Back to top

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Feloldható-e a zárlat? Túl vagyunk-e már a nehezén? Mivel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján egy másik károsító is szerepel, mely érintheti a hazai szőlészeket a jövőben, bemutatjuk röviden a Pierce-betegséget is.

1. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete fehérszőlő-fajtán
1. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete fehérszőlő-fajtán
Fotó: EPPO

A szőlő aranyszínű sárgasága (Candidatus Phytoplasma vitis, Grapevine flavescence dorée, FD phytoplasma) hazánkban 2013-ban jelent meg. A Zala megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai Lenti községben találták meg először a kórokozót. Ezt követően Badacsony környékén 2016-ban növény­egészségügyi zárlat alá kerültek fertőzés miatt az ültetvények. Jelenleg ezt a kórokozót tartják az egyik legveszélyesebbnek a szőlő termesztésében, mivel a fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak az ültetvények. A fajták fogékonysága eltérő.

A fogékonyak közé tartozik az Olasz rizling és néhány világfajta, például a Chardonnay, a Sauvignon blanc, a Pinot noir, illetve a Cabernet sauvignon.

2. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete kékszőlő-fajtán
2. kép. A Candidatus Phytoplasma vitis tünete kékszőlő-fajtán
Fotó: EPPO
Toleránsnak tekintik a nálunk lényegében ismeretlen spanyol-francia regionális fajtát, a Grenache-t (avagy Garnacha tintát) és a Merlot-t. A nálunk is terjedő Syrah viszont ritkán tünetes. A kórokozó vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). A lárvák már májustól károsíthatnak, így elengedhetetlen ellene három kezelés, az engedélyezett hatóanyagok a tiametoxam, a deltametrin, a lambda-cihalotrin és a spinosad. A kezeléseket 10-12 naponként kell elvégezni. A kártevő elleni védekezést akkor is érdemes beiktatni a növényvédő szeres kezelések közé, ha az adott ültetvényben még nem, de a környező ültetvényekben már megjelentek egyedei. A kórokozóra utaló tüneteket az egész tőkén megfigyelhetjük. A tőke növekedésben visszamarad, súlyos esetben ki sem fakad.

Az ízközök rövidülnek, a hajtások gumiszerűvé válnak.

A levelek a fonák felé kanalasodnak, jellegzetes háromszög alakú levelek fejlődnek. A fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez sárgul (1. kép), a kék bogyójúaknál vöröses színeződés (2. kép) jelenik meg. A termés mennyiségi és minőségi károkat is szenved, ugyanis a virágzat leszárad, a fürtképződés csökken, a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek. (A be nem érett vesszők aztán nemcsak a kondíciót rontják tovább, hanem a tőkék fagyérzékenységét is felerősítik.)

3. kép. Olajfaültetvény 2011-ben, és a Xylella-fertőzést követően 2015-ben
3. kép. Olajfaültetvény 2011-ben, és a Xylella-fertőzést követően 2015-ben
Fotó: EU Science Hub
Hazánkban szerencsére még nem jelent meg a szőlő Pierce-betegségét okozó Xylella fastidiosa baktérium, amely szintén zárlati károsító. Európában, különösen Olasz­or­szágban nagy károkat okozott az olajfa-ültetvényekben (3. kép) 2013-ban, de már cseresznyén is igazolták a jelenlétét. 2015-ben Dél-Francia­országban és Korzikán cseresznyén és dísznövényeken azonosították.

Európában igazoltan jelen van még Német­országban, Spa­nyolországban és Portu­gá­liában is (4. kép).

A széles gazdanövénykör abból adódik, hogy nem egy egységes fajról, hanem négy alfajról van szó esetében. A kórokozó Ameri­kában őshonos, melegkedvelő faj, viszont a hazai egyre melegebb nyarak kedvezhetnek majd a terjedésének. Szőlőn a levélszél perzselődése (5. kép), a levelek sárgulása (6. kép) és hervadása, a hajtások és ágak száradása, elhalása, majd a növény pusztulása azok a jellegzetes tünetek, amelyek a fertőzését kísérhetik. A baktérium a fás szövetekben él, elzárja a víz és a tápanyagok szállításának útját. Vektora számos kabócafaj, melyek hazánkban is elterjedtek. Sajnos nem ismert megfelelő védekezési lehetőség a baktérium ellen, a hatóságok által elrendelt intézkedésekkel akadályozhatjuk meg behurcolását. Az unió tagállamainak védelmében a baktérium további terjedésének megakadályozására a 2015/789/EU számú szükséghelyzeti határozat szolgál, melyet az újabb kutatási eredmények ismeretében időről időre felülvizsgálnak.

4. kép. A Xylella fastidiosa földrajzi elterjedése
4. kép. A Xylella fastidiosa földrajzi elterjedése
Fotó: EPPO

Mindkét említett kórokozó szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján, így hazánkban az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik.

Amikor Badacsony környékén 2016-ban elrendelték a zárlatot, a hatóság munkatársai sok telefonos megkeresést kaptak, mert egyesek meg sem merték inni a badacsonyi borokat. Tekintsük át, mit is jelentenek ezek a rendelkezések. A fertőzött területet növény­egészségügyi zárlat alá kell helyezni. Minden tünetes növényt gyökerestől el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A fakadó új sarjakat is el kell távolítani. A hatóságnak minden évben újra ellenőrzést kell végezni, melynek alapján, ha szükséges, módosítani kell a körülhatárolt területet. Ha az ültetvényben a tünetes növények aránya meghaladja a 30%-ot, a teljes ültetvényt meg kell semmisíteni. A fertőzött területen a termelő kötelessége növényeinek ellenőrzése az esetleges tünetek felkutatására;

5. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélszél-perzselődés Merlot fajtán
5. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélszél-perzselődés Merlot fajtán
Fotó: EPPO

a megyei igazgatóság által kijelölt szőlőtőkék megsemmisítése az előírtak szerint; valamint a védekezés elvégzése a vektor egyedszámának gyérítésére.

Mikor oldható fel a nö­vény- egészségügyi zárlat? Ha a fertőzött területen két egymást követő tenyészidőben nem jelennek meg az adott zárlati károsító jelenlétére utaló tünetek. Ezután a fertőzött területet a megyei igazgatóság átminősíti biztonsági övezetté. Ez továbbra is a szigorú ellenőrzés és a védekezési kötelezettség fenntartását jelenti. Fertőzés gyanúja esetén hatósági mintát kell venni az esetleges új fertőzés korai stádiumban történő azonosítása érdekében.

6. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélsárgulás Chardonnay fajtán
6. kép. A Xylella fastidiosa okozta levélsárgulás Chardonnay fajtán
Fotó: EPPO

Ahogy rövid összeállításunkból is láthatták, a zárlati évek még korántsem értek véget, sőt, a déli országok felől újabb veszély fenyeget. Járjunk nyitott szemmel, hogy felfedezhessük a tüneteket. A tünetek azonosításában pedig segíthetnek növényvédős kollégáink, vagy a „mindentudó” internet.

Ajánlott weboldalak

Tóth Annamária, Varga Zsuzsanna

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A paradicsom piaca

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unióban a frisspiacra szánt paradicsom termése 2021-ben 2%-kal csökkenhet a 2020. évihez képest. Ez 5,2%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, elsősorban a legnagyobb termelő, Spanyolország 10%-os termésvisszaesése miatt.

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

Jó idény vár a török szamócára

Valentin-nap közeledtével a nemzetközi piacokon megélénkül a szamóca iránti kereslet. A kedvelt gyümölcs idénye Törökországban már elkezdődött, az árak valamivel magasabbak lesznek a tavalyinál.

Pincejárás Vince-napján

Január 22-e, azaz Vince-nap egy hagyományos jósló nap, amikor a levágott szőlővesszőből következtettek a szőlőtermés minőségére. “Ha fénylik Vince, megtelik a pince” tartották, azaz, ha Vince napján süt a nap, jó bortermés várható.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Nyitott tanterem az iskolákban

Megjelent az Országos Iskolakert-fejlesztési Program IV. ütemének pályázati felhívása. A programnak köszönhetően idén országszerte 120 új óvoda- és iskolakertet hozhatnak létre az Agrárminisztérium támogatásával. Az óvodáknak, általános és középiskoláknak szóló pályázat részleteiről László Tibor Zoltánt, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.