Back to top

Szalonkavarázs

A friss tavaszi szellőben már hallani az erdő ásítását. Ahogy téli álomból való lassú ébredését követve nagyot nyújtózik, rügyei apránként kipattannak, majd leveti magáról cúg rakta dunyháját, hogy ismét fellélegezhessen. De az alkonyattal, ha rövid időre is, elteszik magukat másnapra a berek lakói, csak az erdő királynője járja cvikkekben táncát fiatalosok felett, az esthajnali szürkületben.

A tavasz üdvöskéje e apró madár, aki a kikelet ébredésével szokásos útvonalát járva először márciusban érkezik hazánkba, majd csak a költés után, október-novemberben tér vissza ismét a következő generációval.

A tavaszi húzáskor a mediterrán, észak-afrikai, közel-keleti telelőhelyekről a balti, észak-ukrajnai és orosz mocsárvidéki költőhelyére repül. A vonulás kezdete időjárásfüggő, a hóolvadás megindulása és a fagyott talaj felengedése után indul.

A szalonkahúzás egyben az új vadászati év kezdetét is jelenti.

Számos európai országban vadásszák, ám a magyar vadászok számára az erdei szalonka vadászata régmúltra visszanyúló hagyományokkal rendelkezik.

Ahogy a vadásznyelv mondja: az „erdő királynője” vagy „tündérmadár” talán a leginkább megbecsült apróvadfajunk, amit hűen tükröz ama tiszteletadás, ami az erdő királyával, a gímszarvassal egyenértékű.

Tradíciókhoz kötött vadászata páratlan: a szürkület rejtekéből előtörő korrogó-pisszegő hangot hallató madár bukdácsoló, cikk-cakkban (cvikkben) repülő árnya összetéveszthetetlen minden más madárétól.

A szalonkahúzás ideje az alkonyattól számítva nem tart tovább 20-30 percig, az éj leszálltáig, és ezen időszakra a vadásznyelv külön fogalmat alkotott, melyet szalonkavarázsnak nevezünk.

A szalonkázást Európa-szerte több mint 100 éves misztikum övezi. Hazánkban az 1900-as években alapultak az első szalonkavadász klubok; tagjai az ország déli határán várták a húzás kezdetét, és a vonulással együtt haladva egészen az északi határig, a legkiemelkedőbb szalonkázó térségekre utazva várták a madarakat.

A két világháború megtörte ezt a kultuszt, majd a ’80-as évektől ismét létrejöttek a szalonka klubok, amelyek egészen az erdei szalonka vadászatának betiltásáig működtek.

A döntés mély ellenérzést váltott ki vadásztársadalomban, ugyanis a szalonkázást nem lehet gazdasági megközelítésből vizsgálni. Vadászata több száz éven átívelő hagyományon és érzelmi alapokon nyugszik, mely tradíciókat tovább kell örökölnie a következő vadászgenerációnak, ez kötelezettsége a vadászembernek.

Puskát csak az emeljen szalonkára, aki szívében hordozza e kedves madarat, és felkészítette magát arra, hogy öröme mellett súlyos gyász is nehezedik majd lelkére, mikor felveszi első tündérmadarát.

Napjainkban a magyar vadásztársadalom szalonka monitoring programon keresztül, mintavételezéssel vadászhat erdei szalonkára. Életmódjának egy-egy szegmense a kutatók előtt a mai napig tisztázatlan, de az elmúlt 10 évben sok mindenre fény derült a mintavételezésnek köszönhetően.

Mintavételezési lehetőség kizárólag azokon a vadászterületeken lehetséges, ahol a vadászatra jogosult részt vesz az Országos Vadászati Védegylet koordinálása alatt működő monitoring programon.

Jelenleg az erdei szalonka vadászati idény nélkül vadászható, és bár, ha megkötésekkel is ugyan, de továbbra is megadatik a lehetőség a hagyományos, húzáskori vadászatára. A márciusi szalonkavadászat fennmaradása a vadászati kultúra egyik sikertörténete, és bár az igazvadász tudja, hogy a minden vadászat ünnepnap, de szalonkavarázs a párját ritkító vadászünnepek közé tartozik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Erdőt a jövőnek kell létrehozni, nem a múltnak”

Első alkalommal jutott be magyar pályázó a COPA-COGECA női innovációs díjának döntőjébe. Biró Boglárka erdőmérnök, a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének fahasználati ágazatvezetője nemcsak hazánkat képviselte elsőként az európai női gazdálkodókat reprezentáló versenysorozatban, hanem az erdőgazdálkodást is.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Agrár-külkereskedelmünk jelentős partnere Románia

Románia Magyarország második legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerországa, agrár- és környezetügyi partnereinkkel élénk és jó az együttműködés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése - fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.

Lézerrel a madárinfluenza ellen

A rendszer zöld lézersugár kivetítésével riasztja a madarakat, akik szilárd tárgynak látják a zöld lézersugarat és ösztönösen olyan fizikai veszélynek tekintik, ami elől el kell menekülniük.

Mi a szépsége a vadászatnak?

A vadászat sokrétűsége sokak számára ismeretlen. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges megismeréséhez, elsajátításához, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.

A farkasok szinte alig támadnak haszonállatokra

Minimális veszélyt jelentenek a legelő haszonállatokra a farkasok, mivel természetes környezetükben inkább vadállatokkal táplálkoznak – derítették ki német kutatók.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Hogyan mentsük meg a lakásunk mellett fészkelő "panelrécéket"

Az elmúlt évtizedben új települési madárvédelmi problémaként jelentkezik az épületek erkélyein, lapostetőin március-áprilisban fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Madártani Egyesület.

Milliárdos károkat okoznak a vaddisznók Amerikában - helikopterről lövik őket

Az Egyesült Államok annyira elszaporodtak a vaddisznók, hogy a gazdák és a hatóságok is szemet hunynak az orvvadászat felett. Sőt, teljes körű szolgáltatások épültek ki a vadászatukra - akár helikopterről is lehet lőni az Amerikában invazív fajnak tekinthető vaddisznókra.