0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Szalonkavarázs

A friss tavaszi szellőben már hallani az erdő ásítását. Ahogy téli álomból való lassú ébredését követve nagyot nyújtózik, rügyei apránként kipattannak, majd leveti magáról cúg rakta dunyháját, hogy ismét fellélegezhessen. De az alkonyattal, ha rövid időre is, elteszik magukat másnapra a berek lakói, csak az erdő királynője járja cvikkekben táncát fiatalosok felett, az esthajnali szürkületben.

Március 1-jével nemcsak az új vadászati évet köszönthetjük, de ebben az időszakban indul az erdő királynőjének, az erdei szalonka húzása is. A nappal az avarban félénken totyogó madár szürkületkor szinte a semmiből tör elő az alkonyat fényében, és néhol lassú, halk repüléssel, máskor sebes, gyors irányváltásokkal pillanatok alatt eltűnik szem elől.       

A tavaszi húzáskor a mediterrán észak-afrikai, közel-keleti telelőhelyekről a balti, észak-ukrajnai és orosz mocsárvidéki költőhelyére repül, majd a költést követően, október-novemberben a fiatal madarakkal együtt ismét délnek indul.

A vonulás kezdete időjárásfüggő, a hóolvadás megindulásával és a fagyott talaj felengedésével veszi kezdetét, azonban az enyhe telek és a hónapokhoz képest eltolódott időjárás-változás hatására egyre több madár korábban érkezik, sőt, mind jobban szembetűnőbb a hazánkban áttelelő szalonkák száma.

Az erdei szalonkát Európa-szerte vadásszák, több mint 100 éves misztikum övezi, ám talán hazánkban a legtradicionálisabbak a szalonkavadászat hagyományai. A vadászok körében a legmegbecsültebb apróvadnak számít, amit hűen tükröz a vadásznyelvben ismert „erdő királynője” vagy „tündérmadár” megnevezés is.

Vadászata páratlan: a szürkület rejtekéből előtörő korrogó-pisszegő hangot hallató madár bukdácsoló, cikkcakkban (cvikkben) repülő árnya összetéveszthetetlen minden más madárétól. A szalonkahúzás ideje az alkonyattól számítva nem tart tovább 20-30 percig, az éj leszálltáig.

Hazánkban az 1900-as években alapultak az első szalonkavadász klubok; tagjai az ország déli határán várták a húzás kezdetét, és a vonulással együtt haladva egészen az északi határig, a legkiemelkedőbb szalonkázó térségekre utazva várták a madarakat.

A két világháború ezt a kultuszt megtörte, majd a ’80-as évektől ismét létrejöttek a szalonka klubok, amelyek egészen az erdei szalonka vadászatának betiltásáig működtek. A döntés mély ellenérzést váltott ki vadásztársadalomban, ugyanis a szalonkázást nem lehet gazdasági megközelítésből vizsgálni.

Napjainkban Magyarországon szalonka monitoring programon keresztül, mintavételezéssel lehet erdei szalonkára vadászni. Mintavételezési lehetőség kizárólag azokon a vadászterületeken lehetséges, ahol a vadászatra jogosult részt vesz az Országos Vadászati Védegylet koordinálása alatt működő monitoring programon. Ezzel jelenleg az erdei szalonka vadászati idény nélkül vadászható.

Így, ugyan megkötésekkel, de továbbra is megadatik a lehetőség a hagyományos, húzáskori vadászatára. A márciusi szalonkavadászat fennmaradása a vadászati kultúra egyik sikertörténete. Az igazvadász tudja, hogy minden vadászat ünnepnap, azonban a szalonkavarázs a párját ritkító vadászünnepek közé tartozik.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu