a szerdánként jelentkező MMG Gazdahang című podcast csatornáját, ahol az aktuális agrárhírek mellett egy stúdióbeszélgetés keretében izgalmas témával színesítjük az adást. Ehhez létrejött az MMG Direkt is, ahol videó formájában lehet megtekinteni a beszélgetést.

A szárazság eddig a kártevőket hozta helyzetbe – Növényvédelmi előrejelzés 15. hét

A mintegy negyed éve tartó szárazság eddig elsősorban a rovarkártevőknek kedvezett, a kórokozók jelentősebb fellépéséhez hiányzott a csapadék. A megelőző védekezés mindenesetre száraz időben is ajánlott volt az almafa-varasodás és a csonthéjasok virág- és hajtásfertőző moníliája ellen, ha pedig csapadékosra fordul az idő, akkor csak így kerülhető el a járvány.

Magyar borok premierje a világ legismertebb borászati szaklapjában

A Decanter májusi számának 36 oldalas speciális melléklete a magyar borokkal ismerteti meg a világ borfogyasztóit. A világ legismertebb borászati szaklapja az Egyesült Királyságban elérhető magyar borokat és az export szempontjából legjelentősebb magyarországi borvidékeket mutatja be világszerte Toronyi Zsuzsa (Wines of Hungary UK) szervezésében, az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával.

Ígéretes újdonságok - rovarbarát növények

A Taspo szaklap a közelmúltban bemutatott néhány ígéretes új nemesítésű fajtát, amelyek várhatóan népszerűek és keresettek lesznek a kertészeti árudák és a felhasználók körében. A szép, változatos színvilágú, a klímaváltozás hatásait minél jobban elviselő fajták mellett rovarbarát növények nemesítése a cél.

Minden, amit Tokajról, a tokaji boról tudni kell

Április 9-én debütált a kétnyelvű TokajKalauz, mely immár negyedik kiadásával mutatja be a történelmi borvidék csodáit a legizgalmasabb pincéktől, a helyi gasztronómián, rendezvényeken és legszebb kirándulóhelyeken át a legjobb szálláshelyekig.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

Kékfrankos, a Monarchia nagyágyúja

A Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin első 2021-es tematikus bortesztjének főszereplői a Kékfrankosok voltak. Az első ötletként ez egy magyar megmérettetés lett volna, de grazi kollégájuk, Jakab Tamás felvette kapcsolatait burgenlandi szakemberekkel és a tesztre végül minden előzetes elvárást meghaladóan 112 bor érkezett be, 57 magyar, valamint 55 osztrák bor indult.