0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Köszöntő beszédében Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora arról beszélt, az állatorvosi érzelmileg elkötelezett szakma, ami az állatszereteten alapul, így egy állatorvos számára szinte felfoghatatlan, hogy valaki meg akarna kínozni egy állatot. Azt viszont látja – és többek között erről szóltak a szakmai nap előadásai is –, hogy aki nem tiszteli az állatot, az az embert sem tiszteli, tehát sokszor egyenes az út az állatkínzástól az emberkínzásig.

Nem véletlen tehát, hogy 2017-ben az egyetemen létrehozták az állatvédelem tantárgyat, amelyet magyar, angol és német nyelven is oktatnak, így 52 országból érkezett hallgatóik mind találkoznak a témával. Ugyanezért hozták létre az Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központot is, ahol multidiszciplináris szempontok szerint is folyik a kutatás. Sótonyi Péter hangsúlyozta:

„Míg az állatorvos menti és gyógyítja a bántalmazott állatot, addig a jogász a megfelelő törvényalkotást segíti. A bántalmazó az is lehet, aki végtelenül szereti a házi kedvencét, és ezért olyan ételt etet vele, amivel megbetegíti. Például édességet etet a kiskutyájával.”

A rektor kijelentette, a szakembereknek az emberi butaságból eredő kezdeményezések ellen is fel kell lépniük. Ilyen volt a közelmúltban az, amikor azzal keresték meg az egyetemet, hogy támogassák a húsevő macskák vegán táplálásának kezdeményezését.

„Nekünk jelentenünk kell, ha rosszul bánnak egy kedvtelésből tartott vagy egy haszonállattal, de ugyanúgy fel kell lépnünk az orvvadászat és orvhalászat ellen is, mert mindez fájdalmat okoz az állatnak.

A programban egyebek mellett megtörtént hazai állatkínzási büntetőperekben elhangzottakon keresztül mutatták be az előadók az állatkínzókat, illetve több különös kegyetlenséggel gyilkoló sorozatgyilkos bűnügyi profilját bemutatva rávilágítottak, hogy ezek a bűnözők mind állatkínzással kezdték tevékenységüket. Több előadó is hangsúlyozta, hogy ha felismerik egy gyerek állatkínzó hajlamát, akkor neveléssel, agressziókezeléssel a probléma megoldható.

Dr. Vetter Szilvia, az egyetem állatvédelmi központjának vezetője mindezt így foglalta össze:

„Nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy az állatkínzást pontszerűen vizsgáljuk, azt rendszerszerűen kell górcső alá venni. Nem elég azt a pillanatot megnézni, amikor valaki egy baltával lesújt egy állatra, hanem azt is vizsgálni kell, hogyan jutott el idáig, és mi történik vele, a környezetével a kegyetlen cselekedet után”

Dr. Ózsvári László, az egyetem oktatási rektorhelyettese azt hangsúlyozta, hogy bár az állatvédelem is olyan, mint a magyar foci, vagyis mindenki ért hozzá, ez nem így van. Épp ezért fontos az ismeretterjesztés, ráadásul nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek körében is. Az állattartási kultúra ugyanis épp az felnőttek körében hiányosabb, van még benne „állatvédelmi tartalék”.

Forrás: magyarmezogazgadasg.hu