Back to top

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Folyamatosan lehet azonban finomítani a módszereken, javítani az energiahatékonyságot és a higiéniát. Egy olasz cég ez irányú fejlesztéseit mutatta be a FresFruitPortal.

Valaha a pultállóság nem szerepelt a fogyasztók lényeges igényei között, mára viszont a minőség alapvető kritériuma lett a szemükben.

Senki nem akar olyan gyümölcsöt venni, ami a hazaérkezés után néhány órával már veszít az élvezeti értékéből.

Manapság azt is szavatolni kell, hogy a frissáruk nem tartalmaznak szermaradékot és nem kezelték azokat tartósítószerekkel, viszont senki nem akar engedni a korábban is hangsúlyos követelményekből, mint a frissesség, a mutatós megjelenés, az épség, vagy a megbízható eredet. Mindezeken felül a világméretű koronavírus-járvány még hangsúlyosabbá tette a biztonság kérdését.

Az ellátási lánc minden szereplője érintett a kérdésben a termesztőktől kezdve a felvásárlókig és boltosokig. Együtt kell garantálniuk azt, hogy a fogyasztókhoz biztonságos, tiszta termény érkezik, ami mentes bármiféle kórokozótól. Ez utóbbi követelményt persze nem lehet szó szerint teljesíteni, de mindenkinek törekednie kell rá.

Az utóbbi évtizedben világszerte számos gyakorlati kutatás irányult a posztharveszt tevékenységek fejlesztésére.

Az egyik fontos szereplő a kertészeti tárolásban az olasz FCE Fruit Control Equipments s.r.l. Olyan hűtőtárolókat épít, amelyekben a lehető legalacsonyabb energiafogyasztással és vegyszerek nélkül megőrizhető a gyümölcsök vagy zöldségek minősége. A cég három területen ért el komoly előrelépést. Az egyik a dinamikus szabályozott légterű tárolás, amivel a kitárolt gyümölcs hosszabban megőrzi a minőségét és a kórokozók is visszaszoríthatók. Swinglos® nevű módszerét 2008-ban szabadalmaztatta az FCE. A következő fejlesztés a tárolókamrák, folyosók, csomagolóterületek „megtisztítása” az érésgyorsító etiléntől, a harmadik pedig ugyanezeknek a tereknek a fertőtlenítése folyamatos ionizáló sugárzással.

A dinamikus szabályozott légterű tárolás során az oxigén és a szén-dioxid szintjét folyamatosan változtatják, de nagyon alacsony szinten tartják.

Addig csökkentik az oxigénszintet a légtérben, amíg az alma a fulladás jeleit mutatja, majd egy kicsit több oxigént adagolnak. Ezt a szélsőségesen szabályozott állapotot automatikusan tartja fenn a rendszer a tárolt gyümölcsből érkező élettani jelek alapján, és folyamatosan szabályozza a légtér gázösszetételét. Ennek következtében az alma közel tíz hónapig változatlan állapotban marad, mert annyira lelassul a légzése. Szabályozott légterű tárolás során tonnánként és óránként 45-60 kcal hő keletkezik, dinamikus légtérben pedig 12-18. Érdemes ezt az értéket a sima hűtőtárolás 200-360 kcal-jához hasonlítani! További előny, hogy kisebb a tárolási foltosodás és a húsbarnulás veszélye, és kitárolás után tovább megőrzi minőségét a gyümölcs.

Fotó: Pixabay

Ezt a módszert több év gyakorlati kutatómunkával dolgozta ki az FCE, és azóta újabb innovációkat kapcsolt hozzá. Ilyen az etilén eltávolítása a légtérből.

Tárolás vagy áruvá készítés alatt még rövid ideig és alacsony koncentrációban is érzékeny az etilén jelenlétére a kivi, egyes trópusi gyümölcsök és a vágott virágok, valamint néhány zöldségféle. Ezeket gyakorlatilag etilénmentes légtérben kell tartani. A cég berendezése közel nullára képes leszorítani az etilénszintet a légtérben, a gáz katalitikus égetésével. Konverterei óránként 800 köbméter levegő megtisztítására képesek igen alacsony energiafelhasználással, a levegő fölmelegítése nélkül. Ugyanakkor a kezelt levegőben minimálisra csökken a mikroorganizmusok száma, mert hősokkot kapnak a reaktorban. A rendszer teljesen automata és távolról is szabályozható, és tovább finomítják. A cél az, hogy közel nulla ppb (milliárdod rész) etilén legyen a légtérben, amivel tovább javítható a tárolt termények érzékszervi minősége.

A következő terület pedig a tárolók, csomagoló- és előkészítő helyiségek fertőtlenítése, vagyis baktériumoktól, gombáktól és élesztőktől való mentesítése, és a levegőben is terjedni képes vírusok leküzdése.

Erre a teljesen biztonságos és nagyon hatékony ionizálás módszerét használják, vagyis negatív töltésű ionokat engednek a légtérbe, amelyek elpusztítják a mikrobákat. Az Ionny nevű berendezést az adott térhez kell méretezni, és bárhol elhelyezhető, ahol alacsony csíraszámra van szükség. Másfél-két nap alatt 70-80%-kal kevesebb mikroorganizmus lesz a környezetében. Képes ártalmatlanítani például a H1N1 influenzavírust, a kólibaktériumot, a penészgombákat és a szürkepenészt, valamint az élelmiszerekben előforduló egyes atkafajokat, mint a lisztatka. Nagy előnye, hogy ezt a hatékonyságot úgy lehet elérni, hogy a teremben dolgozók egészségére nincs káros hatással a kezelés, és a termények, valamint a környezet is fertőtleníthető, az energiafogyasztása pedig egy izzólámpáéhoz hasonló.

Fotó: wikipedia

Működése közben nem képződik ózon.

Mindezek mellett természetesen pontosan szabályozni kell a páratartalmat és a hőmérsékletet a tárolóban, és nagy gondot kell fordítani a megfelelő szigetelésére, ami nagyban befolyásolja a létesítmény energiafogyasztását.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a mogyoróallergiánál is komolyabb gond lehet

Amerikai orvosszakértők szerint még a diófélék okozta allergiánál is komolyabb problémát okozhat egy egyre szélesebb körben jelentkező allergiás megbetegedés. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az öt év alatti gyerek között kétségbeejtően magas a tehéntej-allergiások száma - egyelőre csak az ad reményt, hogy a többségük "kinövi".

Felszaladt néhány plusz kiló a karantén alatt? - Táplálkozási tippek az egész családnak

A karantén, a bezártság, az iskola nélküli napok nagyban megváltoztatták a családok mindennapjait: mozgásszegényebb életmód, felboruló étkezési szokások. A napi feladatok mellett sokkal nehezebb odafigyelni a helyes táplálkozásra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

A bogarak "halálra pisiltetése" lehet az új kártevőirtó módszer

Annak felfedezése, hogy mely hormonok szabályozzák a bogarak veséjében a vizeletképződést, egy napon segíthet a kártevő rovarok, elsősorban a bogarak elleni környezetkímélőbb védekezés kifejlesztésében - jelentették kutatók.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Webinár az antimikrobiális rezisztenciáról

Állatorvosok és állattartók számára rendezett két alkalomból álló online szakmai beszélgetést az Alpha-Vet Kft., ahol a téma szakavatott képviselői segítettek eligazodni az antibiotikumokat érintő szakmai tudnivalók és jogszabályok világában.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack

Az Európai Bizottság április 19-én oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést, ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.