Back to top

Széllel szemben

Fa Nándor nevét akkor ismerte meg egész Magyarország, mikor 1985 szeptemberétől 1987 szeptemberéig körbehajózta a Földet Gál József barátjával, saját építésű kis vitorlásukon, a Szent Jupáton.

Mikor pedig a magatervezte és -építette első magyar óceáni versenyvitorlással, az Alba Regiával 1990-1991-ben részt vett a BOC Challenge egyszemélyes földkerülő versenyen, már a nagyvilág hajós társadalma is megemelte előtte kalapját.

Fa Nándor az első magyar, aki egyedül kerülte meg vitorlásával a földgolyót, amit összesen ötször vitorlázott körbe. Indult a legrangosabb versenyeken.

A Vendée Globe megállás nélküli szólóversenyen először 39 évesen, utoljára 63 évesen rajtolt.

Ötször kerülte meg a hírhedten veszélyes Horn-fokot, és négyszer vágott át a titokzatos Bermuda háromszögön. Útjai során „szárazföldi ésszel” fölfoghatatlan veszélyekkel kellett megküzdenie. Jeges antarktiszi hullámhegyekkel, trópusi hőséggel az Egyenlítőn, bálna-összezúzta kormánnyal a Déli-óceánon, halászhálóba gabalyodva éjjel Atlanti vizeken, vihar felborította hajóból kizuhanva a Horn-fok veszélyzónájában… Ha valaki, hát ő tudja, mekkora a természet ereje és ismeri a lenyűgöző szépségeit is. E tapasztalásokból születtek élvezetes és gondolatébresztő könyvei, A Szent Jupát 700 napja, a Kalandjaim a Föld körül, és a Magad, uram. Utóbbi összegzése, és egyben lezárása eddigi, vízen járó életszakaszának.

Ám hiába írta, mondta el, hogy többé nem hívja az óceán, mégis furcsa volt látni, hogy a született hajótervező székesfehérvári szerelőcsarnokában egy árva hajó se készül.

Nehéz elhinni, hogy tényleg civil üzletemberré vált, aki kikötőberendezések építésével foglalkozik. Végtére is „Nándi kapitány” megmaradt élő legendának. Most is keménykötésű, határozott ember. Jó kézfogása lehet, de sajnos a járványhelyzet ettől megfoszt.

Várjanak, kabátot veszek, hideg van – mondja, mikor kilépünk fotót készíteni a szabadba.

Pedig mennyit fagyoskodott, ázott a zord vizeken.

Túl sokat ahhoz, hogy szeressem. Hidegérzékeny vagyok.

Annál elképesztőbb, hogy lehetett olyan embertelen állapotokat hosszan elviselni.

Nézze, nagyon sokat kibír az ember, ha a cél motiválja.

Ha a cél és az ára rendben van, akkor tűri a fájdalmakat, hideget, kialvatlanságot. Átkapcsol gépüzemmódba.

Mikor volt utoljára tengeren?

Két éve. Nem hiányzik.

Naiv dolog úgy képzelni, hogy amikor egy Földkerülő óceánútról hazatér, olyasmi érzés lehet, mint az űrhajósnak, aki fönn járt a Holdon, és mikor lejön a Földre, onnantól neki már kicsit más a világ?

Nyilván én is változtam minden utamon, főleg az elsők sokat formáltak rajtam. Ma már vagyok olyan érett, hogy nagy csodák ott nem érnek. Hogy milyen az óceán természete, vagy milyen a családomtól távol lenni, majd újra együtt velük, ezek már ismert, vállalt dolgok. Ami markáns meglepetésként hat időről időre, az a humán társadalom viharos változása. Minden emberi behatás ellenére az óceán nem változik olyan gyorsan, mint a társadalom.

Ha az ember kimegy néhány hónapra a természetbe, akkor az beszippantja, átmossa, kitisztítja a gondolkodását.

És visszajőve döbbenetes élmény volt ráébredni, hogy az emberi társadalom olyan mértékben szakadt el a természeti lény állapotától, ami aggasztó, számomra nem is könnyen érthető, nem is nagyon elfogadható, és végképp nem rokonszenves. Nem magam miatt, az utánunk jövők, a gyerekeink, unokáink miatt.

Fa Nándor

A technikai civilizáció térnyerésére érti?

Nem. A high-tech, a kompozitok, a digitális, műholdas világ eredményeivel együtt élek, ezt természetes fejlődési iránynak tekintem. De hogy miként pusztul ezzel párhuzamosan az emberi lélek, méghozzá ilyen sebességgel, az megráz. A 21. század eleje kíméletlenül szembesít azzal, hogyan lehet pillanatok alatt tömegeket megbolondítani.

Mire gondol, mondana egy példát?

Mikor legutóbb elmentem, az a szó, hogy gender, még nem létezett.

Megjövök, és megkülönböztetnek vagy tucatnyi gendert, ami képtelenség.

A természet és benne az ember eredendően egyszerű. Nem voltam felkészülve rá, hogy értelmesnek látszó emberek millióit képes a média manipulálni. Olyan szintű letámadás, zavarkeltés zajlik, amit talán észre sem vesznek. Ismerős a béka példája, aki szépen megfő, ha lassan melegítik. Akik folyamatosan ebben a modern társadalomban élnek, úgy vannak, mint a lassan hevített vízben a békák. Én meg kimegyek valamilyen vízből, aztán visszajövök egy forró vízbe, és azonnal észreveszem, hogy baj van. Amerre megfordulok a világban, ezt látom. Miközben hiszem, hogy az a humán, ami nekem fontos, amit én embernek tartok, az másról szó.

A szilárd értékrendjét a szüleitől hozta, akikről gyakran megemlékezik, akik nélkülözés és küzdelmek közepette is egyenes tartással nevelték fel a négy fiukat?

Meghatározó volt az ő vegytiszta lelkületük. Nem alkudtak meg soha. Annyira szegények voltak, hogy nem volt mivel kényszeríteni őket.

A nyugati gazdag társadalmak tragédiája, hogy féltik a jólétüket, és ezzel zsarolhatók.

Ha anyámnak nem tetszett, amit az 50-es években az iskolában tanítottak, akkor ő mást tanított nekünk, és nem érdekelte, mit szólnak. Az életük példája hatott ránk. Én is továbbadom a lányaimnak, amit tudok. Másik kultúrában nőttem fel, ismerem a gyakorlatból azt, amit a fiatalok ma legfeljebb egy idealizált kép formájában dédelgetnek, de abban nincs múlt, és nincs jövő. Csak jelen van, az is eléggé torzult. Miközben „hű de demokraták vagyunk”, tömegműsorok szólnak arról, hogy kell legázolni másokat. Nyilván, akik ezt irányítják, pontosan tudják, mit csinálnak. De félre ne értse, én nem vagyok egy világtanító „megmondó”. Legfeljebb van egy saját életutam és gondolatvilágom.

Ez vitte végig Magát a legmerészebb és nehezebb pályákon. A nagy vizek mire tanították?

A természet erőinek működése, az energia transzferálódása rettentő precízen érzékelhető folyamat kinn.

Az érzékeimmel tapasztaltam, hogy lesz a hőmérsékletváltozásból szél, a szélből hogy lesz hullámzás, a hullámzás hogy bont, hogy épít, a napsütés maga hogy épít, hogy pusztít.

Fotó: Spirit of Hungary/Török Brigi
Kialakul egy körforgás, amiben mi egy porszemnyi epizód vagyunk. A testünk, mint anyaghalmaz, része a körforgásnak. A szellemünk meg elektromos biokémiai folyamat kivetülése. De mivel megfoghatatlan, magyarázhatatlan, érthetetlen, nem tudjuk mással magyarázni, mint egy istenképpel, ami alatt mindenki mást ért. Az óceánon, egyedül sokat gondolkodom a lét ismeretlenén. Mindig is vonzott a filozófia, különösen az ókori klasszikus szerzőket olvasom szívesen. Mikor utoljára kimentem, komplex célom volt. Szenvedélyem hajókat tervezni, megépíteni, és megvitorlázni. Cél volt a teljesítés, 100 nap alatt körbeérni a Földet. Szeretem a természetet, bár pontosan tudom, hogy ez egyoldalú. Mindez egy önismereti tréninggel egyesülve különös élmény volt. Ekkor Fa Nándor hirtelen fölnevet: Na, jó sokat beszéltem az erdőről! Pedig imádom, szép időben, rossz időben járom.

Erdőben élek Velencén, egy domb tetején. Végtelenül fatisztelő vagyok, elképesztően intelligens lényeknek tartom őket.

Az, hogy helyhez kötöttek, oké, de elképesztő népség. Óriási csodálattal nézem magam körül a világukat. Kedvelem az állatokat is, de a növényvilágba szerelmes vagyok mindenestől, úgy ahogy van! Erről ennyit!

Sándor Mária

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Több mint ötszáz középiskolás az erdészeti vetélkedőn

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium csapata nyerte az idei „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedőt. Az Országos Erdészeti Egyesület ötödik alkalommal hirdette meg a középiskolásoknak szóló versenyt, amely idén az erdők láthatatlan értékeire hívta fel a figyelmet. A vetélkedőre 58 településről közel 100 iskola 185 háromfős csapata jelentkezett.

A denevérek védelmére és ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából.

360 ezer diákkal egy hétig a fenntarthatóságról

Április 19-23. között hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet. A rendezvénysorozat Áder János online tanórájával kezdődött hétfő délelőtt. A Témahéten határon innen és túl több mint 1600 iskola 360 ezer diákja foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Kihirdették az első Interwine díj eredményeit

Az elmúlt év rávilágított arra, hogy mennyire fontos az online jelentét. Egy jól működő honlap, lehetőleg webshoppal, ma már elengedhetetlen a vállalkozások számára – így van ez a borászatokkal is. A Hungarianwines.eu éppen ezért megszervezte az első Interwine díjat, a magyar borászatok és borkereskedések honlapjainak versenyét.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

A bölények menthetik meg a spanyol erdőket

A bölények menthetnék meg a spanyol erdőket a tüzektől, mivel a korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik - hívják fel a figyelmet szakemberek.

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.