Back to top

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.

A 2016-ban alapított „PRoTECT” Nemzetközi Doktori Iskola kutatói,  a göttingeni egyetem és a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetem együttműködése során a lúdfű (Arabidopsis thaliana) immunrendszerének hatóanyag mechanizmusát vizsgálták. 

Ezt a növényt széles körben használják növénybiológiai, fejlődésbiológiai és genetikai modellorganizmusként. Bár közvetlenül nem használják a mezőgazdaságban, a vele végzett kutatások fontos információt szolgáltatnak a virágos növények fiziológiájáról és molekuláris genetikájáról általában. A genom kis mérete megkönnyíti a genetikai térképezést és szekvenálást.

Fotó: www.pixabay.com

A kutatók célul tűzték ki, hogy egy különösen ellenálló növény egy bizonyos génjének karakterizálását  Kísérleteik során arra lettek figyelmesek, hogy

 azok a növények, amelyek nem rendelkeznek ezzel az egyelőre még nem teljeskörűen leírt génnel,  bizonyos savakat halmoznak fel. Ezek a növények nagyobb ellenállást mutatnak a kórokozókkal szemben, ám lassú fejlődésűek, növekedési erélyük csekély.  

A kutatócsoportnak a kisérleteik során sikerült megfejteni a géntermék és a felhalmozódó savak inaktiválása közötti molekuláris kapcsolatot a normális növénynövekedés során- számolt be az eredményről Prof. Dr. Ivo Feußner a göttingeni molekuláris biológia központ kutatója.

Ennek a kölcsönhatásnak a megértése ígéretes eredménynek számít a növények természetes ellenálló képességének  javítását célzó kutatások területén. Ez a megfigyelés a növénynemesítők hasznára válhat, hiszen így könnyebben tudják elkülöníteni az ellenállóbb növényeket - állítja Lennart Mohnike, a tanulmány egyik szerzője.

Az eredmény fontos lépésnek az élelmiszer-biztonság növelése szempontjából is, hiszen végső soron így a felhasznált növényvédőszerek mennyisége is csökkenthető.  

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag/gabot.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Import szója helyett lucernafehérje

A takarmánykeverékekben a szója szinte pótolhatatlanak tűnő fehérjeforrás, amely egyre drágább és a szállítása is akadozik. Dániában az ökológiai gazdálkodást folytató baromfitenyésztők a kihívásra egy magyaros megoldást fejlesztenek.

Egy savanyított étel, amit naponta kellene enni az egészségesebb emésztésért

Az olyan erjesztett élelmiszerek, mint a savanyú káposzta és a savanyú uborka remek probiotikum források. A probiotikumok olyan jó baktériumok, amelyek segítenek az emésztés javításában, az immunitás erősítésében és a fogyásban. A magas rosttartalmú savanyúságok, különösen a prebiotikumokban gazdag ételek fogyasztása elengedhetetlen az egészséges bélrendszerhez.

Újabb emlősöket fertőzött a madárinfluenza

Az Egyesült Királyságban 66 emlőst tesztelt az elharapódzó járvány közepette. A cél az volt, hogy megtudják, mekkora eséllyel "ugrik át" a vírus a madarakról az emlősökre, vagy akár az emberre is.

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

A fahéj lehetséges hatásai a memóriára és a tanulásra

A fahéj, a jól ismert aromás fűszer, amelyet sokan használunk sütemények sütéséhez és sós ételek főzéséhez is, a cinnamomum fák belső kérgéből származik. Ezek örökzöld fák a Himalájában és más hegyvidéki területeken, valamint Dél-Kína, India és Délkelet-Ázsia esőerdőiben és más erdőiben.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.