Back to top

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.

A 2016-ban alapított „PRoTECT” Nemzetközi Doktori Iskola kutatói,  a göttingeni egyetem és a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetem együttműködése során a lúdfű (Arabidopsis thaliana) immunrendszerének hatóanyag mechanizmusát vizsgálták. 

Ezt a növényt széles körben használják növénybiológiai, fejlődésbiológiai és genetikai modellorganizmusként. Bár közvetlenül nem használják a mezőgazdaságban, a vele végzett kutatások fontos információt szolgáltatnak a virágos növények fiziológiájáról és molekuláris genetikájáról általában. A genom kis mérete megkönnyíti a genetikai térképezést és szekvenálást.

Fotó: www.pixabay.com

A kutatók célul tűzték ki, hogy egy különösen ellenálló növény egy bizonyos génjének karakterizálását  Kísérleteik során arra lettek figyelmesek, hogy

 azok a növények, amelyek nem rendelkeznek ezzel az egyelőre még nem teljeskörűen leírt génnel,  bizonyos savakat halmoznak fel. Ezek a növények nagyobb ellenállást mutatnak a kórokozókkal szemben, ám lassú fejlődésűek, növekedési erélyük csekély.  

A kutatócsoportnak a kisérleteik során sikerült megfejteni a géntermék és a felhalmozódó savak inaktiválása közötti molekuláris kapcsolatot a normális növénynövekedés során- számolt be az eredményről Prof. Dr. Ivo Feußner a göttingeni molekuláris biológia központ kutatója.

Ennek a kölcsönhatásnak a megértése ígéretes eredménynek számít a növények természetes ellenálló képességének  javítását célzó kutatások területén. Ez a megfigyelés a növénynemesítők hasznára válhat, hiszen így könnyebben tudják elkülöníteni az ellenállóbb növényeket - állítja Lennart Mohnike, a tanulmány egyik szerzője.

Az eredmény fontos lépésnek az élelmiszer-biztonság növelése szempontjából is, hiszen végső soron így a felhasznált növényvédőszerek mennyisége is csökkenthető.  

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag/gabot.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új cseresznyetermesztési kísérlet indult Érden

Jövőre már láthatók az első eredmények az intenzív cseresznyeültetvényben a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont érdi kísérletében. Új hibridek, gyenge növekedésű alanyok és a legkorszerűbb koronaformák lesznek tanulmányozhatók.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

Egy népszerű étel, amit 40 felett már senkinek sem szabadna fogyasztani

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása elsődleges fontosságú, de különösen érdemes figyelembe venni, ha megpróbálunk leadni pár kilót. Ez általában sem könnyű feladat, de a nők számára még nehezebbé válhat, ahogy telnek az évek. Ennek több oka is van, az egyik például az, hogy az évek során az anyagcsere folyamatok lassulni kezdenek.

Gyógynövények az ültetvényben

Napjaink széles körben alkalmazott szőlőtermesztési gyakorlataiban jelentős talajbolygatással vagy vegyszerfelhasználással jár a gyomszabályozás, gyomirtás. Ezek sorközti kiváltására már számos takarónövény-magkeverék elérhető, alkalmazásuk elsősorban az ökológiai, biodinamikus vagy AKG előírások szerint működő gazdaságokban terjed. Friss hazai kutatásban a gyógynövények felhasználását vizsgáljuk.

Egy állatkórház, mely sosem zár be

Egy napos őszi délelőtt érkeztünk meg a Székesfehérvári Állatkórházba, ahol az ország legújabb, állatok vizsgálatára szolgáló, a szervezetről rétegfelvételeket készítő CT-berendezése működik. Ez az állatkórház az ország egyik legnagyobb ilyen intézménye, amely abban is különleges, hogy soha nem zár be.

Majmokat küld az űrbe Kína - és űrpárzásukat fogják vizsgálni

A kínaiak most fejezték be saját orbitális űrállomásukat, és máris egy különleges kísérletre készülnek. Az állomás első lakóival majmok is utaznak, és a vizsgálat tárgya az állatok párzása lesz. Mindezt természetesen a tudomány nevében.

A diófogyasztás segíthet álomba merülni?

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjainak (CDC) adataiból kiderült, hogy az Egyesült Államokban több mint minden harmadik ember nem alszik eleget. A naplóírás, a meditáció és az olvasás csak néhány a sok nyugtató lefekvési rituálé közül, amelyek segíthetnek kikapcsolódni, de van néhány szokatlanabb módszer is. Lehetséges például, hogy a dióevés segíthet elaludni?

Feleannyi ideig él ma egy méh, mint ötven éve

A Marylandi Egyetem rovarszakértői egy kísérletben bizonyították be, hogy a laboratóriumban ideális körülmények közt tartott mézelő méhek csak fele annyi ideig élnek, mint az 1970-es években végzett ugyanilyen vizsgálatok tesztállatai. Mindez egybevág az amerikai méhészek tapasztalataival, miszerint felgyorsult a kolóniák pusztulása, és csökkent a méztermelés is az elmúlt évtizedekben.

Herbicidmaradványok kimutatása nanotechnológiával

Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) rengeteg termék peszticidmaradvány-tartalmát vizsgálja folyamatosan, hogy a hivatal által biztonságosnak tekintett szint alatt van-e azok vegyszermaradvány-tartalma.

A növényvédőszerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.