Back to top

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Feloldható-e a zárlat? Túl vagyunk-e már a nehezén? Mivel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján egy másik károsító is szerepel, mely érintheti a hazai szőlészeket a jövőben, bemutatjuk röviden a Pierce-betegséget is.

1. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete fehérszőlő-fajtán
1. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete fehérszőlő-fajtán
Fotó: EPPO

A szőlő aranyszínű sárgasága (Candidatus Phytoplasma vitis, Grapevine flavescence dorée, FD phytoplasma) hazánkban 2013-ban jelent meg. A Zala megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai Lenti községben találták meg először a kórokozót. Ezt követően Badacsony környékén 2016-ban növény­egészségügyi zárlat alá kerültek fertőzés miatt az ültetvények. Jelenleg ezt a kórokozót tartják az egyik legveszélyesebbnek a szőlő termesztésében, mivel a fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak az ültetvények. A fajták fogékonysága eltérő.

A fogékonyak közé tartozik az Olasz rizling és néhány világfajta, például a Chardonnay, a Sauvignon blanc, a Pinot noir, illetve a Cabernet sauvignon.

2. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete kékszőlő-fajtán
2. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete kékszőlő-fajtán
Fotó: EPPO
Toleránsnak tekintik a nálunk lényegében ismeretlen spanyol-francia regionális fajtát, a Grenache-t (avagy Garnacha tintát) és a Merlot-t. A nálunk is terjedő Syrah viszont ritkán tünetes. A kórokozó vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). A lárvák már májustól károsíthatnak, így elengedhetetlen ellene három kezelés, az engedélyezett hatóanyagok a tiametoxam, a deltametrin, a lambda-cihalotrin és a spinosad. A kezeléseket 10-12 naponként kell elvégezni. A kártevő elleni védekezést akkor is érdemes beiktatni a növényvédő szeres kezelések közé, ha az adott ültetvényben még nem, de a környező ültetvényekben már megjelentek egyedei. A kórokozóra utaló tüneteket az egész tőkén megfigyelhetjük. A tőke növekedésben visszamarad, súlyos esetben ki sem fakad.

Az ízközök rövidülnek, a hajtások gumiszerűvé válnak.

A levelek a fonák felé kanalasodnak, jellegzetes háromszög alakú levelek fejlődnek. A fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez sárgul (1. kép), a kék bogyójúaknál vöröses színeződés (2. kép) jelenik meg. A termés mennyiségi és minőségi károkat is szenved, ugyanis a virágzat leszárad, a fürtképződés csökken, a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek. (A be nem érett vesszők aztán nemcsak a kondíciót rontják tovább, hanem a tőkék fagyérzékenységét is felerősítik.)

3. kép. Olajfaültetvény 2011-ben, és a Xylella-fertőzést követően 2015-ben
3. kép. Olajfaültetvény 2011-ben, és a Xylella-fertőzést követően 2015-ben
Fotó: EU Science Hub
Hazánkban szerencsére még nem jelent meg a szőlő Pierce-betegségét okozó Xylella fastidiosa baktérium, amely szintén zárlati károsító. Európában, különösen Olasz­or­szágban nagy károkat okozott az olajfa-ültetvényekben (3. kép) 2013-ban, de már cseresznyén is igazolták a jelenlétét. 2015-ben Dél-Francia­országban és Korzikán cseresznyén és dísznövényeken azonosították.

Európában igazoltan jelen van még Német­országban, Spa­nyolországban és Portu­gá­liában is (4. kép).

A széles gazdanövénykör abból adódik, hogy nem egy egységes fajról, hanem négy alfajról van szó esetében. A kórokozó Ameri­kában őshonos, melegkedvelő faj, viszont a hazai egyre melegebb nyarak kedvezhetnek majd a terjedésének. Szőlőn a levélszél perzselődése (5. kép), a levelek sárgulása (6. kép) és hervadása, a hajtások és ágak száradása, elhalása, majd a növény pusztulása azok a jellegzetes tünetek, amelyek a fertőzését kísérhetik. A baktérium a fás szövetekben él, elzárja a víz és a tápanyagok szállításának útját. Vektora számos kabócafaj, melyek hazánkban is elterjedtek. Sajnos nem ismert megfelelő védekezési lehetőség a baktérium ellen, a hatóságok által elrendelt intézkedésekkel akadályozhatjuk meg behurcolását. Az unió tagállamainak védelmében a baktérium további terjedésének megakadályozására a 2015/789/EU számú szükséghelyzeti határozat szolgál, melyet az újabb kutatási eredmények ismeretében időről időre felülvizsgálnak.

4. kép. A Xylella fastidiosa földrajzi elterjedése
4. kép. A Xylella fastidiosa földrajzi elterjedése
Fotó: EPPO

Mindkét említett kórokozó szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján, így hazánkban az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Amikor Badacsony környékén 2016-ban elrendelték a zárlatot, a hatóság munkatársai sok telefonos megkeresést kaptak, mert egyesek meg sem merték inni a badacsonyi borokat. Tekintsük át, mit is jelentenek ezek a rendelkezések. A fertőzött területet növény­egészségügyi zárlat alá kell helyezni. Minden tünetes növényt gyökerestől el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A fakadó új sarjakat is el kell távolítani. A hatóságnak minden évben újra ellenőrzést kell végezni, melynek alapján, ha szükséges, módosítani kell a körülhatárolt területet. Ha az ültetvényben a tünetes növények aránya meghaladja a 30%-ot, a teljes ültetvényt meg kell semmisíteni. A fertőzött területen a termelő kötelessége növényeinek ellenőrzése az esetleges tünetek felkutatására;

5. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélszél-perzselődés Merlot fajtán
5. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélszél-perzselődés Merlot fajtán
Fotó: EPPO

a megyei igazgatóság által kijelölt szőlőtőkék megsemmisítése az előírtak szerint; valamint a védekezés elvégzése a vektor egyedszámának gyérítésére.

Mikor oldható fel a nö­vény- egészségügyi zárlat? Ha a fertőzött területen két egymást követő tenyészidőben nem jelennek meg az adott zárlati károsító jelenlétére utaló tünetek. Ezután a fertőzött területet a megyei igazgatóság átminősíti biztonsági övezetté. Ez továbbra is a szigorú ellenőrzés és a védekezési kötelezettség fenntartását jelenti. Fertőzés gyanúja esetén hatósági mintát kell venni az esetleges új fertőzés korai stádiumban történő azonosítása érdekében.

6. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélsárgulás Chardonnay fajtán
6. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélsárgulás Chardonnay fajtán
Fotó: EPPO

Ahogy rövid összeállításunkból is láthatták, a zárlati évek még korántsem értek véget, sőt, a déli országok felől újabb veszély fenyeget. Járjunk nyitott szemmel, hogy felfedezhessük a tüneteket. A tünetek azonosításában pedig segíthetnek növényvédős kollégáink, vagy a „mindentudó” internet.

Ajánlott weboldalak

Tóth Annamária, Varga Zsuzsanna

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A piros alma az igazi alma

A magyarok szeretik és eszik is az almát, ráadásul a legtöbben a piros almát tekintik az „igazinak”. Még aki másikat választ, az is főleg azt szereti, ha a piros valamelyik árnyalata azért színezi – mondja Nyirő József, aki pakodi birtokán termeszt almát immár negyed évszázada.

Megállják a helyüket

A piaci igények mellett a hazai éghajlati feltételekhez is illeszkednek a Syngenta Kft. új káposztafajtái, amelyeket az ócsai szakmai rendezvényen bemutattak. Az érdeklődő termelők azt is láthatták, hogy mennyivel nagyobb termést értek el a Malagrow Kft. biostimulátor-kombinációjával kezelt állományokban.

A fejes káposzta piaca

Az Európai Unióban évente átlagosan 3,6-3,7 millió tonna káposztát takarítanak be. Lengyelország a Közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020 közötti időszakban 0,8-1,0 millió tonna között mozgott, ami az unió termelésének 27 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint Magyarországon fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett tavaly.

Halloween, pókok, rettegés… De mire jó a pókháló?

A halloween pókos dekorációja minden évben sláger, nem csoda, hiszen ezek az állatok sokak számára elég borzongatóak. De miért készít hálót a pók, és mire használja ezt a tudomány?

Nagy utazás - Günzer Tamás 30 éve a borászatban

Különös borkóstolóra, kisfilm bemutatóra invitálta Günzer Tamás barátait, a pincészet kedvelőit. Harminc évvel ezelőtt készítette el első borát, s a jubileumi alkalomból Áthallások című kisfilmmel kedveskedett a Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen résztvevőknek.

Lesz elég csokoládé alapanyag

Az időjárási körülmények kedvezők voltak a múlt héten Elefántcsontpart legtöbb kakaótermesztő régiójában, ami kifejezetten jót tett a betakarítás előtt álló termésnek - közölték a gazdák a héten.

Kertészek kezében a zöld jövő

Sok dísznövényágazatban érdekelt vállalat számára a fenntarthatóságra törekvés nemcsak elvi vagy erkölcsi szempontból fontos, hanem az üzleti döntéseket is befolyásolja. Szeptember végén a Kertészeti Termelők Nemzetközi Szövetsége (AIPH) több tucat ágazati szakértővel közösen tartott tanácskozást, hogy megvitassák a dísznövénytermesztés fenntarthatóságának legfontosabb kérdéseit.

Fenntarthatóság és precíziós gazdálkodás

A mezőgazdaság precizitást igénylő szakma, állítja Szabadhegӱ Kristóf, a 4600 hektáron gazdálkodó Keve Zrt. vezérigazgatója. A gyakorlatban használt módszereikről a BASF fenntartható mezőgazdaságról szervezett konferenciáján osztotta meg tapasztalatait.

Propolisztinktúra emésztőszervi fertőzésekre, gyomorfekélyre

A propolisztinktúra remekül használható emésztőszervi fertőzések, gyomorfekély ellen, melynek az egyre sűrűbben jelentkező reflux lehet az egyik jele. A propoliszról kimutatták ugyanis, hogy jelentősen csökkenti a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori baktériumot.

Vintage Borbazár, avagy a hegy megy a városba

Boros bolt-buliba invitál október 29-én pénteken este 7 órakor Újlipótváros frissen, a Design Héten megnyitott új showroomja, a Patina a Kresz Géza utcában. A borkóstolós nappali „házibulin” a bútorok, a vintage tárgyak és régiségek mellett a borok és a zene kapnak főszerepet: az estéhez a Borbolt a völgyben a Szent György-hegyről hoz 5 izgalmas tételt.